Orbánnak szegezték a kérdést: szokott-e beszélgetni az apjával arról, miért is gazdagodnak ennyire a család cégei

  • narancs.hu
  • 2017. június 6.

Narancsblog

Naná, hogy a miniszterelnök szerint senkinek semmi köze nincs ehhez. Mint ahogy neki se ahhoz, hogy az apja és a testvérei cégei állami beruházásokból gazdagodnak.

Egy normális országban Orbán Viktort nem kellene arról kérdezni, hogy van-e bármilyen köze Mészáros Lőrinc vagyonosodásához, vagy minek köszönhető, hogy az Orbán család bányavállalkozásai milliárdos árbevételeket termelnek, miközben alvállalkozókként beszállítanak állami építkezésekhez is. Egy normális országban fel sem merülhetne, hogy az aktuális miniszterelnök közvetlen családtagjai milliárdos hasznokat zsebelhetnek be állami és/vagy uniós pénzekből finanszírozott beruházásokból is.

Azt, hogy nem egy normális országban élünk, sok más mellett a mai parlamenti ülésnapon is láthattuk, ahol a kommunistázás, hippizés és kádározás közben Orbán Viktort arról faggatták, szokott-e az édesapjával és két testvérével pénzügyi kérdésekről beszélgetni, miközben emlékeztették, hogy is állnak az Orbán-cégek bevételei. Az LMP-s Hadházy Ákos kérdésében felidézte, amiről nemrég írtunk, hogy a miniszterelnök családjához, szüleihez és két testvéréhez köthető cégek a kormányváltás után látványos gyarapodásnak indultak. Legnagyobb vállalkozásaik elsősorban bányászattal, betonelemek előállításával és szállítmányozással foglalkoznak, ezek közül a Dolomit Kőbányászati, a Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó, valamint a Gánt Kő és Tőzeg Kft. 2015-ös nettó árbevétele átlépte az 5,2 milliárd forintot, miközben ugyanez a mutató a 2010-es kormányváltás évében még „csak” 1,9 milliárd forint volt. A három cégből a 2015-ös eredmények után 2,2 milliárd forint osztalékot vehettek ki Orbánék. A 2016-os év egy fokkal visszafogottabb volt, de a nyereségből így is futotta a több mint 1,3 milliárd forintos osztalékra.

Orbánék gánti bányája a levegőből

Orbánék gánti bányája a levegőből

Fotó: Sióréti Gábor

Orbán Hadházy kérdését gyakorlatilag elintézte azzal, hogy nem tartozik senkire az ő (és más képviselők) családi beszélgetése. Vagyis: szerinte senkinek semmi köze nincs ahhoz, hogy az Orbán család cégei egyre jobban teljesítenek úgy, hogy – egy kis csellel ugyan, de – bizonyítottan beszállítói állami beruházásoknak. Erről nemrég írtunk a Magyar Narancsban, miután kiderítettük, hogy Orbánék gánti bányájából viszik a követ a most épülő Nemzeti Lovardához. A beruházást Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. és a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzleti kapcsolatban álló Paár Attila résztulajdonában lévő West-Hungária Bau Kft. alkotta konzorcium végzi, így egy-egy Orbán-cég nem közbeszerzések győzteseiként, hanem ilyenek beszállítóiként jelennek meg, azaz a miniszterelnöki famíliához köthető vállalkozások nem találhatók meg a nyilvános adatbázisokban. Közben nem csak ide fuvaroznak: a közelmúltban a két szemünkkel láttuk, ahogy Orbánék Nehéz Kő Kft.-jének egyik kamionja betonelemeket vitt a 8-as főút Várpalotát elkerülő szakaszának építéséhez is.

A miniszterelnök ma úgy csinált, mintha nem is értené Hadházyt, majd azt is mondta, hogy „Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik nem foglalkozik üzleti ügyekkel és nem foglalkozik gazdasági tevékenységgel”, Magyarország kormánya és miniszterelnöke kizárólag közélettel és politikai kérdésekkel foglalkozik. Aztán arról kezdett beszélni, hogy csak azzal kapcsolatban tud felelősséget vállalni, ami a vagyonbevallásában szerepel. Nos, azért a vagyonbevallásért nem nehéz felelősséget vállalni, amelyben megtakarításként 742 ezer forintot jelölt meg Orbán Viktor – azt is a feleségével közös számlán –, miközben nincs olyan ember az országban, aki ne gondolná azt, hogy igenis van felelőssége felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc és családja látványos gazdagodásában.

Hadházy Orbántól: Hogy meri ezt a történelmi szintű csalássorozatot megcsinálni? (LMP – Politika)

Figyelmébe ajánljuk

A gépben feszít az erő

  • - minek -

A kanadai performer-zenész-költő jó másfél évtizede olyan szereplője az elektronikus tánczene kísérletező vonulatának, aki sosem habozott reflektálni saját közegére és a rideg, technológia-központú világra.

A bogiság és a bogizmus

  • Forgách András

bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?

Az igazi fájdalom

Reziliencia – az eredetileg a fizikában, a fémek ellenállására használt kifejezés a pszichológia egyik sűrűn használt fogalmává vált a 20. század második felében.

Ezt kellett nézni

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Sohaország

Az európai civilizáció magasrendűségéről alkotott képet végleg a lövészárkok sarába taposó I. világháború utolsó évében járunk, az olasz fronton. Az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének egy katonája megszökik a századától, dezertál.

Hol nem volt Amerika

A mese akkor jó, ha minél inkább az olvasóról szól, és persze mindig kell bele főgonosz, akibe az elaludni képtelen néző a lappangó félelmeit projektálhatja, hogy a hős kardját kivonva leszámolhasson vele.

Kiágyazódás az autokráciából

  • Fleck Zoltán

Királyi út nincs. A sötét és büdös autokrá­ciából szűk, bizonytalan ösvények, apró lépé­sek vezetnek ki. Bármennyire is türelmetlenek vagyunk, meg kell becsülnünk ezeket; sok kis elmozdulás adhat lendületet a demokratikus fordulathoz.