Miért vonultak ki nyomozók az Integritás Hatósághoz?

Narancsblog

Mennyit kell sikkasztani ahhoz, hogy egy osztagot küldjenek az emberre, illetve mit kell csinálni ahhoz, hogy így megharagudjon az ügyészség?

Nem ismerem Biró Ferencet. Nem tudom, milyen ember. Hallottam róla ezt-azt, de abban nem volt semmi izgalmas. Azt mondjuk senki se állította róla, hogy a hamutartót oda kellett ragasztani az asztalhoz, különben hazavitte volna. Vagyis Biró Ferenc lehet rendes ember is, meg lehet trükkös, nem rendes ember is. Az a biztos, hogy ő az Integritás Hatóság elnöke, az ügyészség nyomozó hatósága pedig ma reggel kivonult a helyszínre és nyomozást foganatosított. Vagyis lerohanta a hivatalt, bezacskózott mindent, gondolom, volt emelt hangú utasítgatás is, hogy ki hova álljon. A Magyar Nemzet kiszivárogtatta, hogy sikkasztás gyanúja miatt kellet intézkedni, azaz Biró Ferenc saját célra használta a hatóság pénzügyi forrásait. Így őt és munkatársait is intézkedés alá vonták – vagy valami hasonló.

De mennyit kell sikkasztani ahhoz, hogy az emberért egy komplett hadosztályt küldjenek ki? Mert ott van például a Quaestor vagy a Buda Cash esete, ahol mintha el se akarták volna fogni a csalókat, itt meg azokhoz képest csak aprópénzről lehet szó.

A sikkasztás 50 ezer forint felett bűncselekmény, az alatt szabálysértés. Jelentős értékben elkövetett sikkasztásért, ez 5-50 millió forint között van, egytől öt évig terjedő börtönbüntetés járhat, különösen nagy érték esetében pedig, ami 500 millió feletti érték, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés nézhet ki.

Nem tudom, mennyi az átlagfizetés főosztályvezetőtől fölfele, de biztosan jóval több, mint az átlagbér. Utóbbi bruttó 637 ezer forint, tehát abszolút hasraütésre azt mondom, nem lehet kevesebb egy hatóság vezetőjének bruttója 2 millió forintnál. Ha ennyi a bér, akkor vajon mi lehet az az összeg, amit megéri elsikkasztani? Nyilván nem félmillió forint, annak egyszerűen nincs semmi értelme.

Mondjuk sok kicsi sokra megy alapon havi félmillió forint az évi hatmillió – de ki az a hülye, aki ennyiért kockára tesz mindent, ha van mellé kényelmesen nagy összegű bére is? Ennél érdemben nagyobb összeg elsíbolása ugyanakkor lényegében nem kivitelezhető. Az Integritás Hatóság költségvetése 2024-ben 19 milliárd forint volt, ebből 10 az ingatlan értéke, amiben működnek, 3,3 milliárd pedig személyi juttatás. Tehát marad 5,7 milliárd forint. Vannak még közüzemi számlák, papír- és postai költség, meg egy sor dolog, ami nyilvántartott és ellenőrzött kiadás.

Marad egy csokor olyan tétel, ami akár fel is puhulhat: kommunikációs szolgáltatás, informatikai beszerzés, egyéb szolgáltatás. Tanácsadói szerződés sor nincs, pedig ezek igazi pénzpumpák minden költségvetésben. Ezen puhítható tételek együttesen nem érik el az egymilliárd forintot. Ebből kellett volna két év leforgása alatt, amióta a hatóság teljes büdzsével működik, eltüntetni egy akkora tételt, ami indokolja, hogy fegyveresek vonuljanak ki a hatósághoz. A rendelkezésre álló forrásnak legalább a negyedét kellett volna szimplán ellopni, hogy kijöjjön az 500 millió forint elkövetési érték, ami a legsúlyosabb büntetési tétel alja. Amiből még mindig nem következik egyenesen, hogy fegyveresekkel kell kivonulni.

Szóval vagy az van, hogy Biró Ferenc elrakta azt a hamutartót, ami nem volt odaragasztva az asztalhoz, de az ügyészség annyira a szívén viseli az integritás szót, hogy már ezt sem tűrheti el – ez esetben a kiszállás költsége meghaladta a hamutartóét. Vagy az egész hatóság egy adományboltként működik, ahová bejön a költségvetési forrás, és minden forint a vezetés számlájára kerül, vagyis azonnal fel kell számolni az egész kócerájt. Mindkét szcenárió realitása nyilvánvalóan nulla.

Ha még azt is hozzátesszük, hogy a legújabb kori magyar demokrácia életében eddig egyetlen esetben sem történt olyan, hogy egy állami hivatal, hatóság vezetőjét sikkasztás vagy más pénzügyi bűncselekmény gyanújával vizsgálta volna a rendőrség, ügyészség, olyan viszont rendszeresen, hogy honvédségi repülővel, helikopterrel, szolgálati luxusautóval jöttek-mentek az állam által fizetett személyek, akik később aztán nem fizették ki ezen utazások költségét, és ez máig nem zavar senkit, akkor egészen érthetetlen az egész sztori.

Hacsak nem arról van szó, hogy az Integritás Hatóságra valahogyan hatott a genius loci, a hatóság vezetője és dolgozói váratlanul elkezdte komolyan venni a munkáját, és a pitiáner csalók után elkezdek szaglászni nagyobb ügyek körül is.

Ami kezdett rendkívül kellemetlenné válni az érintettek számára. Majdnem olyan kellemetlenné, mintha a nyakukra küldte volna valaki a fél TEK-et ordítozó, maszkos, gépfegyveres fickókkal, akik két óra heveny kutakodás után kértek egy kávét és azt mondták, nem muszáj nekik legközelebb is kijönniük, ha ez valami módon megoldható.

(Címlapképünkön: Biró Ferenc, az Integritás hatóság elnöke. Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.