Nagy ötlet kormányzati hátszéllel: apa nem játszótérre, moziba, színházba viszi a kölköt, hanem a melóhelyére…

  • narancs.hu
  • 2018. június 17.

Narancsblog

Mert a magyarnak első a férfierény.

„Az állam feladata, hogy elősegítse a család és munka közti egyensúly kialakítását” – mondta Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1-en

apák napja alkalmából,

ami elsőre komcsi vircsaftnak tűnik annak ellenére is, hogy az apák napját nem a Szovjetunióban találták ki, épp ellenkezőleg, Amerikában. Csakhogy ez a „család és munka közti egyensúly állami feladattá emelése” már inkább olyan, mint egy bővebben ki nem fejtett Lenin-idézet. Mert ahogy Vlagyimir Iljics, úgy Beneda Attila sem tudott semmit mondani arról, hogy mégis hogyan képzelné el ebben az állami beavatkozást. Tényleg, hogyan? Megmondanák, hogy mindenki menjen haza családi életet élni? Előírnák, hogy a munkáltató köteles ellenőrizni a dolgozót, hogy fájront után nem a kocsmába, túlórába vagy csak egyszerűen világgá megy? Vagy talán beleírnák az alaptörvénybe, hogy nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás? Az lenne az igazi, akkor még

Nagy Ferót is megkínálhatnák

egy nótafarügyezésért felelős helyettes államtitkári poszttal.

Persze ne higgyük, hogy Beneda f. h. államtitkár azon a szinten lenne, hogy ilyen vagy egyáltalán bármilyen ötletei volnának, hiszen akkor nem ülhetne ott, ahol.

És mivel a riporternek már régóta eszébe nem jut, hogy kérdezzen is egy ekkora embertől, Beneda Attila azzal az egyvalamivel jöhet elő, amit álmából fölébresztve is képes elmondani: „A kormányzat erőfeszítései nyomán a 2010. évi 11,3 százalékról 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliség, az ingyenes tankönyvellátás immár 10 iskolai évfolyamra terjed ki, a családi támogatások pedig az apa igényeire is igyekeznek tekintettel lenni, ennek köszönhetően az apa minden családtámogatást igénybe vehet.”

Még szerencse, hogy miután a helyettes államtitkárnak lemerült az akkuja, az ún. civil szféra képviselője is szót kapott a műsorban (a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében). Ez azt jelentette, hogy egy bizonyos Bedő Imre, aki a híres

Férfiak Klubjának alapítója,

beszámolhatott arról az apák napi kezdeményezésükről, mely a „Vállvetve apával” címet kapta, és az a lényege, hogy kijárják a munkáltatóknál, hogy tegyék lehetővé dolgozóiknak, hogy az apák napját követő hétfőn – június harmadik vasárnapját követően – bevihessék gyermekeiket a munkahelyükre. Persze nem azért, mert a nyári szünet kezdete miatt nincs hova vinni, hanem azért, hogy „a gyerekek megismerhessék édesapjuk munkáját”.

Az MTI műsorról szőtt tudósítása szerint Bedő mindezt azzal indokolta, hogy „fontos a férfierények gyakorlása, amibe beletartozik a gyerekhez való kötődés elmélyítése, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez javítja a gyerekek iskolai, később a munkahelyi teljesítményét, és leendő családjuk összetartó erejét”. Vagyis, ha az apa nem játszótérre, moziba, színházba viszi a kölköt, hanem a melóhelyére,

az ám a férfierény,

attól mélyül csak igazán a kapcsolatuk, attól javul a gyerek iskolai teljesítménye. Ebben persze lehet valami, hiszen a gyerek legalább tapasztalati úton is rádöbbenhet arra, hogy mit nem akar soha az életben.

Persze valószínűleg nem ez lesz oka annak, hogy minisztérium minden bizonnyal jelentős összeggel fogja támogatni a Férfiak Klubjának fantasztikus kezdeményezését, meg úgy általában ezt az egész apák napi vircsaftot.

 

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.