A Magyar Időkben a trockizmus terjesztésével vádolják Baán Lászlót, amiért Frida Kahlo-kiállítást hozatott Budapestre

  • narancs.hu
  • 2018. július 14.

Narancsblog

Úgy tűnik, tényleg megkezdődött a hatalmi kultúrharc a NER-ben.

Egy ideje már egyáltalán nem hat újdonságként, hogy a Magyar Idők elkezdett valamiféle kultúrharcnak nevezett hadjáratot a jobboldalhoz sorolt kulturális szereplők ellen. Kezdődött az egész azzal, hogy áprilisban elindult egy sorozat a kormánylapban, Kinek a kulturális diktatúrája? címmel, amit a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks főszerkesztője, Szakács Árpád jegyzett. Ezekben az írásokban egyrészt a baloldalinak nevezett művészeket támadta a szerző, de megkapták a magukét a jobboldalhoz sorolt, a Fidesz-kormány által kinevezett szereplők is.

  • Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója például azért, mert a múzeumában „tobzódnak a magyarokat és Orbán Viktor miniszterelnököt gyalázó balliberális véleményformálók. És Prőhle úr fizeti a számlát, természetesen nem a saját zsebéből, hanem a magyar adófizetők pénzéből”.
  • Az MTI, amiért beszámol a „balliberális” művészek munkájáról.
  • Majd jött egy publicisztika a lapban, amelyben N. Horváth Zsófia nevű szerző ment neki Ókovács Szilveszternek, amiért a Billy Elliot színpadra került az Erkel Színházban. A darabbal az volt a szerző problémája, hogy szerinte az a homoszexualitást terjeszti. A totális hülyeségre Ókovács válaszolt, aztán a második cikkében már magyarázkodni is kezdett az Operaház igazgatója.

Ezek után nehéz volna bármin is meglepődni, ami a kormánylap cikksorozatában előkerül, de amikor ma délben elolvastuk Nyáry Krisztián a friss Magyar Időkről szóló Facebook-bejegyzését, nehezen akartunk hinni a szemünknek:

A mai kormánylapban tényleg ott vannak azok a cikkek, amelyekben a fentieket írják. Az egyik például a Szakács-sorozat tizedik darabja, amelyet ezzel a borítóképpel sikerült a lap online munkatársainak kitenniük:

false

De az egészen döbbenetes még csak nem is a borítókép, hanem hogy a szerzőnek a pár flekknyi írásban sikerül tulajdonképpen majdnem minden múzeumot felnyomnia:

  • Prőhle Gergely ismét megkapja a magáét,
  • a Kassák Múzeum sem marad ki, mert itt „a véres Tanácsköztársaságot mentegető, történelemhamisító tárlatot rendeztek a magyar állam finanszírozásával”,
  • lesújt a szerző a Knoll Galériára,
  • ahogy a Ludwig Múzeumra is, „ahol csodálatos áthallásokkal mutatták be és aktualizálták a véres ukrajnai polgárháború művészeti hátterét”,
  • a korábban a MODEM-et és a Műcsarnokot igazgató Gulyás Gábort azért állítják pellengérre, mert a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum vezetője kiállt Ókovács Szilveszter és Prőhle Gergely mellett, valamint úgy terjeszkedik, mint „kaszáspók a lucernásban”,
  • majd az írás legvégén el is érkezünk a tetőponthoz, ekkor egyszerre sújt le a mű Frida Kahlóra és a Szépművészeti Múzeum igazgatójára, a Habony Árpáddal is barátságot ápoló Baán Lászlóra. A szerző felhánytorgatja, hogy a mexikói festő hitt a kommunizmusban, majd másodjára már simán lekommunistázza őt a lap publicistája. („A Frida Kahlo-kiállítást Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozatta Budapestre, amivel nincs esztétikai problémánk, ha már egyszer ilyen nagy a baloldali forradalmi hangulat a magyar fővárosban. A mexikói kommunista művésznő megismertetését alapos bemelegítéssel indították el még tavaly, különféle rendezvényeket szervezve.”)

Minderre persze lehetne mondani, hogy már-már fájóan vicces, meg hogy legalább nem lesz unalmas a nyár, mert zajlik ez a kultúrharc, csakhogy nehéz nem párhuzamba állítani ezeket a listázós-felnyomós cikkeket azzal, amiről Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója beszélt a héten a Klubrádióban. „Új konzervatív, kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon. Az első lépés, hogy a vállaltan populista, jobboldali, nemzeti közeg dekolonizálja saját gondolkodását, szabaduljon meg azoktól a sablonoktól, hogy például az Esterházy a jó író, a liberális közegnek kell megfelelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír” – mondta Békés.

Az ilyen listázós, házmestertempóban feljelentős cikkek alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy az új konzervatív, kulturális korszakot úgy akarják megteremteni, hogy kidobnak mindent, aminek köze van a minőséghez, és ellehetetlenítenek mindenkit, aki nem gondolja, hogy ez a helyes irány.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.