A Magyar Időkben a trockizmus terjesztésével vádolják Baán Lászlót, amiért Frida Kahlo-kiállítást hozatott Budapestre

  • narancs.hu
  • 2018. július 14.

Narancsblog

Úgy tűnik, tényleg megkezdődött a hatalmi kultúrharc a NER-ben.

Egy ideje már egyáltalán nem hat újdonságként, hogy a Magyar Idők elkezdett valamiféle kultúrharcnak nevezett hadjáratot a jobboldalhoz sorolt kulturális szereplők ellen. Kezdődött az egész azzal, hogy áprilisban elindult egy sorozat a kormánylapban, Kinek a kulturális diktatúrája? címmel, amit a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks főszerkesztője, Szakács Árpád jegyzett. Ezekben az írásokban egyrészt a baloldalinak nevezett művészeket támadta a szerző, de megkapták a magukét a jobboldalhoz sorolt, a Fidesz-kormány által kinevezett szereplők is.

  • Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója például azért, mert a múzeumában „tobzódnak a magyarokat és Orbán Viktor miniszterelnököt gyalázó balliberális véleményformálók. És Prőhle úr fizeti a számlát, természetesen nem a saját zsebéből, hanem a magyar adófizetők pénzéből”.
  • Az MTI, amiért beszámol a „balliberális” művészek munkájáról.
  • Majd jött egy publicisztika a lapban, amelyben N. Horváth Zsófia nevű szerző ment neki Ókovács Szilveszternek, amiért a Billy Elliot színpadra került az Erkel Színházban. A darabbal az volt a szerző problémája, hogy szerinte az a homoszexualitást terjeszti. A totális hülyeségre Ókovács válaszolt, aztán a második cikkében már magyarázkodni is kezdett az Operaház igazgatója.

Ezek után nehéz volna bármin is meglepődni, ami a kormánylap cikksorozatában előkerül, de amikor ma délben elolvastuk Nyáry Krisztián a friss Magyar Időkről szóló Facebook-bejegyzését, nehezen akartunk hinni a szemünknek:

A mai kormánylapban tényleg ott vannak azok a cikkek, amelyekben a fentieket írják. Az egyik például a Szakács-sorozat tizedik darabja, amelyet ezzel a borítóképpel sikerült a lap online munkatársainak kitenniük:

false

De az egészen döbbenetes még csak nem is a borítókép, hanem hogy a szerzőnek a pár flekknyi írásban sikerül tulajdonképpen majdnem minden múzeumot felnyomnia:

  • Prőhle Gergely ismét megkapja a magáét,
  • a Kassák Múzeum sem marad ki, mert itt „a véres Tanácsköztársaságot mentegető, történelemhamisító tárlatot rendeztek a magyar állam finanszírozásával”,
  • lesújt a szerző a Knoll Galériára,
  • ahogy a Ludwig Múzeumra is, „ahol csodálatos áthallásokkal mutatták be és aktualizálták a véres ukrajnai polgárháború művészeti hátterét”,
  • a korábban a MODEM-et és a Műcsarnokot igazgató Gulyás Gábort azért állítják pellengérre, mert a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum vezetője kiállt Ókovács Szilveszter és Prőhle Gergely mellett, valamint úgy terjeszkedik, mint „kaszáspók a lucernásban”,
  • majd az írás legvégén el is érkezünk a tetőponthoz, ekkor egyszerre sújt le a mű Frida Kahlóra és a Szépművészeti Múzeum igazgatójára, a Habony Árpáddal is barátságot ápoló Baán Lászlóra. A szerző felhánytorgatja, hogy a mexikói festő hitt a kommunizmusban, majd másodjára már simán lekommunistázza őt a lap publicistája. („A Frida Kahlo-kiállítást Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozatta Budapestre, amivel nincs esztétikai problémánk, ha már egyszer ilyen nagy a baloldali forradalmi hangulat a magyar fővárosban. A mexikói kommunista művésznő megismertetését alapos bemelegítéssel indították el még tavaly, különféle rendezvényeket szervezve.”)

Minderre persze lehetne mondani, hogy már-már fájóan vicces, meg hogy legalább nem lesz unalmas a nyár, mert zajlik ez a kultúrharc, csakhogy nehéz nem párhuzamba állítani ezeket a listázós-felnyomós cikkeket azzal, amiről Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója beszélt a héten a Klubrádióban. „Új konzervatív, kulturális korszakot kell teremteni Magyarországon. Az első lépés, hogy a vállaltan populista, jobboldali, nemzeti közeg dekolonizálja saját gondolkodását, szabaduljon meg azoktól a sablonoktól, hogy például az Esterházy a jó író, a liberális közegnek kell megfelelni, az a fontos, amit a Magyar Narancs ír” – mondta Békés.

Az ilyen listázós, házmestertempóban feljelentős cikkek alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy az új konzervatív, kulturális korszakot úgy akarják megteremteni, hogy kidobnak mindent, aminek köze van a minőséghez, és ellehetetlenítenek mindenkit, aki nem gondolja, hogy ez a helyes irány.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.