Novemberi kilakoltatás Csepelen: igazságtalanul, látványosan, könyörtelenül

  • narancs.hu
  • 2020. november 5.

Narancsblog

És a jól elvégzett munka örömével.

„Valóban, ez mindenki számára egy új helyzet volt. De Csepel állta a sarat. Megszerveztük az idős emberek ellátását, nem járultam hozzá egyetlen kilakoltatáshoz sem” – nyilatkozta  Borbély Lénárd csepeli polgármester, amikor a tavaszi járványintézkedésekről kérdezte a Csepel Info portál. Az október 22-i keltezésű PR-interjúban (az időközben koronavírus fertőzésen is átesett) Lénárd lelkes és lelkiismeretes politikusnak mutatja magát, a civilek barátjának, vérbeli lokálpartriótának, aki Csepelért tűzbe menne. És aki természetesen nyílt sisakkal harcol a

Karácsony vezette főváros galád húzásai ellen.

Például az ellen, hogy a tavaszi járványkorlátozás idején a fővárosi önkormányzat (saját ingatlanában) éppen Csepelen szeretett volna ideiglenes otthont biztosítani azoknak a hajléktalan embereknek, akik vállalják, hogy nem hagyják el az intézmény területét.

„Az a próbálkozás, hogy 200 hajléktalant költöztessenek át a VIII. kerületből a csepeli Táncsics Mihály utcába, a kapcsolat mélypontja volt” – jegyzi meg Lénárd, amiből azért sejthető, hogy mi a véleménye az elesettekről és a megsegítésükről.

De úgy tűnik, a polgármesternek csak a Csepelen kívül élő hajléktalanokkal van baja, a Csepelen hajléktalanná válókkal már nincs. Mert az lehetséges ugyan, hogy Lénárd tekintettel a járványra, tavasszal egyetlen kilakoltatáshoz sem járult hozzá, de november 3-án

– kevesebb mint két héttel a kilakoltatási moratórium előtt a koronavírus járvány előzőnél jóval súlyosabb második hulláma idején –

olyan eljárást eszközöltek beosztottjai, amely ellentmond minden emberi szándéknak, és simán kimeríti a hatalommal való visszaélés fogalomkörét.

Kedden ugyanis minden további nélkül kiraktak az utcára egy 42 éves férfit ápolásra szoruló 60 éves édesanyjával, az sem számított, hogy a férfi közalkalmazotti státuszban van, hogy hátralékuk rendezésére részletfizetési megállapodást kötöttek a vagyonkezelővel, sőt az elmúlt egy év alatt a felhalmozott hátralék majdnem felét már törlesztették is. Az ügyet A Város Mindenkié (AVM) nevű civil szervezet hozta nyilvánosságra, sőt aktivistái élőlánccal próbálták megakadályozni a kilakoltatást, de

a rendőrök egyesével szerelték le őket

az önkormányzat munkatársainak igyekvő asszisztenciája mellett. Ők egyébként nem voltak hajlandók még a nevüket sem elárulni az aktivistáknak.

Az AVM végső kétségbeesésében próbálkozott az élőlánccal. Már hetekkel ezelőtt – vagyis amikor Lénárd polgármester eldicsekedett a kerületi portálnak – megpróbálták elejét venni a kilakoltatásnak, ám beszámolójuk szerint egyetlen olyan önkormányzati illetékest sem találtak, aki legalább megpróbált volna segíteni. Egyikük például arra hivatkozott, hogy a nemzeti vagyonnal gazdálkodnak… Nos,

e nemzeti vagyon most hónapokon át üresen fog állni,

legalábbis nem jellemző, hogy valakiket kapásból beköltöztessenek egy lelakott önkormányzat bérleménybe. De még ha lenne is jelentkező, a költözéséért túl nagy ár, hogy két segítségre szoruló ember hajléktalanná váljon, ráadásul úgy, hogy semmi olyat nem tettek, amivel veszélybe sodorták volna ezt az ún. nemzeti vagyont.

Csakhogy éppen ez az, ami a csepeli önkormányzat illetékeseit egy percig sem zavarja. Ők minden bizonnyal elégedetten, a jól végzett munka tudatában tértek haza a kilakoltatás napján. S persze Lénárd polgármesternek sincs a két újabb hajléktalan ember miatt álmatlan éjszakája.

Borítókép: Vörös Anna (AVM) felvétele a november 3-i kilakoltatásról

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.