Orbán Viktor nem számolgat: ahol háború van, ott halottak is vannak

  • narancs.hu
  • 2020. november 8.

Narancsblog

Ilyen az, amikor élesbe fordul az örökké nyomatott háborús retorika.

Múlt pénteken Orbán Viktor magabiztosan jelentette ki, hogy „nálunk még istenes a helyzet” az olyan országokhoz képest, mint Németország, Ausztria, Belgium, Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország, sőt

vélhetően a világon egyedüliként, előrejelzéssel is szolgált.

„Két-három hónapot kell a legnagyobb bajban lévőknek kibírni, és utána áprilistól pedig mindannyian meg fogunk szabadulni ettől az egész járványtól. Április az, amikor azt mondhatom, hogy nagy valószínűséggel győzelmet hirdethetünk a járvány ellen” – közölte, a riporter pedig még véletlenül sem kérdezte volna meg, hogy honnan tudja ezt ilyen jól.

De a riporter egy héttel később sem kérdezett rá a legfontosabbra. „November 21-re 2240 intenzív ágyat, a szükséges számú orvosokat és ápolókat kell biztosítanunk, míg december 10-re már 4480 intenzív ágyra lesz szükség, akkorra már több mint 30 ezer ember beteggel számolunk” – matekozott Orbán Viktor, de

azt már nem kellett elmagyaráznia, hogy ha ilyen jól tudja, hogy mi vár ránk, miért nem próbál tenni valamit ellene.

Ez ugyanis a jelenlegi kórházi ápoltaknak több mint az ötszöröse, pedig már most is azt halljuk, hogy a magyar egészségügy teljesítőképessége határán van. Orbán szerint azonban a jelenlegi korlátozásokkal nincs baj, legalábbis reméli, hogy nem lesz baj. „Megpróbáljuk nem bezárni az iskolákat, amíg csak lehet. Hét hét van hátra a téli szünetig, addig kell kibírni. Ha betartjuk a szabályokat, figyelünk egymásra, együtt sikerülni fog” – mondta, bár ennél is cinikusabb megnyilvánulásnak tűnik, hogy

egy árva szót nem ejtett arról, hogy zárt kapuk előtt kéne a focimeccseket megrendezni.

Márpedig ez egyre inkább valószínűsíti azt az őrültnek tűnő felvetést, hogy a miniszterelnök fociimádata határozza meg a járvány elleni védekezést, hogy november 12-ig lényeges változás biztosan nem lesz e téren. Ugyanis ekkor játszik a magyar válogatott Izlanddal, itt dől el, hogy kijut-e a focicsapat az Európa-bajnokságra. Jelen felállás szerint eladták az összes jegyet a meccsre, ami a korlátozások ellenére is 20 ezer nézőt jelent. Az persze sohasem fog kiderülni, hogy egy ilyen megmozdulás után hányan fertőződnek meg, majd kerülnek kórházba, intenzív osztályra, végül hányan halnak meg, de abban biztosak lehetünk, hogy annál többen, mintha a meccset zárt kapuk mögött tartanák meg.

De Orbán nem számolgat. Tavasz óta láthatjuk, hogy a koronavírus elleni küzdelmet hadiállapotnak tekinti, tábornokok kerültek a kórházak élére, és ugyanúgy vezénylik ide-oda az orvosokat, mint a katonákat. Már az emberélet sem számít: kalkulált veszteség.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.