Orbán Viktor nem számolgat: ahol háború van, ott halottak is vannak

  • narancs.hu
  • 2020. november 8.

Narancsblog

Ilyen az, amikor élesbe fordul az örökké nyomatott háborús retorika.

Múlt pénteken Orbán Viktor magabiztosan jelentette ki, hogy „nálunk még istenes a helyzet” az olyan országokhoz képest, mint Németország, Ausztria, Belgium, Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország, sőt

vélhetően a világon egyedüliként, előrejelzéssel is szolgált.

„Két-három hónapot kell a legnagyobb bajban lévőknek kibírni, és utána áprilistól pedig mindannyian meg fogunk szabadulni ettől az egész járványtól. Április az, amikor azt mondhatom, hogy nagy valószínűséggel győzelmet hirdethetünk a járvány ellen” – közölte, a riporter pedig még véletlenül sem kérdezte volna meg, hogy honnan tudja ezt ilyen jól.

De a riporter egy héttel később sem kérdezett rá a legfontosabbra. „November 21-re 2240 intenzív ágyat, a szükséges számú orvosokat és ápolókat kell biztosítanunk, míg december 10-re már 4480 intenzív ágyra lesz szükség, akkorra már több mint 30 ezer ember beteggel számolunk” – matekozott Orbán Viktor, de

azt már nem kellett elmagyaráznia, hogy ha ilyen jól tudja, hogy mi vár ránk, miért nem próbál tenni valamit ellene.

Ez ugyanis a jelenlegi kórházi ápoltaknak több mint az ötszöröse, pedig már most is azt halljuk, hogy a magyar egészségügy teljesítőképessége határán van. Orbán szerint azonban a jelenlegi korlátozásokkal nincs baj, legalábbis reméli, hogy nem lesz baj. „Megpróbáljuk nem bezárni az iskolákat, amíg csak lehet. Hét hét van hátra a téli szünetig, addig kell kibírni. Ha betartjuk a szabályokat, figyelünk egymásra, együtt sikerülni fog” – mondta, bár ennél is cinikusabb megnyilvánulásnak tűnik, hogy

egy árva szót nem ejtett arról, hogy zárt kapuk előtt kéne a focimeccseket megrendezni.

Márpedig ez egyre inkább valószínűsíti azt az őrültnek tűnő felvetést, hogy a miniszterelnök fociimádata határozza meg a járvány elleni védekezést, hogy november 12-ig lényeges változás biztosan nem lesz e téren. Ugyanis ekkor játszik a magyar válogatott Izlanddal, itt dől el, hogy kijut-e a focicsapat az Európa-bajnokságra. Jelen felállás szerint eladták az összes jegyet a meccsre, ami a korlátozások ellenére is 20 ezer nézőt jelent. Az persze sohasem fog kiderülni, hogy egy ilyen megmozdulás után hányan fertőződnek meg, majd kerülnek kórházba, intenzív osztályra, végül hányan halnak meg, de abban biztosak lehetünk, hogy annál többen, mintha a meccset zárt kapuk mögött tartanák meg.

De Orbán nem számolgat. Tavasz óta láthatjuk, hogy a koronavírus elleni küzdelmet hadiállapotnak tekinti, tábornokok kerültek a kórházak élére, és ugyanúgy vezénylik ide-oda az orvosokat, mint a katonákat. Már az emberélet sem számít: kalkulált veszteség.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.