Orbán a vesztét érzi: két nagynak szánt bemondása is volt

  • narancs.hu
  • 2018. december 9.

Narancsblog

„Semmilyen demokrácia sem tökéletes, a magyar sem.” Ah!

Orbán Viktor pénteken ismét fellépett a Kossuth rádióban, és ismét a szokásos stílusában adta elő egysíkú mondanivalóját Európa megújításáról és megvédéséről. Két nagynak szánt bemondása is volt, az egyik ez: a “demokráciában az életerő ma Kelet-Közép-Európában erőteljesebb, mint Nyugat-Európában”, amivel arra utalt, hogy – minő disznóság! – a magyar kormány fizette, Brüsszel utcáit járó, mocskolódó plakátos kisteherautóról a rendőrök leszereltették a Guy Verhofstadtot ábrázoló feliratot.

A másik bemondás az volt, hogy “vérfrissítés kell az Európai Parlamentben”, ami Orbán úgy indokolt, mint valami hobbiistálló tulajdonosa: „Látom rajtuk a ciklus végi fáradtság jeleit, de a jövő évi EP-választás után lesznek új képviselők, és szerintem javulni fog a demokrácia minősége” – mondta és valószínűleg arra gondolt, hogy a jövőre térdre borul előtte egész Európa.
Noha a demokrácia minősége általában azzal javulna, ha az efféle beszólások után az illetőt messzire zavarják a következő választáson, nálunk nem kell ettől tartania a hangoskodónak. Orbán bármit mondhat, másnap meg az ellenkezőjét, hatalma nem attól fog meginogni.

“Semmilyen demokrácia sem tökéletes, a magyar sem, de a brüsszeli még messzebb van ettől” – mondta például, és ezt nemcsak a rajongótábor veszi be. Ám amikor azzal jön, hogy Magyarországon „továbbra is hinni kell abban, hogy a szorgalom és a tehetség fenntartja a bővülést, a vezetők pedig nem kényelmesedhetnek el, nem szabad azt gondolni, hogy most már a bab is hús, hanem újabb és újabb erőfeszítéseket kell tenni”, akkor vélhetően sokkal több magyar ember zsebében nyílik ki a bicska, mint ahány könnyes szemmel bólogat.

Csak az isten tudja, hogy mikor jön el az a pont, amikor a többségnek elege lesz abból, hogy gátlástalanul hülyére vegyék, és ennek érdekében bizonyos lépéseket is tesz.

Az sem lehet tudni, hogy ez a több mint nyolc éve tartó őrület mikor éri el azt a fordulatszámot, amit már nem tudja magát demokráciának hazudni, de biztosak lehetünk abban, hogy egyre gyorsabban pörög.  ”Azt akarom, hogy a magyarok (...) saját logika mentén érezzék magukat sikeresnek, érezzék úgy, hogy van értelme annak, amit tesznek, és ne másokkal összevetve” – mondta legutóbb Orbán a rádióban. Ilyeneket Fidel Castro, Kim Ir Szen, Ceausescu szokása volt mondani, mégis biztosak lehetünk benne, hogy Orbán ennél különbeket is összehord majd a közeljövőben. Miért is ne?

A rajongótábor körében réges rég a klasszikus értelemben vett személyi kultusz járja, Orbán pedig kizárólag nekik beszél egyes szám első személyben. Nekünk minden esetre jusson az eszünkbe, hiszen a történelem erre tanít, ha egy vezető minél többször mondja, hogy országa a kiválasztott ország és népe a kiválasztott nép, az két dolgot jelenthet: vagy megőrült, vagy a vesztét érzi.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.