Orbán Viktor hazudik a saját választóinak azért, hogy tovább hazudhasson

  • narancs.hu
  • 2018. január 6.

Narancsblog

Nem ez az első olyan átverése, amikor pénzt is kér a híveitől.

Napok óta számos vélemény olvasható Orbán Viktor legújabb akciójáról, amellyel ismét pénzt kér a párt szimpatizánsaitól. A miniszterelnök most éppen Soros György, illetve a brüsszeli bürokraták támadásai miatt kér pénzt, hogy „Magyarország megmaradhasson magyar országnak”, és hogy ne kelljen lebontani a határok mentén felhúzott kerítéseket. Bár Orbán, aki arccal és névvel vállalja a kunyerálást, úgy állítja be, mintha a legtöbb pénzzel kitömött kormánypártnak tényleg szüksége lenne a párttagok adományaira, a várhatóan 3-400 millió forint körüli adományösszeg jelentéktelen tétel lesz majd a választási propagandára költött milliárdokhoz képest. Közben a Fidesz az adófizetők pénzén már évek óta tízmilliárdokat költ az agymosásra: álkonzultál, népszavaztat, médiahadjáratot folytat a kitalált ellenségei ellen azért, hogy a 2018-as választások után is Orbán Viktornak hívják az ország miniszterelnökét.

A mostani kéregetős kampány, mint ahogy a korábbiak is, a szimpatizánsok átverésére alapoz: olyanra kérnek pénzt, amellyel már évek óta démonizálják a magyar társadalmat – aljas módszerekkel, de hatásosan –, és amelyek az ország fejlődése szempontjából irrelevánsak, ugyanis az aggodalmak indokolatlanok, legalábbis olyan formában biztosan, ahogy azt a Fidesz mantrázza. Orbánék képesek a saját választók zsebéből kiszedni a pénzt egy olyan kamu célra, amelyről ők is tudják, hogy nem igaz. Mindezt úgy, ha a Fidesznek szüksége van néhány százmillió forintra, a párt két nap alatt megszerzi, elég csak egy telefon Mészáros Lőrincnek vagy bármely strómannak.

Hülye vagy, fizess!

Hogy milyen szellemi szintre helyezi a saját választóit Orbán Viktor, arra remek példa a 2014-es választások előtti kéregetős kampányuk, amelyet a rezsicsökkentés „megvédéséért” indítottak. Abban a levélben egyebek közt ez állt: „A külföldi közműcégek és bankok – hazai és nemzetközi politikai kapcsolataikat latba vetve – igyekeznek eltörölni a rezsicsökkentést. (…) Ha meg akarjuk védeni a közösen elért eredményeket, akkor újra össze kell fognunk. Az Ön lakóhelyéhez közel ismét tanácskozást tartunk, ahol egyeztetjük a rezsicsökkentés megvédéséhez szükséges terveinket. Most az a legfontosabb, hogy megszervezzük magunkat.

Ezért a tanácskozáson a rezsicsökkentés eredményeinek védelmére létrehozzuk a Magyar Csapatot”.

A levél mellé itt is csatoltak egy sárga csekket, amellyel gyakorlatilag arra kérte Orbán a Fidesz-híveket, hogy fizessenek nekik azért, hogy továbbra is olcsó maradjon a gáz. Mindez négy év távlatából azért is szánalmas, mert nyilvánvaló, hogy a rezsicsökkentés nem volt igazán veszélyben, mi több, annyira jól sikerült „megvédeni” hogy ma azért is fizetünk sokkal többet. Ennek az az oka, hogy az állam évekkel ezelőtt ugyan befagyasztotta – többek közt – a gázárakat, ami viszont azt eredményezte, hogy ma sokkal többet fizetünk annál, mint amennyit kellene, mivel a 2013-as szint óta már több mint 50 százalékkal esett a gáz piaci ára. Ma már külön örülhetnek a kis- és középvállalkozások, akik kimaradtak a rezsicsökkentésből, hiszen a szabadpiacon sokkal olcsóbban jutnak gázhoz, mint a lakosság.

És hogy hol van a világpiaci árcsökkenés miatt keletkezett különbözet? Az állami cégeknél így létrejött extraprofitot elvonja a kormány osztalékként, és jutott így pénz a CÖF-nek és a kormánypropaganda finanszírozására is. Hát ezért fejte meg Orbán Viktor 2014-ben is a választóit, és a mostani céljai sem becsületesebbek.

Van pofája: levélben kér pénzt a választóktól Orbán Viktor

Most az egyszer legalább kicsit őszinte a miniszterelnök. Megmutyizott közbeszerzés? Lezsírozott szerződések? Baráti megbízások? Haverok kedvére átírt törvények? Mind jó módszerek a közpénz lenyúlására, és valóban sok pénzre lehet így szert tenni. Egy probléma azonban minddel akad: túl sok a macera. A közbeszerzést úgy kell kiírni, hogy csak a rokon vagy a haver cége tudjon indulni.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.