Orbán Viktor hazudik a saját választóinak azért, hogy tovább hazudhasson

  • narancs.hu
  • 2018. január 6.

Narancsblog

Nem ez az első olyan átverése, amikor pénzt is kér a híveitől.

Napok óta számos vélemény olvasható Orbán Viktor legújabb akciójáról, amellyel ismét pénzt kér a párt szimpatizánsaitól. A miniszterelnök most éppen Soros György, illetve a brüsszeli bürokraták támadásai miatt kér pénzt, hogy „Magyarország megmaradhasson magyar országnak”, és hogy ne kelljen lebontani a határok mentén felhúzott kerítéseket. Bár Orbán, aki arccal és névvel vállalja a kunyerálást, úgy állítja be, mintha a legtöbb pénzzel kitömött kormánypártnak tényleg szüksége lenne a párttagok adományaira, a várhatóan 3-400 millió forint körüli adományösszeg jelentéktelen tétel lesz majd a választási propagandára költött milliárdokhoz képest. Közben a Fidesz az adófizetők pénzén már évek óta tízmilliárdokat költ az agymosásra: álkonzultál, népszavaztat, médiahadjáratot folytat a kitalált ellenségei ellen azért, hogy a 2018-as választások után is Orbán Viktornak hívják az ország miniszterelnökét.

A mostani kéregetős kampány, mint ahogy a korábbiak is, a szimpatizánsok átverésére alapoz: olyanra kérnek pénzt, amellyel már évek óta démonizálják a magyar társadalmat – aljas módszerekkel, de hatásosan –, és amelyek az ország fejlődése szempontjából irrelevánsak, ugyanis az aggodalmak indokolatlanok, legalábbis olyan formában biztosan, ahogy azt a Fidesz mantrázza. Orbánék képesek a saját választók zsebéből kiszedni a pénzt egy olyan kamu célra, amelyről ők is tudják, hogy nem igaz. Mindezt úgy, ha a Fidesznek szüksége van néhány százmillió forintra, a párt két nap alatt megszerzi, elég csak egy telefon Mészáros Lőrincnek vagy bármely strómannak.

Hülye vagy, fizess!

Hogy milyen szellemi szintre helyezi a saját választóit Orbán Viktor, arra remek példa a 2014-es választások előtti kéregetős kampányuk, amelyet a rezsicsökkentés „megvédéséért” indítottak. Abban a levélben egyebek közt ez állt: „A külföldi közműcégek és bankok – hazai és nemzetközi politikai kapcsolataikat latba vetve – igyekeznek eltörölni a rezsicsökkentést. (…) Ha meg akarjuk védeni a közösen elért eredményeket, akkor újra össze kell fognunk. Az Ön lakóhelyéhez közel ismét tanácskozást tartunk, ahol egyeztetjük a rezsicsökkentés megvédéséhez szükséges terveinket. Most az a legfontosabb, hogy megszervezzük magunkat.

Ezért a tanácskozáson a rezsicsökkentés eredményeinek védelmére létrehozzuk a Magyar Csapatot”.

A levél mellé itt is csatoltak egy sárga csekket, amellyel gyakorlatilag arra kérte Orbán a Fidesz-híveket, hogy fizessenek nekik azért, hogy továbbra is olcsó maradjon a gáz. Mindez négy év távlatából azért is szánalmas, mert nyilvánvaló, hogy a rezsicsökkentés nem volt igazán veszélyben, mi több, annyira jól sikerült „megvédeni” hogy ma azért is fizetünk sokkal többet. Ennek az az oka, hogy az állam évekkel ezelőtt ugyan befagyasztotta – többek közt – a gázárakat, ami viszont azt eredményezte, hogy ma sokkal többet fizetünk annál, mint amennyit kellene, mivel a 2013-as szint óta már több mint 50 százalékkal esett a gáz piaci ára. Ma már külön örülhetnek a kis- és középvállalkozások, akik kimaradtak a rezsicsökkentésből, hiszen a szabadpiacon sokkal olcsóbban jutnak gázhoz, mint a lakosság.

És hogy hol van a világpiaci árcsökkenés miatt keletkezett különbözet? Az állami cégeknél így létrejött extraprofitot elvonja a kormány osztalékként, és jutott így pénz a CÖF-nek és a kormánypropaganda finanszírozására is. Hát ezért fejte meg Orbán Viktor 2014-ben is a választóit, és a mostani céljai sem becsületesebbek.

Van pofája: levélben kér pénzt a választóktól Orbán Viktor

Most az egyszer legalább kicsit őszinte a miniszterelnök. Megmutyizott közbeszerzés? Lezsírozott szerződések? Baráti megbízások? Haverok kedvére átírt törvények? Mind jó módszerek a közpénz lenyúlására, és valóban sok pénzre lehet így szert tenni. Egy probléma azonban minddel akad: túl sok a macera. A közbeszerzést úgy kell kiírni, hogy csak a rokon vagy a haver cége tudjon indulni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.