Orbán Viktor hazudik a saját választóinak azért, hogy tovább hazudhasson

  • narancs.hu
  • 2018. január 6.

Narancsblog

Nem ez az első olyan átverése, amikor pénzt is kér a híveitől.

Napok óta számos vélemény olvasható Orbán Viktor legújabb akciójáról, amellyel ismét pénzt kér a párt szimpatizánsaitól. A miniszterelnök most éppen Soros György, illetve a brüsszeli bürokraták támadásai miatt kér pénzt, hogy „Magyarország megmaradhasson magyar országnak”, és hogy ne kelljen lebontani a határok mentén felhúzott kerítéseket. Bár Orbán, aki arccal és névvel vállalja a kunyerálást, úgy állítja be, mintha a legtöbb pénzzel kitömött kormánypártnak tényleg szüksége lenne a párttagok adományaira, a várhatóan 3-400 millió forint körüli adományösszeg jelentéktelen tétel lesz majd a választási propagandára költött milliárdokhoz képest. Közben a Fidesz az adófizetők pénzén már évek óta tízmilliárdokat költ az agymosásra: álkonzultál, népszavaztat, médiahadjáratot folytat a kitalált ellenségei ellen azért, hogy a 2018-as választások után is Orbán Viktornak hívják az ország miniszterelnökét.

A mostani kéregetős kampány, mint ahogy a korábbiak is, a szimpatizánsok átverésére alapoz: olyanra kérnek pénzt, amellyel már évek óta démonizálják a magyar társadalmat – aljas módszerekkel, de hatásosan –, és amelyek az ország fejlődése szempontjából irrelevánsak, ugyanis az aggodalmak indokolatlanok, legalábbis olyan formában biztosan, ahogy azt a Fidesz mantrázza. Orbánék képesek a saját választók zsebéből kiszedni a pénzt egy olyan kamu célra, amelyről ők is tudják, hogy nem igaz. Mindezt úgy, ha a Fidesznek szüksége van néhány százmillió forintra, a párt két nap alatt megszerzi, elég csak egy telefon Mészáros Lőrincnek vagy bármely strómannak.

Hülye vagy, fizess!

Hogy milyen szellemi szintre helyezi a saját választóit Orbán Viktor, arra remek példa a 2014-es választások előtti kéregetős kampányuk, amelyet a rezsicsökkentés „megvédéséért” indítottak. Abban a levélben egyebek közt ez állt: „A külföldi közműcégek és bankok – hazai és nemzetközi politikai kapcsolataikat latba vetve – igyekeznek eltörölni a rezsicsökkentést. (…) Ha meg akarjuk védeni a közösen elért eredményeket, akkor újra össze kell fognunk. Az Ön lakóhelyéhez közel ismét tanácskozást tartunk, ahol egyeztetjük a rezsicsökkentés megvédéséhez szükséges terveinket. Most az a legfontosabb, hogy megszervezzük magunkat.

Ezért a tanácskozáson a rezsicsökkentés eredményeinek védelmére létrehozzuk a Magyar Csapatot”.

A levél mellé itt is csatoltak egy sárga csekket, amellyel gyakorlatilag arra kérte Orbán a Fidesz-híveket, hogy fizessenek nekik azért, hogy továbbra is olcsó maradjon a gáz. Mindez négy év távlatából azért is szánalmas, mert nyilvánvaló, hogy a rezsicsökkentés nem volt igazán veszélyben, mi több, annyira jól sikerült „megvédeni” hogy ma azért is fizetünk sokkal többet. Ennek az az oka, hogy az állam évekkel ezelőtt ugyan befagyasztotta – többek közt – a gázárakat, ami viszont azt eredményezte, hogy ma sokkal többet fizetünk annál, mint amennyit kellene, mivel a 2013-as szint óta már több mint 50 százalékkal esett a gáz piaci ára. Ma már külön örülhetnek a kis- és középvállalkozások, akik kimaradtak a rezsicsökkentésből, hiszen a szabadpiacon sokkal olcsóbban jutnak gázhoz, mint a lakosság.

És hogy hol van a világpiaci árcsökkenés miatt keletkezett különbözet? Az állami cégeknél így létrejött extraprofitot elvonja a kormány osztalékként, és jutott így pénz a CÖF-nek és a kormánypropaganda finanszírozására is. Hát ezért fejte meg Orbán Viktor 2014-ben is a választóit, és a mostani céljai sem becsületesebbek.

Van pofája: levélben kér pénzt a választóktól Orbán Viktor

Most az egyszer legalább kicsit őszinte a miniszterelnök. Megmutyizott közbeszerzés? Lezsírozott szerződések? Baráti megbízások? Haverok kedvére átírt törvények? Mind jó módszerek a közpénz lenyúlására, és valóban sok pénzre lehet így szert tenni. Egy probléma azonban minddel akad: túl sok a macera. A közbeszerzést úgy kell kiírni, hogy csak a rokon vagy a haver cége tudjon indulni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.