Orbán Viktor magasról tojt az ünnepre, Petőfiékre, mindenkire, csak szavazatokért kuncsorgott

  • narancs.hu
  • 2018. március 15.

Narancsblog

„A választások után elégtételt veszünk” – tényleg szánalmas volt.

Nem volt még politikus a magyar történelemben, aki Orbánéhoz mérhető orcátlansággal törölte volna bele a sáros cipőjét az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékezetébe, ünneplésébe. Mit is érdekelte őt az egész, ő azért jött, hogy a jelenlévők szavazatait kunyerálja – sajnálatos módon azonban beosztottai az elmúlt nyolc év során bűnös hanyagságból elmulasztották úgy megfirkálni Magyarország választási törvényét, hogy az állami pénzen idefuvarozott lengyel szélsőségeknek legyen szavazati joguk, így a főnök szavaiból kiérződő páni rémület voltaképpen érthető volt. Jaj, jaj, mi lesz, ha bukok?

false

 

Fotó: MTI

Ha bukok, akkor oda a magyarság, a zsidó (Soros György) rávezeti az országra a négert, arabot, oszt annyi lesz itt mindennek. „10 és 10 milliók indulnak útnak Afrikából…” Annyi tehát már így első hallásra is gond nélkül kihüvelyezhető volt a dúlt tekintetű nemzetvezető beszédéből, hogy sajna semmi új nem jutott az eszébe, sem neki, sem a (nyilván dettó ceruzával dolgozó) szövegíróinak, sem senkinek az ő utcájában.

Nem, az sem újdonság, hogy fenyegetőzött egy nagyot („A választás után majd elégtételt veszünk”). Orbán, ha sarokba szorítva érzi magát (s hát Tiborczcal, Mészárossal, Kósával, Lázárral, Rogánnal, Habonnyal meg az összes többi csirkefogóval a tarisznyájában, hogy is érezhetné magát máshogy), mindig fenyegetőzik. Tulajdonképpen még hatalmon sem kell lennie hozzá, lásd még: a haza nem lehet ellenzékben.

Oké, Hódmezővásárhely után rajta is kiütött a para, értjük, de azért amellett mégsem lehet elmenni szó nélkül, hogy

ilyen Magyarország történelmében nem volt.

Hiszen még a legsötétebb komcsik is anno Petőfiről, Kossuthról hordtak össze hetet-havat, s az ő szájukba adták esetleges üzeneteiket. Ma csak a körítés volt a nemzeti ünnep, a főmenü az egy lecsúszott zoknis kisgyerek hepciáskodása volt, aggyá má’, mert begurulok… Ez speciel ment volna.

Aztán a végén Orbán elénekelte a Kossuth nótát a biodíszletnek kirendelt népi együttesbe csimpaszkodva – épp úgy, mint anno a Fehérvári huszárokat. Röhejesen.

Mindezek láttán nyugodtan kijelenthetjük, Magyarországnak nem sikerült megünnepelnie forradalma és szabadságharca 170. évfordulóját – valaki egyszerűen széttrollkodta.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.