Orbánnak nem volt mondanivalója, tusványosi előadása Kádár utolsó beszédére emlékeztet

  • narancs.hu
  • 2019. július 27.

Narancsblog

Csak a bizonyítványát magyarázta, azt is inkább magának.

Hogy Orbán Viktor erdélyi beszédét valamelyest a helyére tudjuk rakni, nekünk is kábé onnan kell nekivágnunk, ahonnan a magát immár európai léptékű politikai gondolkodónak lefestő miniszterelnök kezdte.

A rendszerváltásnál – bár attól megkímélnénk magunkat, hogy annak címkézésében is kövessük a beszédet, csupán egy nagyon határozott emlékképet villantunk fel: a bécsi cukrászdáét. Melynek akár a megnyitására vágyott akkor a „magyar ember”, akár egy ott nyugodtan, kényelmesen, de legfőképp természetesen elköltött Zacher tortára, almás rétesre, bécsi melange-ra.

Mintha az lenne számára is a világ legtermészetesebb dolga… A társadalom döntő többsége, melynek a késői Kádár-kor már a legkevésbé sem volt elfogadhatatlan, azért adta áldását a rendszerváltásra, mert úgy akart élni, ahogy Nyugaton látta. S mert látta (már láthatta),

nem szopta be, amit Kádárék mondtak neki,

hogy a Nyugat hanyatlik és különben is szar, úgy ahogy van, s mi (a komcsivilág) sokkal jobbak vagyunk.

Orbán: Nem kell már félni, ki lehet mondani, a NER illiberális rendszer

A miniszterelnök arra vállalkozott Tusnádfürdőn, hogy megmagyarázza: miért épített ki 2010 után egy új politikai rendszert. És miért ilyen rendszert épített ki, mint amilyet. Orbán Viktor a saját politikai szisztémáját elemezve második rendszerváltásról beszélt Tusnádfürdőn, azt mondta, hogy 2006 és 2010 között erre készültek, majd a kétharmados győzelem után lépésről lépésre építették ki az új rendszert, miközben fenn kellett tartaniuk a tömegtámogatást.

Orbán Viktor most azt mondja, hogy a Nyugat hanyatlik, szar és különben is gyűlöl minket, mert mi jobbak vagyunk (a mi alatt mindig őt kell értenünk; Orbán gyakorlatilag az első fellépése óta magával azonosítja a nemzetet, s még véletlenül sem fordítva, noha az sem lenne sokkal igazabb). De mi majd megmutatjuk a Nyugatnak?

Mit, bazmeg? – tesszük fel joggal és felháborodva a kérdést, mert már előre utáljuk a felsorolást: a lenullázott egészségügyünket, a negatív tartományba levitt oktatást, a kiüresítetett intézményrendszert, a komikusan antidemokratikusra buherált választási rendszerünket, s sorolhatnánk a lap aljáig. (A tévé előtt a beszélő helyett a néző szégyellte el magát, amikor Orbán demokráciából oktatta Finnországot. Erről tényleg csak az a mélyen hazafiatlan és szerfelett elítélendő komcsi vicc jut az eszébe az embernek, hogy a finnugor rokonság együtt jött valahonnan a népvándorláskor, de elértek egy táblához, amin volt egy nyíl meg a felirat: Suomi Finland, s aki el tudta olvasni, az arra ment tovább.)

De ha nem ilyesmikben (eü, oktatás, stb) vagyunk jobbak, akkor miben? Hát, izé, ideológiában – ne mondja senki negyvenöt éves kor felett, hogy ezt már nem látta, hallotta egyszer. Ezzel együtt is túlzunk akkor, amikor azt állítjuk, hogy Orbánnak nem volt semmi mondandója, hiszen a beszéd első fele

példásan felidézte azt a hónapok óta tartó történelemhamisítási buzgalmat,

amit – tévesen – Schmidt Máriával szokás azonosítani. Eszerint tehát a Fidesz, közelebbről szerénységem tiltja megnevezni, hogy kicsoda szülte a világra a modern Magyarországot, mindenki más csak az akadályozója (a drámába illő SZDSZ meg a gaz komcsik, és nyilván a finnek), illetve haszonélvezője (az istenadta nép) volt ebbéli gürcölésüknek.

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A beszéd második része viszont már tényleg nem tartalmazott semmit, pusztán egy Ionesco tollára méltó tragikomikus abszurd volt, melyet valaki valamiért állambölcseleti és politikafilozófiai kifejezésekből igyekezett összeróni, afelé igyekezvén,

hogy miért jobb az illiberális, mint a liberális.

Nos, nem azért, ami mögötte van vagy lenne, illetve lehetne társadalmi, intézményi szinten (nem kezdünk bele megint: eü, oktatás, választás…), hanem azért, mert kiszera méra bávatag.

Mert ott az egyén, itt a közösség, ott az ők nyertek, itt a mi nyertünk, meg a többi maszlag. Mi vagyunk a kereszténység utolsó védelmezői, például nem adunk enni a tranzitzónában dekkoló muszlimnak.

Ha Orbán Viktornak az volt a terve, hogy most az övéi elé lép mint nagy világpolitikai gondolkodó és reformer, nos, nem vált be. Beszéde sokkal inkább Kádár János utolsó beszédére hajazott, azzal a különbséggel, hogy még abban is akadtak konkrétumok.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.