Rákosztály: ami a budapesti onkológián most történik, azt Szolzsenyicin már rég megírta

  • narancs.hu
  • 2019. július 31.

Narancsblog

A magyar hozzáadott érték csak Szentpéteri Eszter.

A múlt héten újabb taposóakna robbant fel a magyar egészségügynek nevezett csatatéren, miután a 24.hu riportjából megtudhattuk, hogy mire számíthatnak azok a betegek, akik kemoterápiás kezelésre érkeznek Országos Onkológiai Intézetbe (OOI).

A teljes káoszra, és akkor még finoman fogalmaztunk.

A cikk szerint – amit később az Index helyszíni videója is megerősített – a betegek már reggel öt órától az intézet lépcsőházában várják, no, nem azt hogy sora kerüljenek, hanem azt, hogy hét órakor bebocsájtást nyerjenek az intézet várótermébe, ahol aztán vagy van sorszám, vagy nincs.

Így tulajdonképpen az sem lehet biztos a dolgában, hogy ti. sorra kerül aznap, aki hajnalban érkezik, mert a rendelés délután 3-ig tart, ám 11 óra után általában már nem kezdenek hozzá a több órás kemoterápiás kezelésekhez. A vizsgálatok sorrendje ugyanis – legalábbis a betegek számára – teljesen átláthatatlan, tájékoztatást nem kapnak, így fogalmuk sincs a rendszer működéséről (ha egyáltalán van ilyen).

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

Azt is megtudhattuk, hogy a betegek a hajnali lépcsőházi várakozást saját készítésű sorszámokkal próbálják rendezni, sőt szó esik olyan pletykákról is, hogy a korábbi „hivatalos” sorszámos rendszert azért szüntették meg, mert a takarítók visszaéltek vele, pénzért árusították. És ugyan az Országos Onkológiai Intézet felszereltségének színvonalát, az ott dolgozók szakmai felkészültségét nem kérdőjelezte meg senki, az efféle „lakossági akciók” és „pletykák” nyomán egész más juthat az eszünkbe.

„A tornác sok lábtól agyonkoptatott cementpadlója,

a betegek kezétől összefogdosott, homályos kilincsek, az előcsarnok ütött-kopott padozata, a jó félmagasságig olajzöldre mázolt falak (ez az olajzöld szín is mintha piszkos lett volna), s az ormótlan lécpadok, melyeken nem fértek el a várakozó betegek, ezért egy részük a földön ült” – írja Szolzsenyicin a Rákosztály című regényében, az ötvenes évek szovjet viszonyairól, és ez – még ha túlzásnak is tűnik – előbb ugrik be a Kék Golyó utcai viszonyokról olvasva, mint egy korszerű gyógyító központ képe.

Különösen azután, hogy az OOI épp amolyan szovjet módra reagált a leírtakra. „Minden beteget tájékoztatunk, hogy intézetünkben a munkaidő és a betegellátás 7 óra 30 perckor kezdődik. A várótermeket 7 órakor nyitjuk, a munkakezdés előtt órákkal érkező betegek extra várakozási ideje ezért értelmetlen, nem róható fel az intézetnek” – írták közleményükben, hozzátéve hogy „a sorszámhúzásnál esetlegesen észlelt visszaélésekért (pl. sorszámok cserélgetése) az intézet nem tehető felelőssé”.

Egy félmondat erejéig kitérnek a probléma forrására is – „jelenleg is fejlesztés alatt áll a teljes elektronikus előjegyzés” –, a közlemény üzenete legfőképpen az, hogy minden beteget „megfelelő időben, várólista alkalmazása nélkül kezelnek, ami a legtöbb Nyugat-Európai ország vezető rákközpontjában sem megoldott”. Ami pedig a lépcsőházi várakozással kapcsolatos konkrét lépéseket illeti, nos, az OOI azzal sem maradt adós, az ATV értesülései szerint ugyanis reggel hatig nem nyitják ki az épületet.

Az intézet, amelynek korábbi vezetője Kásler Miklós volt,

nem cáfolta a hírekben szereplő állításokat,

ám a megjelent cikkek után felbukkant a színen Szentpéteri Eszter, a TV2 híradósa. „Mi van veletek, emberek? Teljesen megőrült mindenki!? Kiszolgáltatott, beteg embereket használ fel a baloldal, a szavazótáboruk pedig fröcsögve asszisztál nekik?” – írta Facebook-bejegyzésében.

Majd a csatorna ún. híradója, a Tények sugárzott 3 és fél perces termelési riportot arról, hogy az Országos Onkológiai Intézetben „a legmodernebb berendezésekkel, nyugat-európai körülmények között zajlanak a kezelések”, majd az üres várótermet mutatták, azt állítva, hogy „az orvosok segítőkészek, a betegfelvétel pedig gördülékeny”.

Az csak utóbb derült ki, hogy Szentpéteri az intézet jelenlegi főigazgatójával él együtt, arra pedig senki nem válaszolt, hogy az Index akkor mégis hol a bánatban forgatott. S ami még ennél is szomorúbb az az, hogy valószínűleg soha nem tudjuk meg, egy nagy tekintélyű intézmény nagy tekintélyű vezetőjének miért éri meg, hogy felesége közvetítésével a képünkbe hazudjon, ahelyett hogy megoldana egy létező, nem is túl bonyolult a problémát.

Végtelen kiszolgáltatottság az onkológián: nem várakoztatni, segíteni kell a betegeket

Az onkológián vizsgálatra, kezelésre váró betegek a legsúlyosabb fizikai és lelki megpróbáltatásokat élik át. Ebben a helyzetben végletesen kiszolgáltatottak, rémültek, ezért nem hibáztatni, hanem minden lehetséges eszközzel segíteni kell őket. Bejárta a sajtót a hír, hogy az Országos Onkológiai Intézetben a betegeknek levegőtlen, zsúfolt helyiségekben, sokszor állva kell órákig várakoznia az orvossal való találkozásra, a kezelésekre.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.