Rákosztály: ami a budapesti onkológián most történik, azt Szolzsenyicin már rég megírta

  • narancs.hu
  • 2019. július 31.

Narancsblog

A magyar hozzáadott érték csak Szentpéteri Eszter.

A múlt héten újabb taposóakna robbant fel a magyar egészségügynek nevezett csatatéren, miután a 24.hu riportjából megtudhattuk, hogy mire számíthatnak azok a betegek, akik kemoterápiás kezelésre érkeznek Országos Onkológiai Intézetbe (OOI).

A teljes káoszra, és akkor még finoman fogalmaztunk.

A cikk szerint – amit később az Index helyszíni videója is megerősített – a betegek már reggel öt órától az intézet lépcsőházában várják, no, nem azt hogy sora kerüljenek, hanem azt, hogy hét órakor bebocsájtást nyerjenek az intézet várótermébe, ahol aztán vagy van sorszám, vagy nincs.

Így tulajdonképpen az sem lehet biztos a dolgában, hogy ti. sorra kerül aznap, aki hajnalban érkezik, mert a rendelés délután 3-ig tart, ám 11 óra után általában már nem kezdenek hozzá a több órás kemoterápiás kezelésekhez. A vizsgálatok sorrendje ugyanis – legalábbis a betegek számára – teljesen átláthatatlan, tájékoztatást nem kapnak, így fogalmuk sincs a rendszer működéséről (ha egyáltalán van ilyen).

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

 

Azt is megtudhattuk, hogy a betegek a hajnali lépcsőházi várakozást saját készítésű sorszámokkal próbálják rendezni, sőt szó esik olyan pletykákról is, hogy a korábbi „hivatalos” sorszámos rendszert azért szüntették meg, mert a takarítók visszaéltek vele, pénzért árusították. És ugyan az Országos Onkológiai Intézet felszereltségének színvonalát, az ott dolgozók szakmai felkészültségét nem kérdőjelezte meg senki, az efféle „lakossági akciók” és „pletykák” nyomán egész más juthat az eszünkbe.

„A tornác sok lábtól agyonkoptatott cementpadlója,

a betegek kezétől összefogdosott, homályos kilincsek, az előcsarnok ütött-kopott padozata, a jó félmagasságig olajzöldre mázolt falak (ez az olajzöld szín is mintha piszkos lett volna), s az ormótlan lécpadok, melyeken nem fértek el a várakozó betegek, ezért egy részük a földön ült” – írja Szolzsenyicin a Rákosztály című regényében, az ötvenes évek szovjet viszonyairól, és ez – még ha túlzásnak is tűnik – előbb ugrik be a Kék Golyó utcai viszonyokról olvasva, mint egy korszerű gyógyító központ képe.

Különösen azután, hogy az OOI épp amolyan szovjet módra reagált a leírtakra. „Minden beteget tájékoztatunk, hogy intézetünkben a munkaidő és a betegellátás 7 óra 30 perckor kezdődik. A várótermeket 7 órakor nyitjuk, a munkakezdés előtt órákkal érkező betegek extra várakozási ideje ezért értelmetlen, nem róható fel az intézetnek” – írták közleményükben, hozzátéve hogy „a sorszámhúzásnál esetlegesen észlelt visszaélésekért (pl. sorszámok cserélgetése) az intézet nem tehető felelőssé”.

Egy félmondat erejéig kitérnek a probléma forrására is – „jelenleg is fejlesztés alatt áll a teljes elektronikus előjegyzés” –, a közlemény üzenete legfőképpen az, hogy minden beteget „megfelelő időben, várólista alkalmazása nélkül kezelnek, ami a legtöbb Nyugat-Európai ország vezető rákközpontjában sem megoldott”. Ami pedig a lépcsőházi várakozással kapcsolatos konkrét lépéseket illeti, nos, az OOI azzal sem maradt adós, az ATV értesülései szerint ugyanis reggel hatig nem nyitják ki az épületet.

Az intézet, amelynek korábbi vezetője Kásler Miklós volt,

nem cáfolta a hírekben szereplő állításokat,

ám a megjelent cikkek után felbukkant a színen Szentpéteri Eszter, a TV2 híradósa. „Mi van veletek, emberek? Teljesen megőrült mindenki!? Kiszolgáltatott, beteg embereket használ fel a baloldal, a szavazótáboruk pedig fröcsögve asszisztál nekik?” – írta Facebook-bejegyzésében.

Majd a csatorna ún. híradója, a Tények sugárzott 3 és fél perces termelési riportot arról, hogy az Országos Onkológiai Intézetben „a legmodernebb berendezésekkel, nyugat-európai körülmények között zajlanak a kezelések”, majd az üres várótermet mutatták, azt állítva, hogy „az orvosok segítőkészek, a betegfelvétel pedig gördülékeny”.

Az csak utóbb derült ki, hogy Szentpéteri az intézet jelenlegi főigazgatójával él együtt, arra pedig senki nem válaszolt, hogy az Index akkor mégis hol a bánatban forgatott. S ami még ennél is szomorúbb az az, hogy valószínűleg soha nem tudjuk meg, egy nagy tekintélyű intézmény nagy tekintélyű vezetőjének miért éri meg, hogy felesége közvetítésével a képünkbe hazudjon, ahelyett hogy megoldana egy létező, nem is túl bonyolult a problémát.

Végtelen kiszolgáltatottság az onkológián: nem várakoztatni, segíteni kell a betegeket

Az onkológián vizsgálatra, kezelésre váró betegek a legsúlyosabb fizikai és lelki megpróbáltatásokat élik át. Ebben a helyzetben végletesen kiszolgáltatottak, rémültek, ezért nem hibáztatni, hanem minden lehetséges eszközzel segíteni kell őket. Bejárta a sajtót a hír, hogy az Országos Onkológiai Intézetben a betegeknek levegőtlen, zsúfolt helyiségekben, sokszor állva kell órákig várakoznia az orvossal való találkozásra, a kezelésekre.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.