Rogán Antal, a pénzszórás, meg a hülyeség hullámvasútja

  • narancs.hu
  • 2024. április 17.

Narancsblog

A múlt héten bezárt zalaszabari „fix telepítésű hullámvasút” így, használaton kívül, simán lehetne a kormány sikerpropagandájának és a botcsinálta turisztikai beruházásoknak az emlékműve.

A kormány tagjai közül Rogán Antal az, akinek a nevét a leggyakrabban jelzőként szokták használni, és ugyancsak ő az, akivel kapcsolatban az is szenzációnak számít, ha egyáltalán megjelenik a nyilvánosság előtt. Ám korábban épp az ellenkezőjének lehettünk tanúi. Volt, hogy a feleségével bohóckodott az egyik kereskedelmi tévében; még emlékezetesebb, amikor helikopterrel igyekezett egy celebesküvőre, és talán nemcsak mi emlékszünk arra a gesztusra még belvárosi polgármester korából, amikor csak úgy volt hajlandó felavatni a századfordulós rikkancs szobrát, ha előtte a szoboralak kezében lévő újságra ráírják azt, hogy „Blikk”.

Tapasztalataink szerint Rogán úgy vált egyre visszafogottabbá, ahogy mind nagyobb hatalomra tett szert, a nevével fémjelzett propaganda pedig az Orbán-rendszer legfontosabb építőkövévé vált. De nemcsak az Európai Unió, a menekültek, a melegek, a hajléktalanok stb. démonizálása, az ellenzék és az ellenzékinek vélt személyek lejáratása miatt, hanem azért is, mert ugyancsak e propagandára épül a kormány tévedhetetlenségének mantrázása, egyebek mellett az idegenforgalom fetisizálása, illetve annak hirdetése, hogy a turizmus magyar gazdaság motorja. Igaz, hogy uniós és egyéb állami százmilliárdokkal lehet csak berúgni, de utána megy magától. Meglehet, hogy e modell – ahogy világ számos országában – nálunk is működhetett volna, ha az idegenforgalom fejlesztése valóban az, és nemcsak felelőtlen pénzszórás. Ami a „Mészáros-típusú” luxusszállodák építésén túl annyit jelentett, hogy

a kormány megbízásából mindenféle senkiföldjét kijelöltek turisztikai célpontnak, és elmondták róla, hogy ettől várják a környék gazdasági felemelkedését.

Így volt ez 2019 tavaszán a zalaszabari vidámparkkal is. A létesítmény bővítése azonban nem azért lett országos hír, mert azzal reklámozták, hogy itt található az ország egyetlen „fix telepítésű hullámvasútja”, hanem azért, mert Rogán Antal avatta fel, aki már ekkor sem vállalt túl gyakran ilyen fellépéseket.

„Kijelenthetjük, hogy Zalaszabar megelőzte Budapestet, mert a fővárosban egy ilyen színvonalú, egységes, gyermekeket szolgáló élménypark ma nincs” – mondotta megnyitó beszédében Rogán, majd a helyiek összefogását dicsérve szerényen megjegyezte: „Ehhez tettünk hozzá mi egy cseppet az elmúlt évben, a támogatással”. A miniszter arról már nem ejtett szót, hogy az 1,3 milliárdos beruházás során ez a „csepp” majdnem 1 milliárd forint volt, és persze arról sem, hogy miért képzeli bárki is, hogy a Budapesttől 197 kilométerre, de a Balaton nyugati végétől is 20 kilométerre lévő falu alkalmas lesz arra, hogy egy egész évben üzemelő vidámparkot fenntartson. Elég volt csak egy pillantást vetni a megnyitóról készült képekre – amelyeken a hullámvasút az építési területen kanyarog –, borítékolni lehetett, hogy Zalaszabarból nem lesz világszenzáció, a kormány pedig ismét valami olyat támogatott, ami piaci alapon működésképtelen.

 
A zalaszabari hullámvasút
Fotó: MTI/Varga György
 

Mostanáig szinte kizárólag olyan híreket olvashattunk a helyről, hogy felejthetetlen élményeket nyújtott hátrányos helyzetű és/vagy kárpátaljai gyerekeknek, vagyis nyilvánvaló, hogy a vidámpark eddig sem a saját bevételeiből tartotta fenn magát. De a legfrissebb hír már az, hogy a múlt héten, indoklás nélkül bezárták, ami így, szezonkezdés előtt elég egyértelmű üzenet. Mivel a hírek a bezárás tényén kívül egyebet nem közöltek, egyelőre azt sem lehet nem tudni, hogy mi lesz az ország egyetlen fix telepítésű hullámvasútjával. De abban biztosak lehetünk, hogy így, használaton kívül, simán lehetne a kormány sikerpropagandájának emlékműve, egyúttal az összes olyan botcsinálta turisztikai beruházásé, amelyek csak addig voltak fontosak, míg fel nem avatta őket Fidesz valamelyik notabilitása, akár Rogán Antal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.