Rogán Antal, a pénzszórás, meg a hülyeség hullámvasútja

  • narancs.hu
  • 2024. április 17.

Narancsblog

A múlt héten bezárt zalaszabari „fix telepítésű hullámvasút” így, használaton kívül, simán lehetne a kormány sikerpropagandájának és a botcsinálta turisztikai beruházásoknak az emlékműve.

A kormány tagjai közül Rogán Antal az, akinek a nevét a leggyakrabban jelzőként szokták használni, és ugyancsak ő az, akivel kapcsolatban az is szenzációnak számít, ha egyáltalán megjelenik a nyilvánosság előtt. Ám korábban épp az ellenkezőjének lehettünk tanúi. Volt, hogy a feleségével bohóckodott az egyik kereskedelmi tévében; még emlékezetesebb, amikor helikopterrel igyekezett egy celebesküvőre, és talán nemcsak mi emlékszünk arra a gesztusra még belvárosi polgármester korából, amikor csak úgy volt hajlandó felavatni a századfordulós rikkancs szobrát, ha előtte a szoboralak kezében lévő újságra ráírják azt, hogy „Blikk”.

Tapasztalataink szerint Rogán úgy vált egyre visszafogottabbá, ahogy mind nagyobb hatalomra tett szert, a nevével fémjelzett propaganda pedig az Orbán-rendszer legfontosabb építőkövévé vált. De nemcsak az Európai Unió, a menekültek, a melegek, a hajléktalanok stb. démonizálása, az ellenzék és az ellenzékinek vélt személyek lejáratása miatt, hanem azért is, mert ugyancsak e propagandára épül a kormány tévedhetetlenségének mantrázása, egyebek mellett az idegenforgalom fetisizálása, illetve annak hirdetése, hogy a turizmus magyar gazdaság motorja. Igaz, hogy uniós és egyéb állami százmilliárdokkal lehet csak berúgni, de utána megy magától. Meglehet, hogy e modell – ahogy világ számos országában – nálunk is működhetett volna, ha az idegenforgalom fejlesztése valóban az, és nemcsak felelőtlen pénzszórás. Ami a „Mészáros-típusú” luxusszállodák építésén túl annyit jelentett, hogy

a kormány megbízásából mindenféle senkiföldjét kijelöltek turisztikai célpontnak, és elmondták róla, hogy ettől várják a környék gazdasági felemelkedését.

Így volt ez 2019 tavaszán a zalaszabari vidámparkkal is. A létesítmény bővítése azonban nem azért lett országos hír, mert azzal reklámozták, hogy itt található az ország egyetlen „fix telepítésű hullámvasútja”, hanem azért, mert Rogán Antal avatta fel, aki már ekkor sem vállalt túl gyakran ilyen fellépéseket.

„Kijelenthetjük, hogy Zalaszabar megelőzte Budapestet, mert a fővárosban egy ilyen színvonalú, egységes, gyermekeket szolgáló élménypark ma nincs” – mondotta megnyitó beszédében Rogán, majd a helyiek összefogását dicsérve szerényen megjegyezte: „Ehhez tettünk hozzá mi egy cseppet az elmúlt évben, a támogatással”. A miniszter arról már nem ejtett szót, hogy az 1,3 milliárdos beruházás során ez a „csepp” majdnem 1 milliárd forint volt, és persze arról sem, hogy miért képzeli bárki is, hogy a Budapesttől 197 kilométerre, de a Balaton nyugati végétől is 20 kilométerre lévő falu alkalmas lesz arra, hogy egy egész évben üzemelő vidámparkot fenntartson. Elég volt csak egy pillantást vetni a megnyitóról készült képekre – amelyeken a hullámvasút az építési területen kanyarog –, borítékolni lehetett, hogy Zalaszabarból nem lesz világszenzáció, a kormány pedig ismét valami olyat támogatott, ami piaci alapon működésképtelen.

 
A zalaszabari hullámvasút
Fotó: MTI/Varga György
 

Mostanáig szinte kizárólag olyan híreket olvashattunk a helyről, hogy felejthetetlen élményeket nyújtott hátrányos helyzetű és/vagy kárpátaljai gyerekeknek, vagyis nyilvánvaló, hogy a vidámpark eddig sem a saját bevételeiből tartotta fenn magát. De a legfrissebb hír már az, hogy a múlt héten, indoklás nélkül bezárták, ami így, szezonkezdés előtt elég egyértelmű üzenet. Mivel a hírek a bezárás tényén kívül egyebet nem közöltek, egyelőre azt sem lehet nem tudni, hogy mi lesz az ország egyetlen fix telepítésű hullámvasútjával. De abban biztosak lehetünk, hogy így, használaton kívül, simán lehetne a kormány sikerpropagandájának emlékműve, egyúttal az összes olyan botcsinálta turisztikai beruházásé, amelyek csak addig voltak fontosak, míg fel nem avatta őket Fidesz valamelyik notabilitása, akár Rogán Antal.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.