Rogán Antal, a pénzszórás, meg a hülyeség hullámvasútja

  • narancs.hu
  • 2024. április 17.

Narancsblog

A múlt héten bezárt zalaszabari „fix telepítésű hullámvasút” így, használaton kívül, simán lehetne a kormány sikerpropagandájának és a botcsinálta turisztikai beruházásoknak az emlékműve.

A kormány tagjai közül Rogán Antal az, akinek a nevét a leggyakrabban jelzőként szokták használni, és ugyancsak ő az, akivel kapcsolatban az is szenzációnak számít, ha egyáltalán megjelenik a nyilvánosság előtt. Ám korábban épp az ellenkezőjének lehettünk tanúi. Volt, hogy a feleségével bohóckodott az egyik kereskedelmi tévében; még emlékezetesebb, amikor helikopterrel igyekezett egy celebesküvőre, és talán nemcsak mi emlékszünk arra a gesztusra még belvárosi polgármester korából, amikor csak úgy volt hajlandó felavatni a századfordulós rikkancs szobrát, ha előtte a szoboralak kezében lévő újságra ráírják azt, hogy „Blikk”.

Tapasztalataink szerint Rogán úgy vált egyre visszafogottabbá, ahogy mind nagyobb hatalomra tett szert, a nevével fémjelzett propaganda pedig az Orbán-rendszer legfontosabb építőkövévé vált. De nemcsak az Európai Unió, a menekültek, a melegek, a hajléktalanok stb. démonizálása, az ellenzék és az ellenzékinek vélt személyek lejáratása miatt, hanem azért is, mert ugyancsak e propagandára épül a kormány tévedhetetlenségének mantrázása, egyebek mellett az idegenforgalom fetisizálása, illetve annak hirdetése, hogy a turizmus magyar gazdaság motorja. Igaz, hogy uniós és egyéb állami százmilliárdokkal lehet csak berúgni, de utána megy magától. Meglehet, hogy e modell – ahogy világ számos országában – nálunk is működhetett volna, ha az idegenforgalom fejlesztése valóban az, és nemcsak felelőtlen pénzszórás. Ami a „Mészáros-típusú” luxusszállodák építésén túl annyit jelentett, hogy

a kormány megbízásából mindenféle senkiföldjét kijelöltek turisztikai célpontnak, és elmondták róla, hogy ettől várják a környék gazdasági felemelkedését.

Így volt ez 2019 tavaszán a zalaszabari vidámparkkal is. A létesítmény bővítése azonban nem azért lett országos hír, mert azzal reklámozták, hogy itt található az ország egyetlen „fix telepítésű hullámvasútja”, hanem azért, mert Rogán Antal avatta fel, aki már ekkor sem vállalt túl gyakran ilyen fellépéseket.

„Kijelenthetjük, hogy Zalaszabar megelőzte Budapestet, mert a fővárosban egy ilyen színvonalú, egységes, gyermekeket szolgáló élménypark ma nincs” – mondotta megnyitó beszédében Rogán, majd a helyiek összefogását dicsérve szerényen megjegyezte: „Ehhez tettünk hozzá mi egy cseppet az elmúlt évben, a támogatással”. A miniszter arról már nem ejtett szót, hogy az 1,3 milliárdos beruházás során ez a „csepp” majdnem 1 milliárd forint volt, és persze arról sem, hogy miért képzeli bárki is, hogy a Budapesttől 197 kilométerre, de a Balaton nyugati végétől is 20 kilométerre lévő falu alkalmas lesz arra, hogy egy egész évben üzemelő vidámparkot fenntartson. Elég volt csak egy pillantást vetni a megnyitóról készült képekre – amelyeken a hullámvasút az építési területen kanyarog –, borítékolni lehetett, hogy Zalaszabarból nem lesz világszenzáció, a kormány pedig ismét valami olyat támogatott, ami piaci alapon működésképtelen.

 
A zalaszabari hullámvasút
Fotó: MTI/Varga György
 

Mostanáig szinte kizárólag olyan híreket olvashattunk a helyről, hogy felejthetetlen élményeket nyújtott hátrányos helyzetű és/vagy kárpátaljai gyerekeknek, vagyis nyilvánvaló, hogy a vidámpark eddig sem a saját bevételeiből tartotta fenn magát. De a legfrissebb hír már az, hogy a múlt héten, indoklás nélkül bezárták, ami így, szezonkezdés előtt elég egyértelmű üzenet. Mivel a hírek a bezárás tényén kívül egyebet nem közöltek, egyelőre azt sem lehet nem tudni, hogy mi lesz az ország egyetlen fix telepítésű hullámvasútjával. De abban biztosak lehetünk, hogy így, használaton kívül, simán lehetne a kormány sikerpropagandájának emlékműve, egyúttal az összes olyan botcsinálta turisztikai beruházásé, amelyek csak addig voltak fontosak, míg fel nem avatta őket Fidesz valamelyik notabilitása, akár Rogán Antal.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.