Senki ne mondja, hogy Schmidt Mária egymilliárdos Kertész Intézete nem csinált még semmit

  • - palosm -
  • 2017. november 8.

Narancsblog

Már felcsavaroztak egy emléktáblát.

Jó, túloztunk, nemcsak az emléktáblát tudja felmutatni a Kertész Intézet​. Készítettek egy honlapot és egy elegáns logót is a tavaly év végén létrehozott, 2017-ben közel egymilliárd forintból működő, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány alá tartozó intézetnek.

false

 

Fotó: 444.hu

A Kertész Intézet terveivel – és Schmidt Mária Kertész-értelmezésével – a Narancs hasábjain idén januárban foglalkoztunk hosszabban. A tervek már akkor is ugyanazok voltak, mint amiről a mostani honlap tudósít. Kétségtelen, ezek

még mindig nagyra törő tervek:

nemcsak gondozzák az író emlékét és szellemi hagyatékát, de a Török utcában emlékmúzeumot és kézirattárat is nyitnak, továbbá az író által a berlini Kertész Archívumnak adományozott hagyaték nagy részét is sajtó alá rendezik. Konkrétan tízkötetnyi naplóanyagot és további húsz kiadványt ígérnek.​

Hogy komoly honlap helyett miért csak egy három bekezdéses ígéretcsokor olvasható a kerteszintezet.hu-n november 8-án, tíz hónapnyi működés után, arról ezúttal​ nem sok minden derül ki.

false

 

Fotó: kerteszintezet.hu

Mindenesetre az intézet munkatársai, akikről egyébként szintén semmi sem tudható, nem tétlenkedtek: már ​„elkezdődött az írói hagyaték elektronikus adatrögzítőkön (floppy, CD, pendrive) lévő anyagainak kinyomtatása és előrendszerezése”.

A szövegben van viszont egy érdekes mondat. Azt írják, hogy

„a hivatalos hagyatéki végzést követően”

tervezhetik majd meg a berlini Kertész-archívumban őrzött anyagok – nagyjából minden fontos kézirat, regény és napló ott van – feldolgozását.

Ezt nehéz másképpen értelmezni, mint úgy, hogy per pillanat nem – pontosabban még most sem – tud az intézet érvényes hagyatéki végzést felmutatni, holott ez adhatna jogalapot Kertész-művek kiadására.

Schmidt Mária

Schmidt Mária

Fotó: MTI

Egyébiránt​ maga a kéziratanyag​ mindenképpen marad ​Berlinben, ezt a Narancsnak megerősítette a Berlini Művészeti Akadémiához tartozó archívum vezetője is.

Apró adalék a történethez​, hogy márciusban közadatigényléssel fordultunk a Schmidt Mária-féle közalapítványhoz, hogy megismerhessük a Kertész Imre özvegyével​, Kertész Magdával ​kötött szerződéseiket​. Az adatigénylésünket

Schmidt Mária megtagadta,

mert „Kertész Magda hagyatéki eljárásának lezárásáig és a Kertész Imre Intézet működésének megkezdéséig a közalapítvány nem kíván lehetőséget adni az Ön által kért szerződésekbe való betekintésre”. Továbbá „az intézet létrehozásával kapcsolatban még számos döntés meghozatalára van szükség, az Ön által kért dokumentumok pedig a döntések meghozatalára irányuló eljárás részét képezik”.

false

 

Fotó: 444.hu

Csütörtökön lesz Kertész Imre születésnapja. Az emléktábla legalább fent van a Török utcában, belevésve két intézmény neve, Schmidt közalapítványa és Schmidt Kertész-intézete.

(Az emléktáblát a 444.hu szúrta ki és fotózta le.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.