Senki ne mondja, hogy Schmidt Mária egymilliárdos Kertész Intézete nem csinált még semmit

  • - palosm -
  • 2017. november 8.

Narancsblog

Már felcsavaroztak egy emléktáblát.

Jó, túloztunk, nemcsak az emléktáblát tudja felmutatni a Kertész Intézet​. Készítettek egy honlapot és egy elegáns logót is a tavaly év végén létrehozott, 2017-ben közel egymilliárd forintból működő, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány alá tartozó intézetnek.

false

 

Fotó: 444.hu

A Kertész Intézet terveivel – és Schmidt Mária Kertész-értelmezésével – a Narancs hasábjain idén januárban foglalkoztunk hosszabban. A tervek már akkor is ugyanazok voltak, mint amiről a mostani honlap tudósít. Kétségtelen, ezek

még mindig nagyra törő tervek:

nemcsak gondozzák az író emlékét és szellemi hagyatékát, de a Török utcában emlékmúzeumot és kézirattárat is nyitnak, továbbá az író által a berlini Kertész Archívumnak adományozott hagyaték nagy részét is sajtó alá rendezik. Konkrétan tízkötetnyi naplóanyagot és további húsz kiadványt ígérnek.​

Hogy komoly honlap helyett miért csak egy három bekezdéses ígéretcsokor olvasható a kerteszintezet.hu-n november 8-án, tíz hónapnyi működés után, arról ezúttal​ nem sok minden derül ki.

false

 

Fotó: kerteszintezet.hu

Mindenesetre az intézet munkatársai, akikről egyébként szintén semmi sem tudható, nem tétlenkedtek: már ​„elkezdődött az írói hagyaték elektronikus adatrögzítőkön (floppy, CD, pendrive) lévő anyagainak kinyomtatása és előrendszerezése”.

A szövegben van viszont egy érdekes mondat. Azt írják, hogy

„a hivatalos hagyatéki végzést követően”

tervezhetik majd meg a berlini Kertész-archívumban őrzött anyagok – nagyjából minden fontos kézirat, regény és napló ott van – feldolgozását.

Ezt nehéz másképpen értelmezni, mint úgy, hogy per pillanat nem – pontosabban még most sem – tud az intézet érvényes hagyatéki végzést felmutatni, holott ez adhatna jogalapot Kertész-művek kiadására.

Schmidt Mária

Schmidt Mária

Fotó: MTI

Egyébiránt​ maga a kéziratanyag​ mindenképpen marad ​Berlinben, ezt a Narancsnak megerősítette a Berlini Művészeti Akadémiához tartozó archívum vezetője is.

Apró adalék a történethez​, hogy márciusban közadatigényléssel fordultunk a Schmidt Mária-féle közalapítványhoz, hogy megismerhessük a Kertész Imre özvegyével​, Kertész Magdával ​kötött szerződéseiket​. Az adatigénylésünket

Schmidt Mária megtagadta,

mert „Kertész Magda hagyatéki eljárásának lezárásáig és a Kertész Imre Intézet működésének megkezdéséig a közalapítvány nem kíván lehetőséget adni az Ön által kért szerződésekbe való betekintésre”. Továbbá „az intézet létrehozásával kapcsolatban még számos döntés meghozatalára van szükség, az Ön által kért dokumentumok pedig a döntések meghozatalára irányuló eljárás részét képezik”.

false

 

Fotó: 444.hu

Csütörtökön lesz Kertész Imre születésnapja. Az emléktábla legalább fent van a Török utcában, belevésve két intézmény neve, Schmidt közalapítványa és Schmidt Kertész-intézete.

(Az emléktáblát a 444.hu szúrta ki és fotózta le.)

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.