A Fidesz készülhet a pofonokra, és ettől nagyon begőzöltek

  • narancs.hu
  • 2017. november 16.

Narancsblog

Lázár János megmutatta, mi is az a kommunista örökség.

Magyarországon 2011 óta létezik a társaságiadó-kedvezmények (tao) rendszere, melynek jóvoltából már 300 milliárd forintnál is több pénz vándorolt sportegyesületekhez, azok közül is inkább a focicsapatokhoz. Az Európai Bizottság által is jóváhagyott adókedvezmény felhasználása kapcsán eddig csak annyit lehet tudni, hogy az egyes klubok mennyi pénzt kaptak, és hogy nagyjából mire költötték, de azt nem, hogy a sokszor gigantikus méretű támogatásokat – a felcsúti Puskás Akadémia esetében ez úgy 14 milliárd (!) forint – hogyan költötték el,

mely vállalkozókat és mivel bíztak meg, kikkel szerződtek,

kiknek pontosan mekkora fizetéseket adtak a tao-források terhére.

A labdarúgás annak ellenére van mélyponton, hogy a sportágba sosem látott mennyiségű közpénz vándorolt az utóbbi években, de a következő hónapokban minden bizonnyal kiderülhet, hogy ezekkel a pénzekkel hogyan bánnak a csapatok, és talán ez sokkal kellemetlenebb lesz a Fidesz számára. A Kúria állásfoglalása szerint a tao igenis közpénznek számít, így hivatalosan is megdőlt a kormány egyébként is rém bugyuta érvelése, miszerint a társaságiadó-kedvezmények jóvoltából felajánlott összegek azért nem számítanak közpénznek, mert azok nem az államkasszába kerülnek, hanem egyből a csapatokhoz. Korábban Orbán Viktor azt is mondta, hogy „a magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel. Meg kéne érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntik el, hogy hova adják”, ezért a tao nem közpénz.

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mitől félnek?

A Kúria szerdán Orbán Viktor kedvenc csapatára, az általa alapított Puskás Akadémiára nézve is figyelemfelkeltő döntést hozott. A csapatot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány önszántából lépett elő egy pofonért, ugyanis ők kérték a legfőbb bírósági szervet, hogy foglaljanak állást egy olyan perben, amelyet ellenük indított a Demokratikus Koalíció (DK). A párt azután jelentette fel a felcsútiakat, hogy az akadémia nem válaszolt az adatigénylésükre, és nem adták ki azokat a szerződéseket, amelyeket a hozzájuk beérkezett tao-támogatások terhére kötöttek. Mészáros Lőrincéket az első- és a másodfokú ítélet is arra kötelezte, hogy be kell mutatniuk a szerződéseket, de ők ezt nem tették meg, a Kúriában bíztak. Mint utólag kiderült, hiába.

Hogy mitől félhet Orbán Viktor, a háza mellett felhúzott játszótér üzemeltetői és a honi élvonalbeli labdarúgás? Attól, hogy a nyilvánosságra kerülő dokumentumokból talán nemcsak azt lehet majd kiolvasni, hogy totális szakmaiatlanság uralkodik a magyar futballban, hanem azt is, hogy – mint ahogy az állami szférában és az azzal összefonódó gazdasági közeg minden szegletében –

a korrupció itt is elnyeli a valódi fejlődés lehetőségét.

Ha csak a felcsúti állapotokat nézzük: nem lennénk meglepve, ha a milliárdok felhasználását részletező szerződések közül előkerülnének olyanok, amelyek igazolják, hogy Mészáros Lőrinc valamelyik cégénél landol az adókedvezmény jóvoltából Orbán csapatához került pénzek egy része. Abból a pénzből, amelyet elvileg csakis az utánpótlás fejlesztésére kellene költeni, de pont Felcsúton láthatjuk, hogy az élvonalbeli csapatban alig játszanak az akadémián kinevelt játékosok.

Nem közpénz a tao, csak a bíró idióta

De nem csupán a Felcsút félhet, jogerős ítélet van már a Mezőkövesd és a Ferencváros esetében, és folyamatban van egy rakás csapat ellen az adatigénylési per, amelyet a DK indított el. Nem csoda, ha begőzölt Lázár János, aki a Kúria állásfoglalására, és már egy rakás bírósági ítéletre a csütörtöki kormányinfón úgy reagált:

„Van ebben az országban egy bíró, aki nagyon haragszik Magyarország kormányára és a Fideszre, Baka Andrásnak hívják, akinek a hivatali státuszváltásából adódóan óriási a sértettsége, és rejtélyes véletlen okán az összes tao-ügy a Baka-féle tanácsba került a Kúrián. Föl se tételezem, hogy bármiféle elfogultság vezette volna a bíró urat, aki a nyilvánosságban is számos alkalommal vállalta a Fidesszel és a kormánnyal kapcsolatos kritikáit.”

Az Orbán-kormány második embere nem is annyira burkoltan azt sugallta, hogy szerinte azért mondta ki a Kúria, hogy a tao igenis közpénz, mert az ezzel kapcsolatos ügyeket az a Baka András bírálja el, akit 2011-ben leváltottak a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról. Ezt nem sokkal később a Kúria a hvg.hu-nak úgy kommentálta, hogy náluk az ügyelosztási rend igazodik az ítélkező tanácsok speciális ismereteihez, amelyek egyes jogterületekre szakosodtak, és „meghatározott jogterülethez tartozó ügyeket bírálnak el”.

Ami a legszomorúbb:

Lázár azt is belengette, hogy érdemes lenne „rendet vágni”

a törvényben, amely szabályozza a társaságiadó-kedvezményt. A „rendet vágni” itt pedig azt jelenti, hogy tényleg úgy szigorítanák a jogszabályokat, hogy a büdös életben ne derülhessen ki, mire mennek el az adófizetők százmilliárdjai, amelyből nem gazdaságélénkítésre, az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésére fordítanak, hanem Orbán Viktor hobbijára.

Baromi szar érzés ezt látni, de valójában ez az igazi kommunista örökség.

Döntött a Kúria: Mészáros Lőrincék nem titkolhatják tovább, hogy Felcsúton mire költötték a tao-milliárdokat

A Puskás Akadémiának ki kell adni a szerződéseket. Nem változtatta meg a Fővárosi Ítélőtábla korábbi, másodfokon született ítéletét szerdán a Kúria, így a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak be kell mutatnia, hogy milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezmények (tao) jóvoltából hozzájuk érkező összeg egy részéből.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.