A Fidesz készülhet a pofonokra, és ettől nagyon begőzöltek

  • narancs.hu
  • 2017. november 16.

Narancsblog

Lázár János megmutatta, mi is az a kommunista örökség.

Magyarországon 2011 óta létezik a társaságiadó-kedvezmények (tao) rendszere, melynek jóvoltából már 300 milliárd forintnál is több pénz vándorolt sportegyesületekhez, azok közül is inkább a focicsapatokhoz. Az Európai Bizottság által is jóváhagyott adókedvezmény felhasználása kapcsán eddig csak annyit lehet tudni, hogy az egyes klubok mennyi pénzt kaptak, és hogy nagyjából mire költötték, de azt nem, hogy a sokszor gigantikus méretű támogatásokat – a felcsúti Puskás Akadémia esetében ez úgy 14 milliárd (!) forint – hogyan költötték el,

mely vállalkozókat és mivel bíztak meg, kikkel szerződtek,

kiknek pontosan mekkora fizetéseket adtak a tao-források terhére.

A labdarúgás annak ellenére van mélyponton, hogy a sportágba sosem látott mennyiségű közpénz vándorolt az utóbbi években, de a következő hónapokban minden bizonnyal kiderülhet, hogy ezekkel a pénzekkel hogyan bánnak a csapatok, és talán ez sokkal kellemetlenebb lesz a Fidesz számára. A Kúria állásfoglalása szerint a tao igenis közpénznek számít, így hivatalosan is megdőlt a kormány egyébként is rém bugyuta érvelése, miszerint a társaságiadó-kedvezmények jóvoltából felajánlott összegek azért nem számítanak közpénznek, mert azok nem az államkasszába kerülnek, hanem egyből a csapatokhoz. Korábban Orbán Viktor azt is mondta, hogy „a magyar gazdaságpolitikai gondolkodás régóta küszködik a kommunista örökséggel. Meg kéne érteni, hogy a pénzt a vállalkozók termelik meg, és ők döntik el, hogy hova adják”, ezért a tao nem közpénz.

false

 

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Mitől félnek?

A Kúria szerdán Orbán Viktor kedvenc csapatára, az általa alapított Puskás Akadémiára nézve is figyelemfelkeltő döntést hozott. A csapatot működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány önszántából lépett elő egy pofonért, ugyanis ők kérték a legfőbb bírósági szervet, hogy foglaljanak állást egy olyan perben, amelyet ellenük indított a Demokratikus Koalíció (DK). A párt azután jelentette fel a felcsútiakat, hogy az akadémia nem válaszolt az adatigénylésükre, és nem adták ki azokat a szerződéseket, amelyeket a hozzájuk beérkezett tao-támogatások terhére kötöttek. Mészáros Lőrincéket az első- és a másodfokú ítélet is arra kötelezte, hogy be kell mutatniuk a szerződéseket, de ők ezt nem tették meg, a Kúriában bíztak. Mint utólag kiderült, hiába.

Hogy mitől félhet Orbán Viktor, a háza mellett felhúzott játszótér üzemeltetői és a honi élvonalbeli labdarúgás? Attól, hogy a nyilvánosságra kerülő dokumentumokból talán nemcsak azt lehet majd kiolvasni, hogy totális szakmaiatlanság uralkodik a magyar futballban, hanem azt is, hogy – mint ahogy az állami szférában és az azzal összefonódó gazdasági közeg minden szegletében –

a korrupció itt is elnyeli a valódi fejlődés lehetőségét.

Ha csak a felcsúti állapotokat nézzük: nem lennénk meglepve, ha a milliárdok felhasználását részletező szerződések közül előkerülnének olyanok, amelyek igazolják, hogy Mészáros Lőrinc valamelyik cégénél landol az adókedvezmény jóvoltából Orbán csapatához került pénzek egy része. Abból a pénzből, amelyet elvileg csakis az utánpótlás fejlesztésére kellene költeni, de pont Felcsúton láthatjuk, hogy az élvonalbeli csapatban alig játszanak az akadémián kinevelt játékosok.

Nem közpénz a tao, csak a bíró idióta

De nem csupán a Felcsút félhet, jogerős ítélet van már a Mezőkövesd és a Ferencváros esetében, és folyamatban van egy rakás csapat ellen az adatigénylési per, amelyet a DK indított el. Nem csoda, ha begőzölt Lázár János, aki a Kúria állásfoglalására, és már egy rakás bírósági ítéletre a csütörtöki kormányinfón úgy reagált:

„Van ebben az országban egy bíró, aki nagyon haragszik Magyarország kormányára és a Fideszre, Baka Andrásnak hívják, akinek a hivatali státuszváltásából adódóan óriási a sértettsége, és rejtélyes véletlen okán az összes tao-ügy a Baka-féle tanácsba került a Kúrián. Föl se tételezem, hogy bármiféle elfogultság vezette volna a bíró urat, aki a nyilvánosságban is számos alkalommal vállalta a Fidesszel és a kormánnyal kapcsolatos kritikáit.”

Az Orbán-kormány második embere nem is annyira burkoltan azt sugallta, hogy szerinte azért mondta ki a Kúria, hogy a tao igenis közpénz, mert az ezzel kapcsolatos ügyeket az a Baka András bírálja el, akit 2011-ben leváltottak a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáról. Ezt nem sokkal később a Kúria a hvg.hu-nak úgy kommentálta, hogy náluk az ügyelosztási rend igazodik az ítélkező tanácsok speciális ismereteihez, amelyek egyes jogterületekre szakosodtak, és „meghatározott jogterülethez tartozó ügyeket bírálnak el”.

Ami a legszomorúbb:

Lázár azt is belengette, hogy érdemes lenne „rendet vágni”

a törvényben, amely szabályozza a társaságiadó-kedvezményt. A „rendet vágni” itt pedig azt jelenti, hogy tényleg úgy szigorítanák a jogszabályokat, hogy a büdös életben ne derülhessen ki, mire mennek el az adófizetők százmilliárdjai, amelyből nem gazdaságélénkítésre, az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésére fordítanak, hanem Orbán Viktor hobbijára.

Baromi szar érzés ezt látni, de valójában ez az igazi kommunista örökség.

Döntött a Kúria: Mészáros Lőrincék nem titkolhatják tovább, hogy Felcsúton mire költötték a tao-milliárdokat

A Puskás Akadémiának ki kell adni a szerződéseket. Nem változtatta meg a Fővárosi Ítélőtábla korábbi, másodfokon született ítéletét szerdán a Kúria, így a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak be kell mutatnia, hogy milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezmények (tao) jóvoltából hozzájuk érkező összeg egy részéből.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.