Ötpárti egyeztetést kezdeményezett a Fidesz–KDNP az Alaptörvény hatodik módosításáról, konkrétabban a terrorveszélyhelyzet nevű különleges jogrend bevezetéséről.
A Novák Előd által kiszivárogtatott (tényleg, kedves MSZP és LMP, miért is ő?) javaslat „jelentős terrorfenyegetettség vagy terrortámadás” esetén egy rakás jogkorlátozó rendelet kibocsátására hatalmazná fel a kormányt. Orbán Viktor cenzúrázhatná a médiát, lelőhetné az internetet, beleolvashatna leveleinkbe, kijárási tilalmat vagy kitelepítést rendelhetne el, jegyrendszert vezethetne be, megtilthatná a külföldiek beutazását, vagyonokat zárolhatna. Lényegében azt csinálhatna, amit akar; még a remekül definiált „speciális terrorelhárító intézkedések” foganatosítását is megengedi neki a módosítócsomag.
Az újítást nem a kiadható rendeletek széles köre jelenti, a felsorolt durva lépések jelenleg is megtalálhatók az alkotmányban szabályozott öt különleges jogrend (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet) valamelyikében. Csakhogy ezeket a különleges jogrendeket nem a kormány, hanem az Országgyűlés minősített többsége vezetheti be, a szükségrendeletek hatályát a rövid határidő lejárta után szintén a képviselőknek kell meghosszabbítaniuk.
| ||
Ehhez képest a terrorveszélyhelyzetet a kormány rendelné el, a speciális jogrend és a jogkorlátozó intézkedések indokoltságáról csak 60 nap után nyilváníthatna véleményt a parlament. Ráadásul a terrortámadás – és különösen a terrorfenyegetettség – sokkal nehezebben megfogható az eddigi különleges jogrendeket megalapozó tényállásoknál. A kormány az elmúlt hónapokban a hobbitörténészektől kezdve a vonatra várakozó menekültekig számos társadalmi csoportban ismerte fel a terroristát, az pedig köztudott, hogy Magyarország lakossága a terror folytonos árnyékában kénytelen tengetni mindennapjait (hiszen a gaz unió kvótája a terrorizmus szétterítését eredményezné). Nem kell különösebb jóstehetség előre látni, hogy ha lehetősége adódna, a kormány a fenyegetettség gumifogalmára hivatkozva már csak a háborús pszichózis fenntartása miatt sem habozna bevezetni terrorveszélyhelyzetet.
Ilyen kilátások után örülnünk kellene, hogy az alkotmányozó kétharmad hiányában felértékelődött ellenzéki pártok közül eddig egy sem adta be a derekát. A Jobbik parlamenti négyötödhöz, az MSZP nyolcnapos ideiglenes periódus utáni kétharmadhoz kötné a terrorveszélyhelyzet bevezethetőségét, a szocialisták a megengedett alapjog-korlátozások közül is visszavennének néhányat. Az LMP szerint az alkotmánymódosítás még ideiglenesen sem vezethet a kormány kontroll nélküli hatalmához.
Azt azonban egyik ellenzéki erő sem magyarázta meg, miért hitték el puszira a Fidesznek, hogy a terrorizmus ellen csak különleges jogrenddel, sőt új, kifejezetten a terrortámadásokra szabott különleges jogrenddel lehet küzdeni. Nyilvánvaló, hogy a készülő támadások felderítésében nem tud szerepet játszani az új szabályozás. Ha a kormány megalapozottan hivatkozik terrorfenyegetettségre, akkor olyan konkrét információkkal kell rendelkeznie, amelyek a további felderítést szükségtelenné teszik. Az azonosított terroristák nyomon követésére is teljesen alkalmasnak tűnik az általános jogrend. A különleges szabályok maximum a lakosság megóvását és egy esetleges terrortámadás utáni nyomozati munkát segíthetik. Pont az ilyen szituációkra találták ki a megelőző védelmi helyzetet és a szükségállapotot. Ha a kormány a parlament előtt bizonyítani tudja, hogy egy készülő vagy megvalósult terrortámadás kezelése különleges eszközöket igényel, jelenleg is megkaphatja a szükséges jogosítványokat.
Az Alaptörvény hatodik módosítása nem a terrorellenes küzdelemről, hanem a korlátlan hatalomvágyról és a közvélemény további hiszterizálásáról szól. Az ellenzéknek ezt a hazugságot kellene lelepleznie ahelyett, hogy a kormánynak látszólag ellentartva, mégis belemegy Orbán játékába.
