Amit tudni akarsz a szexről, de sosem merted megkérdezni

Woody Allen már azzal nagyot vétett az általánosan elfogadott normák ellen, hogy szkeccsfilmje talán legismertebb epizódjában szemüveges spermát alakított (mint köztudott: nem létezik szemüveges sperma!), akit ráadásul úgy kell noszogatni, hogy beteljesítse minden sperma legfőbb célját. És ez még semmi, mert ahogy tilos minden rendezőnek kikezdeni a rá bízott dívával, úgy tilos a birkapásztornak is beleszeretni a gondjaira bízott négylábúba. Ám ahogy Woody sem vétlen dívaügyben, úgy filmjének örmény birkapásztora is kénytelen megvallani Gene Wildernek, hogy megszegve a pásztor-birka együttműködés alapvető szabályait, beleszeretett Daisybe, a birkába. És nemcsak beleszeretett, hanem el is hálták a kölcsönös vonzalmon alapuló kapcsolatot! És hát szegény Gene is csak emberből van, kisvártatva szobára is viszi Daisyt, a gyapjas örmény szexbombát.

Black Mirror – Fekete tükör

Na most akkor találja ki mindenki, hogy mi a feladat az utóbbi idők legsikeresebb és tagadhatatlanul leginvenciózusabb sorozatával, ami úgy indította első részét, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke meghág-e egy hatalmas yorkshire-i sertést, vagy sem. Közbelépnek a terrorelhárítók, politikai észlények, mindenki, hogy kimentsék szorult helyzetéből a királyság szeretett politikai vezetőjét. Aztán dönt a nép, és nincs mese, meg is mutatják az eredményt, edd meg, amit főztél, nép! Mielőtt holmi punk vagy anarchista provokációt kiáltva omlanak pamlagjukra kedves álszent híveink, van szerencsénk tudatni, hogy a szériát nem a Rohadt hagymák faluvégi kábelcsatorna jegyzi, hanem a méltán sokra tartott Channel 4, s a miniszterelnököt sem Hugh Grant unokaöccse adja, hanem a Nemzeti Színház (félreértések elkerülése végett: a brit nemzeti) vezető színésze, Jágo és Hamlet ünnepelt megformálója, Rory Kinnear. Majd elfelejtettük, a történet szerint az aktus másfél órás, megmutatják alaposan. Ha rájöttek, hogy mi a találós kérdésünk, vegyenek maguknak egy Budapest–London repülőjegyet. A kedves itthon maradók meg képzeljék el, hogy mi lenne, ha Magyarországon kopogtatna egy forgatókönyvíró ezzel a sztorival? Vajon visszaállítanák a halálbüntetést?

Éjszaka a Földön

Hogy jó vagy rossz kedvében, arról még vitatkoznak a történészek, mindenesetre Jim Jarmusch 1991-ben elkészítette ezt az öt taxisjelenetből álló szkeccsfilmet. A New York-i, Los Angeles-i, párizsi és helsinki jelenetek viszonylag békésen, kizárólag ember-ember közti közeledések mentén zajlanak, de a római színben jön Benigni, a taxisofőr, és annak melegében meggyón a hátsó ülésén gyanútlanul elhelyezkedő papnak. Először csak arról esik szó, hogy kamaszként milyen zöldségbe (friss, lédús sütőtökbe) fojtotta gerjedelmét a hadaró taxisofőr, majd egy szép, de halálra ítélt kapcsolat szívszaggató részletei következnek, mely kapcsolat sofőrünk és egy bájos birka közt szövődött (a birkát végül eladták a hentesnek).

I Love You

Itt az ideje szembenézni a valósággal: a Narancsszem bűnös, szégyelljük magunkat, nem is tudjuk, hogy történhetett meg – elnézést kérünk mindenkitől! Legközelebb nem csinálunk ilyet! Milyet? Hát olyat, hogy a világ legjobb filmes recskázásait lajstromozó posztból kihagyjuk a zseniális Marco Ferreri zseniális, I love you című filmjét. Tudják, amiben a poétikusan ifjú Christopher Lambert szerelembe esik. Kibe zúg bele? Irigylésre méltó választás: a kulcstartójába. Ne mondják, hogy azért, mert az nem pofázik vissza! Épp ellenkezőleg. A múlt század nyolcvanas éveit tekinthetjük nyugodtan az újratöltött ipari forradalom időszakának. Az emberiség nagy találmányai, a tűz, a kerék és az ablakkeret mellé végre ráleltünk a fütyülős kulcstartóra. Ha nem találtad, csak fütyültél neki, s ő visszaszólt valamit, amivel el is árulta rejtekhelyét. Christopheré azt mondta: I love you. Fiatal barátunk kirakta a tévéje képernyőjére, mögötte hullámzott a tenger, leült kedvenc karszékébe, s fütyült. Nem, előbb elővette a fütyülőjét, aztán fütyült – persze hogy az ajkát csücsörítve. A fütyülésre a kulcstartó szólt: I love you… Ahogy jött belefele a hős, úgy fütyült gyorsabban, sűrűbben, míg végül a szerelem kiért a kies lapályra, s már csak elcsukló hangon füttyentett föl Christopher, s halkan jött az I love you… Hiába, a legszebb dolog a szerelem.

A Jedi visszatér

Jabbát, az óriás meztelen csigára hasonlító intergalaktikus gengsztert aligha a megjelenéséért szeretik a nők, talán még akkor sem mennének el vele, ha a legmenőbb göncöket ajánlaná cserébe. Mivel azonban Jabba reálpolitikus is egyben, nem is kísérletezik ilyesmivel, inkább a trónjához láncolt rabszolganők az esetei, akiket kénye-kedve szerint ugráltathat. Hol jutalomfalatként kínálja fel őket az alagsorban lakó háziszörnyetegnek, hol pedig… hát, igen, hogy mi mást is csinál velük, azon túl, hogy bikiniben ugráltatja őket, azt még mi, sokat látott narancsszemesek sem nagyon tudjuk elképzelni. Mindenesetre kiterjedt ruhatára lehet, mert a fogságba esett Leia hercegnőnek is rögtön találnak rúdtáncosszerkót.

A légy

Az állat az emberben tematika sajátos cronenbergi értelmezésében Geena Davis Jeff Goldblum testén keresztül a kétszárnyúak rendjébe tartozó rovarral érintkezik, és teherbe is esik tőle. Ennek köszönhető a horrortörténet egyik legkegyetlenebb rémálomjelenete, amikor is a főhősnő hatalmas lárvát hoz világra a szülőszobában.

A majmok bolygója

Hát, azt sem gondolná az ember, hogy a filmtörténet legszebb csókjelenetének egyik szereplője Charlton Heston, s nem is Ben Hurként. Persze nem is a legszebb, inkább a legeslegszebb. Vége mindennek, a hős ellovagol, ráadásul egy (másik) csajjal, és igen, a háttérben ott a tengerbe, parti homokba temetett Szabadságszobor, még szép, hogy A majmok bolygójáról beszélünk, a drága jó szegény ember Gulliverjéről. Charlton csak annyit mond, hogy: I’d like to kiss goodbye. A nő belepirul kicsit, de helyén van a szíve (szája, mindene), s válaszol, alright. Minden jobb érzésű néző zokog rég, az emberiség pedig lesmárolja saját magát, ember a majmot és viszont. Aztán lóra kap, ahogy a moziban kell a film végén. Kár, hogy van ez a hülye szabály, hogy csók, aztán el kell lovagolni, és vége, piha, nekünk itt kezdődne csak el a kedvenc filmünk, Charlton Heston megcsókolja a majmot, s az megkérdezi, hogy nem jönne-e fel egy kávéra…

A nyolcadik utas: a Halál

Dizájneri munkájával H. R. Giger gondoskodott róla, hogy a Nostromo legénysége térdig gázoljon a szexuális töltetű jelekben az Alien első részében: a szerencsétlen sorsú űrutazók útja testnyílásokra emlékeztető réseken át vezetett a halálos, és a film számos nézője által jogosan péniszfejűnek érzékelt űrszörny karmai közé. Ember és idegen fojtogatóan szoros egybeölelkezése ezzel együtt is megdöbbentően vadra sikeredett aztán: a tojásból kipattanó parazita, az úgynevezett facehugger konkrét nemi erőszakot követ el áldozatán, méghozzá orális úton, majd egy bébialien formájában hátrahagy egy halálos, nem sokkal később a mellkasból kirobbanó emlékeztetőt. A tanulság nem is lehetne világosabb: jobb, ha mindenki marad szépen a saját galaxisában!

A lény

Jabbának, az Alien monsztereinek, de valószínűleg még az igencsak impozáns (és világító!) mutatóujjal megáldott ET-nek sem volna könnyű intim kapcsolatot létesítenie egy földlakóval, hiszen bolygónk polgárai közül sajnálatos módon sokan hajlamosak a külcsínre koncentrálni a belső értékek helyett. Sil, az 1995-ös, egy sci-fi/horror álruhájába öltöztetett szoftpornóban fellépő ember/űrlény hibrid megérti a problémát, és alkalmazkodik a helyzethez, amikor Natasha Henstridge formatervezettnek tetsző alakjában közelít tátott szájú prédái felé. Közelít, mert az idegen élet él és élni akar, beleértve a fajfenntartásra vonatkozó igényeket is. Sil kicsit az imádkozó sáskákhoz hasonlóan él nemi életet, hiszen hajlamos azonnal végezni partnereivel szex után (illetve helyett), de fogadjunk, hogy vannak olyan megátalkodottak, akik számára ez csak izgalmasabbá tenné a marslakós kalandozást.

Gonosz halott

„Ha egyszer láttuk, már nem lehet meg nem történtté tenni: Sam Raimi filléres horrorklasszikusában a megátkozott erdőben egy fa támad rá az egyik hősnőre, majd tekergőző gyökérzetével megbecsteleníti őt. A film 2013-as remake-jében is helyet kapó jelenet megmosolyogtatóan suta is lehetne akár, de olyan inkább, mint egy igazi rémálom: váratlan, valószínűtlen, és éppen elégséges mértékben hihető” – írtuk a Gonosz halott egyik meghatározó pillanatáról a 10 legsokkolóbb nemierőszak-jelenetet felmutató listánkban, és most sem írnánk mást ember és fa riasztó összekapcsolódására gondolván.