Az „End FGM” világnap alkalmából

  • Nógrádi Noá
  • 2012. február 28.

Női jogi egyenlítő

A „female genital mutilation” a nők elleni erőszak egyik legbrutálisabb formája: a női nemi szerv külső részeinek részleges vagy akár teljes eltávolítását jelenti, és általában fiatal korban kerül rá sor.

Február 6-án volt a női nemiszerv-csonkítás elleni világnap. Mivel Magyarországon méltatlanul kevesen ismerik ezt a súlyos problémát, először következzenek a tények:
– A nemzetközileg „FGM”-nek (female genital mutilation) nevezett szokás a nők elleni erőszak egyik legbrutálisabb formája: a női nemi szerv külső részeinek részleges vagy akár teljes eltávolítását jelenti, és általában fiatal korban kerül rá sor.
– A WHO becslése szerint világszerte összesen 100–140 millió fiatal lány és nő él megcsonkítottan, és évente további 3 millió esik a szokás áldozatául. Európában körülbelül 500 ezer megcsonkított nő él, és évente további 180 ezer Európában élő fiatal lány van kitéve az FGM kockázatának.
– A szokás főként afrikai és közel-keleti országokban elterjedt, sok társadalomban és kisebb közösségben a gyarmatosításkor kapott új életre, a helyi csoportidentitás megőrzésének érdekében. Ahol a mindenkire vonatkozó közoktatás segítségével kilátások nyílnak a szociális/anyagi függetlenségre, és ahol az oktatás elérhetőségével a társadalom tagjai
(mind a nők, mind a férfiak) tudatosabban közelítik meg a csonkítást
és az ahhoz hasonló szokásokat, ott csökken a népszerűsége, míg ahol
az oktatást csak fiúgyermekek/férfiak számára teszik lehetővé, vagy
még nekik sem, ott akár 99%-os is lehet a megcsonkított nők aránya.

Hűség mindenáron

Az FGM gyakorlásának számos összetett oka van, elsődlegesen azonban a nők szexualitásának ellenőrzését, valamint a férfiakkal szembeni alávetettség és kiszolgáltatottság biztosítását lehetne kiemelni. A csonkítás eredményeképp a szex fájdalmas, kellemetlen és nem kívánt, így hivatott „garantálni” a fiatal lányok és nők „tisztaságát”; azaz szüzességük megőrzését a házasságig, a házasságon belül pedig a hűséget és a férj teljes kontrollját felesége felett, a szexualitáson keresztül. Mivel azokban a társadalmakban, ahol az FGM elterjedt szokásnak számít, a nem „körülmetélt” és így férjezetlen nők túlélési esélyei anyagilag és társadalmilag is jelentősen csökkennek, a családok idősebb nőtagjai is gyakran szükségesnek tartják a csonkítás végrehajtását lányaikon, unokáikon – vagy akár ők maguk végzik el. De még ha meg is próbálják megakadályozni, a társadalmi nyomás, valamint a férfiak vezette családok és közösségek parancsa rendszerint győzedelmeskedik.

Szerelemféltés

Az FGM azonban sajnos csak egy a számos szokás és elnyomó bántalmazási forma közül, amely a nemi szerepek bebetonozását és a nők sebezhetőségét, alárendeltségük megtartását szolgálja. Évente több ezer nőt torzítanak el például savval, ha férjük vagy családjuk számára gyanúsan, „szégyenletesen” vagy nem megfelelően viselkedtek. Évente több ezer nő életéről ítélnek hasonló esetben tradicionális családi és vallási bíróságok. Fiatal lányok millióit kényszerítik akaratuk ellenére házasságba, amely egész életüket megpecsételi. Nők milliói élnek szabadságuktól megfosztottan, az otthon falai közé zárva. Nők millióinak élete van hagyományos módon részben vagy teljesen a férj akarata alá rendelve. Fiatal lányok és nők millióit kényszerítik szexuális rabszolgaságba világszerte. Évente csak Európában több ezer nő esik a párkapcsolati erőszak halálos áldozatául (ezt hívják ugye – a magyar büntetőjogban általában enyhítő körülményként megítélt – „szerelemféltésből” elkövetett emberölésnek). A világon minden harmadik nő esett már nemi erőszak áldozatául, és minden negyedik párkapcsolaton belüli erőszak áldozatául. És még sorolhatnánk.

A nők elleni erőszak és diszkrimináció súlyosabb formákat ölthet, mint szinte bármely más (etnikai, vallási, nemzetiségi, politikai vagy társadalmi) alapon történő erőszak és diszkrimináció, és nincs olyan társadalom, ahol valamilyen „enyhébb” vagy drasztikusabb formában ne volna jelen. A nők elleni erőszak és diszkrimináció áldozatainak száma meghaladja minden más csoportét.

A női nemiszerv-csonkítás kétségtelenül az egyik legbrutálisabb formája a nők elnyomásának, és az egyik legsértőbb az alapvető emberi jogok tekintetében. Bár egyéb formákkal Magyarországon gyakrabban találkozunk, nem szabad elfordulnunk ettől sem: a nők egyenlőtlenségének erőteljes metaforájaként emlékeztessen bennünket a számos kihívásra, ami a Női jogi egyenlítő kiépítésében még előttünk áll. Az FGM világnapja alkalmából kívánom mindenkinek, hogy döbbenjen rá végre a világ egyik legnagyobb társadalmi igazságtalanságára, és kívánom, hogy küzdjünk ellene, amilyen eszközzel csak tudunk.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egzaltált Dürer

A monumentális kiállítás középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os dátummal jelölt, Selmecbányáról származó gótikus szárnyas oltár áll, amelynek az egyik táblaképével (helyesebben reprodukciójával) mindenki találkozott már. A kollektív emlékezetünkbe beégett a Vizitáció (Mária találkozása Erzsébettel), ám ez nem mondható el a nyolcból megmaradt hét táblaképről – amelyek most először láthatók együtt.

0–24

A hétköznapi és ünnepnapi fasizmus letagadásának megvannak a magyarban is a kulcsmondatai, közbeszédbéli szállóigéi. Kivétel nélkül önleleplező mondatok, melyek igen gyakran egyeznek is a közlő szándékaival.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

Szivárgás

Tavaly szeptemberben a kuruc.info közzétett egy olyan párbeszédet tartalmazó hangfelvételt, amelyen többek között ez hallható: „Nekem a Viktor azt mondta, hogy azért jöjjek be, hogy beszéljük meg, hogy ki fenyegetett meg.”

Szép, új, szintetikus világ

  • Váradi András

Egy jó kép többet mond, mint ezer szó. Közhelyes, de attól még igaz bon mot. Robert Capa még rá is duplázott, amikor azt mondta: el tud képzelni egy olyan képet (fotót), amely akkora hatással van az emberekre, hogy soha többé nem lesz háború.

Közös pont híján

Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.

„Itt írd alá, Gergő!”

A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.

„Végre ellazultunk”

Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, de fontosabb, hogy a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a köz­életről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.