Február 6-án volt a női nemiszerv-csonkítás elleni világnap. Mivel Magyarországon méltatlanul kevesen ismerik ezt a súlyos problémát, először következzenek a tények:
– A nemzetközileg „FGM”-nek (female genital mutilation) nevezett szokás a nők elleni erőszak egyik legbrutálisabb formája: a női nemi szerv külső részeinek részleges vagy akár teljes eltávolítását jelenti, és általában fiatal korban kerül rá sor.
– A WHO becslése szerint világszerte összesen 100–140 millió fiatal lány és nő él megcsonkítottan, és évente további 3 millió esik a szokás áldozatául. Európában körülbelül 500 ezer megcsonkított nő él, és évente további 180 ezer Európában élő fiatal lány van kitéve az FGM kockázatának.
– A szokás főként afrikai és közel-keleti országokban elterjedt, sok társadalomban és kisebb közösségben a gyarmatosításkor kapott új életre, a helyi csoportidentitás megőrzésének érdekében. Ahol a mindenkire vonatkozó közoktatás segítségével kilátások nyílnak a szociális/anyagi függetlenségre, és ahol az oktatás elérhetőségével a társadalom tagjai
(mind a nők, mind a férfiak) tudatosabban közelítik meg a csonkítást
és az ahhoz hasonló szokásokat, ott csökken a népszerűsége, míg ahol
az oktatást csak fiúgyermekek/férfiak számára teszik lehetővé, vagy
még nekik sem, ott akár 99%-os is lehet a megcsonkított nők aránya.
Hűség mindenáron
Az FGM gyakorlásának számos összetett oka van, elsődlegesen azonban a nők szexualitásának ellenőrzését, valamint a férfiakkal szembeni alávetettség és kiszolgáltatottság biztosítását lehetne kiemelni. A csonkítás eredményeképp a szex fájdalmas, kellemetlen és nem kívánt, így hivatott „garantálni” a fiatal lányok és nők „tisztaságát”; azaz szüzességük megőrzését a házasságig, a házasságon belül pedig a hűséget és a férj teljes kontrollját felesége felett, a szexualitáson keresztül. Mivel azokban a társadalmakban, ahol az FGM elterjedt szokásnak számít, a nem „körülmetélt” és így férjezetlen nők túlélési esélyei anyagilag és társadalmilag is jelentősen csökkennek, a családok idősebb nőtagjai is gyakran szükségesnek tartják a csonkítás végrehajtását lányaikon, unokáikon – vagy akár ők maguk végzik el. De még ha meg is próbálják megakadályozni, a társadalmi nyomás, valamint a férfiak vezette családok és közösségek parancsa rendszerint győzedelmeskedik.
Szerelemféltés
Az FGM azonban sajnos csak egy a számos szokás és elnyomó bántalmazási forma közül, amely a nemi szerepek bebetonozását és a nők sebezhetőségét, alárendeltségük megtartását szolgálja. Évente több ezer nőt torzítanak el például savval, ha férjük vagy családjuk számára gyanúsan, „szégyenletesen” vagy nem megfelelően viselkedtek. Évente több ezer nő életéről ítélnek hasonló esetben tradicionális családi és vallási bíróságok. Fiatal lányok millióit kényszerítik akaratuk ellenére házasságba, amely egész életüket megpecsételi. Nők milliói élnek szabadságuktól megfosztottan, az otthon falai közé zárva. Nők millióinak élete van hagyományos módon részben vagy teljesen a férj akarata alá rendelve. Fiatal lányok és nők millióit kényszerítik szexuális rabszolgaságba világszerte. Évente csak Európában több ezer nő esik a párkapcsolati erőszak halálos áldozatául (ezt hívják ugye – a magyar büntetőjogban általában enyhítő körülményként megítélt – „szerelemféltésből” elkövetett emberölésnek). A világon minden harmadik nő esett már nemi erőszak áldozatául, és minden negyedik párkapcsolaton belüli erőszak áldozatául. És még sorolhatnánk.
A nők elleni erőszak és diszkrimináció súlyosabb formákat ölthet, mint szinte bármely más (etnikai, vallási, nemzetiségi, politikai vagy társadalmi) alapon történő erőszak és diszkrimináció, és nincs olyan társadalom, ahol valamilyen „enyhébb” vagy drasztikusabb formában ne volna jelen. A nők elleni erőszak és diszkrimináció áldozatainak száma meghaladja minden más csoportét.
A női nemiszerv-csonkítás kétségtelenül az egyik legbrutálisabb formája a nők elnyomásának, és az egyik legsértőbb az alapvető emberi jogok tekintetében. Bár egyéb formákkal Magyarországon gyakrabban találkozunk, nem szabad elfordulnunk ettől sem: a nők egyenlőtlenségének erőteljes metaforájaként emlékeztessen bennünket a számos kihívásra, ami a Női jogi egyenlítő kiépítésében még előttünk áll. Az FGM világnapja alkalmából kívánom mindenkinek, hogy döbbenjen rá végre a világ egyik legnagyobb társadalmi igazságtalanságára, és kívánom, hogy küzdjünk ellene, amilyen eszközzel csak tudunk.
