End FGM 2

Fölösleges gátmetszések Magyarországon

  • Spronz Júlia
  • 2012. március 5.

Női jogi egyenlítő

Hogy a fölösleges gátmetszés a nők elleni erőszak egy formája, mi sem mutatja jobban, mint hogy sok nő nemi erőszakként éli meg. A beavatkozást kísérő testi-lelki tünetek is hasonlóak: poszttraumás stresszbetegség, a szexuális élet zavarai, önértékelési problémák. Gyakran a szakemberek e tüneteket tévesen szülés utáni depresszióként, baby blues-ként diagnosztizálják, amivel elmossák a tényleges okot (és felelősséget), s meggátolják a hatékony kezelést.

Előző bejegyzésünkben írtunk a női nemiszerv-csonkítás (female genital mutilation, FGM) gyakorlatáról a nagyvilágban. Az FGM azonban nem csak távoli országokra jellemző barbár szokás, van ám neki magyar megfelelője is: indokolatlan gátmetszésnek hívják. Igaz, ami a kétféle beavatkozás körülményeit és eredményét illeti, talán túlzásnak tűnik a párhuzam. A cél és az eszköz tekintetében azonban egyértelmű a hasonlóság: a nők szexualitása feletti kontroll, a patriarchátus fenntartása.

Számok

Ma Magyarországon az utolsó nyilvánosságra hozott statisztikai adat szerint (2006) 71% volt a szülésnél végzett gátmetszés aránya, első szülés esetén pedig 90%! Még az ország egyik leghaladóbb szellemiségű kórházában is 10-ből 4-szer végzik el ezt a szükségtelen orvosi beavatkozást. Kirívó ez az arány az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által elfogadhatónak tartott 2–20%-hoz képest.

Igazolás

Hazánkban még mindig egy olyan káros és jobbára fölösleges szülés körüli beavatkozással teszik pokollá a nők életét, melynek szükségességét semmilyen tudományos érv nem támasztja alá. Sőt, a gátmetszés igazolásául szolgáló orvosi érveket – jobb, mint a spontán gátrepedés, csökkenti az inkontinencia kialakulásának esélyét, és megelőzi a hüvelyfalizomzat ellazulása miatt fellépő szexuális problémákat – közel harminc éve tudományos igényességgel megcáfolták. A mai magyar szülészeti eljárásban nem is annyira a prevenció indokolja, mint inkább a szülés vezetése során alkalmazott elavult és káros kórházi gyakorlat maga idézi elő a gátmetszés szükségességét. Ezek mindegyikét – a kőmetsző pozíció alkalmazását a kitolás alatt, a vezényszóra nyomatást és a méhre gyakorolt hosszas és erőteljes nyomást – a WHO a megszüntetendő eljárások közé sorolja.

Haszna

Ezeknek a magyar protokollban még mindig bevett eljárásoknak a kiiktatásával elkerülhetővé válna a fölösleges gátmetszés is. Ennek ugyanis haszna nincs, de fájdalmas, gyógyulása hosszadalmas, és – más erőszakos szülésvezetési eljárással együtt – traumatikus élménnyé változtatja a szülést a nők számára. Illetve fogalmazzunk pontosabban: a szülő nő számára nincs haszna, van viszont a nőgyógyász doktorok számára. A konkrét haszon: fenntartani a medikalizált szülésvezetési gyakorlatot, vagyis egy szülés elengedhetetlen résztvevőjeként, sőt vezetőjeként konzerválni az orvost, ami nőgyógyászok ezreinek nyújt kitűnő státuszt és megélhetést. Európa nagy részén és Észak-Amerikában a szülések kísérése bábák, szülésznők territóriuma. E gyakorlat adaptálására egyébként Magyarországot is kötelezi a 2005/36. EK-irányelv – ez idáig eredménytelenül. A társadalmi szintű haszon pedig pontosan ugyanaz, mint a „klasszikus” FGM esetében: bebetonozza a patriarchális nemi szerepeket, biztosítja a nők alávetettségét a férfiakkal szemben, kontrollt gyakorol a nők szexualitása felett, férfikézben tartja a legősibb női területet.

Eredménye

Hogy a fölösleges gátmetszés a nők elleni erőszak egy formája, mi sem mutatja jobban, mint hogy sok nő nemi erőszakként éli meg. A beavatkozást kísérő testi-lelki tünetek is hasonlóak: poszttraumás stresszbetegség, a szexuális élet zavarai, önértékelési problémák. Gyakran a szakemberek e tüneteket tévesen szülés utáni depresszióként, baby blues-ként diagnosztizálják, amivel elmossák a tényleges okot (és felelősséget), s meggátolják a hatékony kezelést.

A rutinszerű gátmetszés elsődleges akadálya annak, hogy háborítatlan szülések váltsák fel a medikalizált szülészeti gyakorlatot, hogy a nők visszaszerezzék a szülést mint saját territóriumukat a férfiaktól, végső soron annak, hogy a szülés jó élmény legyen a nők számára. Márpedig ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy több gyerek szülessen, ami nemzetstratégiai cél is.

A rutinszerű gátmetszések megszüntetése mindannyiunk közös érdeke.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.