Olvasói levél

Alapjogunk megvonása

Magyar Narancs, 2012. szeptember 13.

  • 2012. november 4.

Olvasói levelek

Az előzetes regisztrációval kapcsolatban Horvát Marcella az alkotmányos jog súlyos korlátozásáról ír.Habár végkövetkeztetésével egyetértek, úgy gondolom, érvei gyenge lábakon állnak.

Két konkrét gyakorlati ellenvetést fogalmaz meg a szerző, amivel alá kívánja támasztani a helyzet súlyosságát. Önmagában alkotmányellenesnek tekinti, hogy "a választásra jogosultak száma", amely alapján meg kell(ene) húzni a választókerületi határokat, csak a választás előtti időszakban, a regisztráció eredményeként derül ki, amikor a törvény már nem módosítható. Csakhogy választásra minden nagykorú állampolgár jogosult, az más kérdés, hogy él-e ezzel a jogával. A regisztráció e jog gyakorlásának első lépése lesz a Fidesz szándékai szerint,saját jogszabályaikkal tehát összhangban. Szintén sántikálónak érzem azt az érvet, hogy a regisztrációhoz esetleg utazni kell. A választójog gyakorlása nem feltétel nélkül illet meg senkit sem, vannak bizonyos technikai korlátai, nyilván magáért a választásért is sokan szoktak autóba vagy buszra pattanni, a kérdés itt csupán az arányosság lehet (mennyire messze kell utazni).

Viszont vannak sokkal súlyosabb gondok, hiszen a szabályozás:

- formailag is hibás (ilyen súlyú és jellegű módosításnál nem kerülhető meg a szakmai és politikai egyeztetés egy demokráciában), és már pusztán ezért antidemokratikus;

- tartalmilag is hibás, hiszen alapjog szűkítéséről van szó, mégpedig indoklás nélkül. Az "indokolatlan" eljárás más szóval önkényes, mert az egy párt önkényes politikai érdekeit szolgálja. Egy alkotmányos alapjog önkényes szűkítése pedig önmagában ellentétes a jog ethoszával, a jogállammal, ezért alkotmányellenes.

Üdv,

Zilahi László (Bp.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.