Olvasói levelek 2024/43.

Évtizedes mulasztások ára

  • Narancs
  • 2024. október 23.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2024. szeptember 19.

Kórházat a beteghez – beteget a kórházhoz

 

 

Béres Máté a váci kórház példáján tartalmas cikkben foglalkozott a hazai kórházüggyel, amihez érdemes néhány kiegészítést fűzni. A fővárosi kórházi épületek többsége száz évnél idősebb. Tervezésük, építésük idején más volt a betegellátás technológiája és logisztikája, ezért ilyen tekintetben ma már egyáltalán nem felelnek meg az elvárásoknak. Az anyagmozgatás mennyisége az egyszer használatos eszközök megjelenésével, a gyógyszerelés módjának megújulásával változott. Az egyszer használatos eszközöknek nagy térfogatú, gépi kiszolgálású raktár kellene, ez a sok épületből, néha sok telephelyből összeálló (pavilon rendszerű) kórházakban nem megoldható. Hasonlóképpen új épületgépészetet igényelne a megnőtt mennyiségű (szelektív) szemét- és szennyeskezelés. A gyógyszerosztást napjainkban lehetne betegenként és bevételi időpontonként egyedileg csomagolva és csőpostán a betegosztályokra juttatva végezni (unit-dose), ami a pavilonos környezetben és a kellő informatikai rendszerek hiányában nem lehetséges. Az energetikai rendszerek reménytelenül elavultak. A hőszigetelés keveset segít azon, hogy a belmagasság meghaladja a gazdaságos légkezelés elvárásai szerinti mértéket, ráadásul egy soképületes kórház külső környezettel érintkező felülete többszöröse az azonos térfogatú tömbkórházénak. Avagy látott valaki pavilon rendszerű, tagolt külsejű plázát, ráadásul teljes légkondicionálás nélkül?

Az természetes, hogy egy-egy lift, CT, műtő elromlik, karbantartásra, javításra szorul. De már a lakótelepi panelek is úgy épültek, hogy a liftek párban voltak. Egy mai kórházban a különféle rendeltetésű felvonóknak csoportos és legalább párban történő elhelyezése az elvárás. A Honvédkórház „új” (építése 1986-ban indult) épületében már külön felvonója van a szállításokat végző robotoknak.

Hajdanában a Florence Nightingale-féle 12–20 ágyas kórtermek voltak az elfogadottak, a fürdő és WC a folyosó végén. Így épültek a Szent István és Szent János kórházak és a fővárosi egyetemi klinikák is. Ezek több-kevesebb sikerrel és megalkuvással valamelyest átalakultak, közelítvén az ideális 4 ágyas elrendezés felé. Egyszóval kórház-matuzsálemeink felett eljárt az idő. Épületeik semmire nem alkalmasak, a rájuk költött milliárdok a nemzeti vagyon herdálását jelentik.

Merre tovább? Ma 81 orvosi szakvizsga létezik, mintegy a felének van dolga a sürgősségi ellátással is. Egyre több a specializált, licenc­hez kötött szakdolgozói és orvosi képesítés is. Hány szakmának kell tehát jelen lennie egy fővárosi, egy nagytérségi, egy megyei kórházban? Hány ágyas kórházi osztály tud annyi ellátást „termelni”, hogy abból a mindennapi szakorvosi és szakdolgozói ügyelethez szükséges létszámot el tudja tartani? A járási-városi kórházakat ezért már nem is említem. Hajdanában elvárás volt, hogy egy járóföldnyi távolságban (30–35 kilométer) kórházat találjon az ember. Ma már nem azt kellene nézni, hogy a beteg hogyan jut el önerejéből a kórházba, hanem azt, hogy a kórházba jutva a betegek döntő többségét ne kelljen továbbszállítani. Ehhez a mai 42 ezer aktív kórházi ágyat kell újratelepíteni. Legyen 4 nagy kórház a fővárosban – részben a Pest megyei lakosok ellátására, és mintegy 12–14 kórház szerte e hazában. Ez az a 2–4 ezer ágyas kórházméret, amely a hazai finanszírozás mellett talán méret- és költséghatékonyan üzemeltethető, és amelyben az akut betegek ellátásában nélkülözhetetlen szakmák többsége megtalálható. Ezek egymás utáni elkészültével lehet elhagyni az összes régi, elavult, magas rezsijű épületet, átmentve onnan azt, ami a legértékesebb: a szakembereket.

A betegeknek pedig megfelelő kényelmű és gyorsaságú elérhetőséget kell biztosítani vonattal, busszal, falubusszal, iskolabusszal, körjárattal, mentővel, helikopterrel – oda-vissza. Azaz nem a kórházat kell a lakosokhoz vinni, hanem a lakosokat a kórházhoz.

Dr. Weltner János

orvos

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.