Olvasói levelek 2024/44.

  • Narancs
  • 2024. október 30.

Olvasói levelek

Gadó János: Progresszív vérvád

Magyar Narancs, 2024. október 10.

Tisztelt Szerkesztőség!

A cikk megközelítésével, mondanivalójával egészében egyetértek. Mint korábban évekig a Közel-Kelet fejleményeivel foglalkozó diplomata, kissé árnyalni szeretném a Gadó által felrajzolt képet.

A cikkíró hosszú cikkében egyetlen szót sem veszteget azokra a politikusokra az izraeli kormányban, akik kifejezetten a zsidó faji felsőbbrendűséget hirdetik, és teljesen elfogadhatatlan fajvédő állásponton vannak. Ha nem is hirdetik meg a palesztinai arabok kiirtását, azok kiűzését igen. Egy ilyen program maga is háborús bűn. Ez bizony igenis lehet az antiszemitizmus ösztönzője.

A cikkben valahogy egyetlen szó sem esik arról, mi történik a megszállt területeken. (Izrael és barátai nem kedvelik ezt a megjelölést, attól még az nemzetközileg jogos.) Röviden: nem említi a telepesek viselkedését. Ezt most nem írom ide, utána lehet nézni, de az arabokat teljesen lehetetlen helyzetbe kezdi hozni az a fajta terjeszkedés, amely így jellemezhető: „ha nem takarodsz a földedről, házadból, lelőlek, mint a kutyát, hiszen ezt a földet az Isten a zsidók lakhelyéül jelölte ki”.

A fokozódó Izrael-ellenesség oka lehet szinte kizárólag a hamis propaganda is, viszont ez a propaganda tartalmaz olyan elemeket is, amelyeket Izrael a világ közvéleménye elől bizony szeretne eltitkolni. A mai lehetőségek mellett ez nem fog sikerülni. És végül: Izrael eddig minden háborút megnyert, minden felkelést elfojtott. Egyet nem tudott megnyerni, a békét. Az eredmény az, hogy ma azon a tájon senki sincs biztonságban, és egyhamar nem is lesz. Szomorú helyzet.

Üdvözlettel

Dr. Kató Ferenc

nyugalmazott nagykövet

Neked ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.