Olvasói levelek 2024/44.

  • Narancs
  • 2024. október 30.

Olvasói levelek

Gadó János: Progresszív vérvád

Magyar Narancs, 2024. október 10.

Tisztelt Szerkesztőség!

A cikk megközelítésével, mondanivalójával egészében egyetértek. Mint korábban évekig a Közel-Kelet fejleményeivel foglalkozó diplomata, kissé árnyalni szeretném a Gadó által felrajzolt képet.

A cikkíró hosszú cikkében egyetlen szót sem veszteget azokra a politikusokra az izraeli kormányban, akik kifejezetten a zsidó faji felsőbbrendűséget hirdetik, és teljesen elfogadhatatlan fajvédő állásponton vannak. Ha nem is hirdetik meg a palesztinai arabok kiirtását, azok kiűzését igen. Egy ilyen program maga is háborús bűn. Ez bizony igenis lehet az antiszemitizmus ösztönzője.

A cikkben valahogy egyetlen szó sem esik arról, mi történik a megszállt területeken. (Izrael és barátai nem kedvelik ezt a megjelölést, attól még az nemzetközileg jogos.) Röviden: nem említi a telepesek viselkedését. Ezt most nem írom ide, utána lehet nézni, de az arabokat teljesen lehetetlen helyzetbe kezdi hozni az a fajta terjeszkedés, amely így jellemezhető: „ha nem takarodsz a földedről, házadból, lelőlek, mint a kutyát, hiszen ezt a földet az Isten a zsidók lakhelyéül jelölte ki”.

A fokozódó Izrael-ellenesség oka lehet szinte kizárólag a hamis propaganda is, viszont ez a propaganda tartalmaz olyan elemeket is, amelyeket Izrael a világ közvéleménye elől bizony szeretne eltitkolni. A mai lehetőségek mellett ez nem fog sikerülni. És végül: Izrael eddig minden háborút megnyert, minden felkelést elfojtott. Egyet nem tudott megnyerni, a békét. Az eredmény az, hogy ma azon a tájon senki sincs biztonságban, és egyhamar nem is lesz. Szomorú helyzet.

Üdvözlettel

Dr. Kató Ferenc

nyugalmazott nagykövet

Neked ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.