Olvasói levelek 2024/41.

  • 2024. október 9.

Olvasói levelek

Háborús viszonyok, Magyar Narancs, 2024. augusztus 28.,
Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2024. szeptember 11.

Háborús viszonyok, Magyar Narancs, 2024. augusztus 28.

Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2024. szeptember 11.

Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Olvasók!

Az ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszéke vezetőjeként röviden reagálok Krusovszky Dénes Magyar Narancsban megjelent cikkére  és részben arra a válaszra, a „budapesti tanszék” vonatkozásában, melyet Gintli Tibor olvasói levelére közölt. Tekintettel arra, hogy a cikk egész szellemiségében, valós vagy vélelmezett tények célirányos csoportosításával, illetve pontatlan információkkal, valamint egész közlési módjával szemmel láthatólag azt az interpretációt hivatott közvetíteni, amelyet Hetényi Zsuzsa – professor emeritusi címszerzésének elutasítása óta egészen a mai napig – a témára vonatkozó összes interjújában megfogalmaz, szükségét érzem, hogy egy alapos, tényfeltáró írással jelentkezzem majd az ügy­ben. Azért is szükséges ez, mivel a cikkben kifejeződő szemlélet, a tapasztalatok tanúsága szerint, alkalmasnak mutatkozott/mutatkozik arra, hogy újabb nyilatkozat, nyílt levél és egyéb szöveges közlések, átvételek alapozódhassanak meg a tartalmán.

Eddig több tényező tartott vissza az interjúkban adott nyilatkozatok minősítésétől: egyrészt és legelsődlegesebben Hetényi Zsuzsa kolléganőm méltóságának a védelmére irányuló törekvésem (miszerint a végsőkig igyekeztem elkerülni azt, hogy kritikai álláspontot fogalmazzak meg vele szemben, vagy közvetítsek róla a sajtóban); másrészt nemcsak védtem a felelős döntéshozó testület, valamint a Tanszék és az Intézet autonómiájához tartozó jogokat, hanem egyben etikai követelménynek is tekintettem eme autonómia gyakorlását; harmadrészt a Hetényi Zsuzsa által kezdeményezett etikai eljárás olyan határozatokhoz vezetett, melyek fellebbezéssel és viszontpanasz-benyújtással jártak az érintettek részéről. E folyamat eredménye, amelyben én kizárólag a Panaszolt státuszában szerepeltem (magam nem nyújtottam be sem panaszt, sem fellebbezést, ahogyan a diákok is csak viszontpanasszal éltek), az összes jog szerint meg- és betekinthető irat részleteivel szeptember 5-re vált számomra elérhetővé és értelmezhetővé. Ezenközben Hetényi Zsuzsa közlései nyomán kialakult az az interpretáció, melynek keretétől Krusovszky Dénes nem tér el, sőt tovább torzítja azt, és most már kifejezetten a Tanszékre, valamint annak vezetőjére, így személy szerint rám vonatkozóan alakít ki olyan irányú szemléletet, amelyet a maga egészében utasítok el mind az ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékét, mind saját személyemet illetően.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.