Olvasói levelek 2024/41.

  • 2024. október 9.

Olvasói levelek

Háborús viszonyok, Magyar Narancs, 2024. augusztus 28.,
Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2024. szeptember 11.

Háborús viszonyok, Magyar Narancs, 2024. augusztus 28.

Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2024. szeptember 11.

Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Olvasók!

Az ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszéke vezetőjeként röviden reagálok Krusovszky Dénes Magyar Narancsban megjelent cikkére  és részben arra a válaszra, a „budapesti tanszék” vonatkozásában, melyet Gintli Tibor olvasói levelére közölt. Tekintettel arra, hogy a cikk egész szellemiségében, valós vagy vélelmezett tények célirányos csoportosításával, illetve pontatlan információkkal, valamint egész közlési módjával szemmel láthatólag azt az interpretációt hivatott közvetíteni, amelyet Hetényi Zsuzsa – professor emeritusi címszerzésének elutasítása óta egészen a mai napig – a témára vonatkozó összes interjújában megfogalmaz, szükségét érzem, hogy egy alapos, tényfeltáró írással jelentkezzem majd az ügy­ben. Azért is szükséges ez, mivel a cikkben kifejeződő szemlélet, a tapasztalatok tanúsága szerint, alkalmasnak mutatkozott/mutatkozik arra, hogy újabb nyilatkozat, nyílt levél és egyéb szöveges közlések, átvételek alapozódhassanak meg a tartalmán.

Eddig több tényező tartott vissza az interjúkban adott nyilatkozatok minősítésétől: egyrészt és legelsődlegesebben Hetényi Zsuzsa kolléganőm méltóságának a védelmére irányuló törekvésem (miszerint a végsőkig igyekeztem elkerülni azt, hogy kritikai álláspontot fogalmazzak meg vele szemben, vagy közvetítsek róla a sajtóban); másrészt nemcsak védtem a felelős döntéshozó testület, valamint a Tanszék és az Intézet autonómiájához tartozó jogokat, hanem egyben etikai követelménynek is tekintettem eme autonómia gyakorlását; harmadrészt a Hetényi Zsuzsa által kezdeményezett etikai eljárás olyan határozatokhoz vezetett, melyek fellebbezéssel és viszontpanasz-benyújtással jártak az érintettek részéről. E folyamat eredménye, amelyben én kizárólag a Panaszolt státuszában szerepeltem (magam nem nyújtottam be sem panaszt, sem fellebbezést, ahogyan a diákok is csak viszontpanasszal éltek), az összes jog szerint meg- és betekinthető irat részleteivel szeptember 5-re vált számomra elérhetővé és értelmezhetővé. Ezenközben Hetényi Zsuzsa közlései nyomán kialakult az az interpretáció, melynek keretétől Krusovszky Dénes nem tér el, sőt tovább torzítja azt, és most már kifejezetten a Tanszékre, valamint annak vezetőjére, így személy szerint rám vonatkozóan alakít ki olyan irányú szemléletet, amelyet a maga egészében utasítok el mind az ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékét, mind saját személyemet illetően.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.