Olvasói levelek 2024/41.

  • 2024. október 9.

Olvasói levelek

Háborús viszonyok, Magyar Narancs, 2024. augusztus 28.,
Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2024. szeptember 11.

Háborús viszonyok, Magyar Narancs, 2024. augusztus 28.

Olvasói levelek, Magyar Narancs, 2024. szeptember 11.

Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Olvasók!

Az ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszéke vezetőjeként röviden reagálok Krusovszky Dénes Magyar Narancsban megjelent cikkére  és részben arra a válaszra, a „budapesti tanszék” vonatkozásában, melyet Gintli Tibor olvasói levelére közölt. Tekintettel arra, hogy a cikk egész szellemiségében, valós vagy vélelmezett tények célirányos csoportosításával, illetve pontatlan információkkal, valamint egész közlési módjával szemmel láthatólag azt az interpretációt hivatott közvetíteni, amelyet Hetényi Zsuzsa – professor emeritusi címszerzésének elutasítása óta egészen a mai napig – a témára vonatkozó összes interjújában megfogalmaz, szükségét érzem, hogy egy alapos, tényfeltáró írással jelentkezzem majd az ügy­ben. Azért is szükséges ez, mivel a cikkben kifejeződő szemlélet, a tapasztalatok tanúsága szerint, alkalmasnak mutatkozott/mutatkozik arra, hogy újabb nyilatkozat, nyílt levél és egyéb szöveges közlések, átvételek alapozódhassanak meg a tartalmán.

Eddig több tényező tartott vissza az interjúkban adott nyilatkozatok minősítésétől: egyrészt és legelsődlegesebben Hetényi Zsuzsa kolléganőm méltóságának a védelmére irányuló törekvésem (miszerint a végsőkig igyekeztem elkerülni azt, hogy kritikai álláspontot fogalmazzak meg vele szemben, vagy közvetítsek róla a sajtóban); másrészt nemcsak védtem a felelős döntéshozó testület, valamint a Tanszék és az Intézet autonómiájához tartozó jogokat, hanem egyben etikai követelménynek is tekintettem eme autonómia gyakorlását; harmadrészt a Hetényi Zsuzsa által kezdeményezett etikai eljárás olyan határozatokhoz vezetett, melyek fellebbezéssel és viszontpanasz-benyújtással jártak az érintettek részéről. E folyamat eredménye, amelyben én kizárólag a Panaszolt státuszában szerepeltem (magam nem nyújtottam be sem panaszt, sem fellebbezést, ahogyan a diákok is csak viszontpanasszal éltek), az összes jog szerint meg- és betekinthető irat részleteivel szeptember 5-re vált számomra elérhetővé és értelmezhetővé. Ezenközben Hetényi Zsuzsa közlései nyomán kialakult az az interpretáció, melynek keretétől Krusovszky Dénes nem tér el, sőt tovább torzítja azt, és most már kifejezetten a Tanszékre, valamint annak vezetőjére, így személy szerint rám vonatkozóan alakít ki olyan irányú szemléletet, amelyet a maga egészében utasítok el mind az ELTE Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékét, mind saját személyemet illetően.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.