"Olvasói levelek" - Akcióban a szélsőjobb

  • .
  • 2011. augusztus 11.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2011. július 28. Tisztelt Szerkesztőség! Talán felesleges is leszögezni: Anders Behring Breivik tettében bármi rokonszenveset vagy akár menthetőt épeszű ember nem találhat.
Csakhogy egy eszmei álláspont - jelen esetben az iszlámellenesség - nem azonos azzal, ahogyan legszélsőségesebb képviselői értelmezik, sem pedig azzal, amivel ideológiát kereső igyekezetükben "összekutyulják". Ha ezekkel azonosítjuk, akkor azzal igazságtalanul lejáratjuk a szóban forgó álláspontot, s megnehezítjük az igazság tisztázását. "A szerk" pedig pontosan ezt teszi a rémtettet kommentáló írásában. Egy kalap alá veszi az iszlámellenességet a szélsőjobboldallal, a "faji alapú gondolkodás"-sal, és a "demokrácia megvetésé"-vel.

Az iszlámellenességnek önnmagában nincs köze a szélsőjobboldalisághoz és a rasszizmushoz. Akkor sem, ha a nyugati szélsőjobboldal jelenlegi ideológiája összekeveri a kettőt. (Ez egyébként nem mindig volt így - Al-Husszaini jeruzsálemi nagymufti a második világháború alatt Hitler hű szövetségese és antiszemita propagandistája volt).

Az iszlám nem "faj", emberfajta vagy etnikum. Nem születése alapján számít valaki muszlimnak. Az iszlámra bárki áttérhet, és el is hagyhatja azt - ezért sem lehet (ahogy "A szerk" teszi) a muszlimok iránti ellenérzést a cigány- vagy zsidóellenességgel azonos módon értékelni.

Az iszlám mindenekelőtt egy vallás, s a vallásra épülő kultúra. Olyan vallás, olyan kultúra, amelyből az állam és az egyház elválasztásának elve, valamint a más vallások, a más kultúrák tisztelete, elfogadása szembetűnő módon hiányzik. Olyan vallás, amely - még ott is, ahol nem fundamentalista képviselői vannak hatalmon, ahogyan ez egy, a Magyar Narancsban is nyilatkozott egyiptomi író szavaiból is egyértelműen kiderült - ma sem tűri meg azt, hogy kritizálják. Számos mohamedán országban még áttérni sem szabad az iszlámról más vallásra, mi több, van olyan ország, ahol ezért halálbüntetés jár. Számos mohamedán országban - ha nem de jure, akkor de facto - a nem mohamedánok nem egyenjogúak a muszlimokkal, s a nők sem a férfiakkal.

A mohamedanizmusban felnőtt, azt belülről ismerő, s azzal szakított értelmiségiek (lásd erről az interneten: http://www.apostatesofislam.com) meggyőző módon érvelnek amellett, hogy az iszlámból a tolerancia elve hiányzik, s éppen ezért amíg az érintett népek el nem hagyják a mohamedán vallást, nem lesz vége az iszlám nevében folyó terrorizmusnak, háborúknak, elnyomásnak és erőszaknak...

Ezért az iszlám expanziója - a fundamentalista rendszerek, a terroristacsoportok és a mohamedánok Nyugat-Európába való tömeges bevándorlása révén - világméretű és halálos veszélyt jelent a szabadságra, az emberi egyenjogúságra - tehát éppen azokra az értékekre, amelyekre a multikulturalizmust, a kultúrák egyenrangúságát hirdető európai baloldali értelmiség állandóan hivatkozik.

Ezt a veszélyt természetesen nem a Breivik-féle eszközökkel, nem terrorral és a gyűlölet szításával, hanem a nyugati országok összehangolt és a nemzetközi jognak, az emberi jogok normáinak megfelelő fellépésével kell leküzdeni.

Jómagam és azok, akik velem együtt erről így gondolkodnak, nem vagyunk ettől még sem szélsőjobboldaliak, sem rasszisták, sem a demokrácia ellenségei - éppen ellenkezőleg.

Tisztelettel:

Szalai Miklós

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.