"Olvasói levelek" - Akcióban a szélsőjobb

  • .
  • 2011. augusztus 11.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2011. július 28. Tisztelt Szerkesztőség! Talán felesleges is leszögezni: Anders Behring Breivik tettében bármi rokonszenveset vagy akár menthetőt épeszű ember nem találhat.
Csakhogy egy eszmei álláspont - jelen esetben az iszlámellenesség - nem azonos azzal, ahogyan legszélsőségesebb képviselői értelmezik, sem pedig azzal, amivel ideológiát kereső igyekezetükben "összekutyulják". Ha ezekkel azonosítjuk, akkor azzal igazságtalanul lejáratjuk a szóban forgó álláspontot, s megnehezítjük az igazság tisztázását. "A szerk" pedig pontosan ezt teszi a rémtettet kommentáló írásában. Egy kalap alá veszi az iszlámellenességet a szélsőjobboldallal, a "faji alapú gondolkodás"-sal, és a "demokrácia megvetésé"-vel.

Az iszlámellenességnek önnmagában nincs köze a szélsőjobboldalisághoz és a rasszizmushoz. Akkor sem, ha a nyugati szélsőjobboldal jelenlegi ideológiája összekeveri a kettőt. (Ez egyébként nem mindig volt így - Al-Husszaini jeruzsálemi nagymufti a második világháború alatt Hitler hű szövetségese és antiszemita propagandistája volt).

Az iszlám nem "faj", emberfajta vagy etnikum. Nem születése alapján számít valaki muszlimnak. Az iszlámra bárki áttérhet, és el is hagyhatja azt - ezért sem lehet (ahogy "A szerk" teszi) a muszlimok iránti ellenérzést a cigány- vagy zsidóellenességgel azonos módon értékelni.

Az iszlám mindenekelőtt egy vallás, s a vallásra épülő kultúra. Olyan vallás, olyan kultúra, amelyből az állam és az egyház elválasztásának elve, valamint a más vallások, a más kultúrák tisztelete, elfogadása szembetűnő módon hiányzik. Olyan vallás, amely - még ott is, ahol nem fundamentalista képviselői vannak hatalmon, ahogyan ez egy, a Magyar Narancsban is nyilatkozott egyiptomi író szavaiból is egyértelműen kiderült - ma sem tűri meg azt, hogy kritizálják. Számos mohamedán országban még áttérni sem szabad az iszlámról más vallásra, mi több, van olyan ország, ahol ezért halálbüntetés jár. Számos mohamedán országban - ha nem de jure, akkor de facto - a nem mohamedánok nem egyenjogúak a muszlimokkal, s a nők sem a férfiakkal.

A mohamedanizmusban felnőtt, azt belülről ismerő, s azzal szakított értelmiségiek (lásd erről az interneten: http://www.apostatesofislam.com) meggyőző módon érvelnek amellett, hogy az iszlámból a tolerancia elve hiányzik, s éppen ezért amíg az érintett népek el nem hagyják a mohamedán vallást, nem lesz vége az iszlám nevében folyó terrorizmusnak, háborúknak, elnyomásnak és erőszaknak...

Ezért az iszlám expanziója - a fundamentalista rendszerek, a terroristacsoportok és a mohamedánok Nyugat-Európába való tömeges bevándorlása révén - világméretű és halálos veszélyt jelent a szabadságra, az emberi egyenjogúságra - tehát éppen azokra az értékekre, amelyekre a multikulturalizmust, a kultúrák egyenrangúságát hirdető európai baloldali értelmiség állandóan hivatkozik.

Ezt a veszélyt természetesen nem a Breivik-féle eszközökkel, nem terrorral és a gyűlölet szításával, hanem a nyugati országok összehangolt és a nemzetközi jognak, az emberi jogok normáinak megfelelő fellépésével kell leküzdeni.

Jómagam és azok, akik velem együtt erről így gondolkodnak, nem vagyunk ettől még sem szélsőjobboldaliak, sem rasszisták, sem a demokrácia ellenségei - éppen ellenkezőleg.

Tisztelettel:

Szalai Miklós

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.