"Olvasói levelek" - Akcióban a szélsőjobb

  • .
  • 2011. augusztus 11.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2011. július 28. Tisztelt Szerkesztőség! Talán felesleges is leszögezni: Anders Behring Breivik tettében bármi rokonszenveset vagy akár menthetőt épeszű ember nem találhat.
Csakhogy egy eszmei álláspont - jelen esetben az iszlámellenesség - nem azonos azzal, ahogyan legszélsőségesebb képviselői értelmezik, sem pedig azzal, amivel ideológiát kereső igyekezetükben "összekutyulják". Ha ezekkel azonosítjuk, akkor azzal igazságtalanul lejáratjuk a szóban forgó álláspontot, s megnehezítjük az igazság tisztázását. "A szerk" pedig pontosan ezt teszi a rémtettet kommentáló írásában. Egy kalap alá veszi az iszlámellenességet a szélsőjobboldallal, a "faji alapú gondolkodás"-sal, és a "demokrácia megvetésé"-vel.

Az iszlámellenességnek önnmagában nincs köze a szélsőjobboldalisághoz és a rasszizmushoz. Akkor sem, ha a nyugati szélsőjobboldal jelenlegi ideológiája összekeveri a kettőt. (Ez egyébként nem mindig volt így - Al-Husszaini jeruzsálemi nagymufti a második világháború alatt Hitler hű szövetségese és antiszemita propagandistája volt).

Az iszlám nem "faj", emberfajta vagy etnikum. Nem születése alapján számít valaki muszlimnak. Az iszlámra bárki áttérhet, és el is hagyhatja azt - ezért sem lehet (ahogy "A szerk" teszi) a muszlimok iránti ellenérzést a cigány- vagy zsidóellenességgel azonos módon értékelni.

Az iszlám mindenekelőtt egy vallás, s a vallásra épülő kultúra. Olyan vallás, olyan kultúra, amelyből az állam és az egyház elválasztásának elve, valamint a más vallások, a más kultúrák tisztelete, elfogadása szembetűnő módon hiányzik. Olyan vallás, amely - még ott is, ahol nem fundamentalista képviselői vannak hatalmon, ahogyan ez egy, a Magyar Narancsban is nyilatkozott egyiptomi író szavaiból is egyértelműen kiderült - ma sem tűri meg azt, hogy kritizálják. Számos mohamedán országban még áttérni sem szabad az iszlámról más vallásra, mi több, van olyan ország, ahol ezért halálbüntetés jár. Számos mohamedán országban - ha nem de jure, akkor de facto - a nem mohamedánok nem egyenjogúak a muszlimokkal, s a nők sem a férfiakkal.

A mohamedanizmusban felnőtt, azt belülről ismerő, s azzal szakított értelmiségiek (lásd erről az interneten: http://www.apostatesofislam.com) meggyőző módon érvelnek amellett, hogy az iszlámból a tolerancia elve hiányzik, s éppen ezért amíg az érintett népek el nem hagyják a mohamedán vallást, nem lesz vége az iszlám nevében folyó terrorizmusnak, háborúknak, elnyomásnak és erőszaknak...

Ezért az iszlám expanziója - a fundamentalista rendszerek, a terroristacsoportok és a mohamedánok Nyugat-Európába való tömeges bevándorlása révén - világméretű és halálos veszélyt jelent a szabadságra, az emberi egyenjogúságra - tehát éppen azokra az értékekre, amelyekre a multikulturalizmust, a kultúrák egyenrangúságát hirdető európai baloldali értelmiség állandóan hivatkozik.

Ezt a veszélyt természetesen nem a Breivik-féle eszközökkel, nem terrorral és a gyűlölet szításával, hanem a nyugati országok összehangolt és a nemzetközi jognak, az emberi jogok normáinak megfelelő fellépésével kell leküzdeni.

Jómagam és azok, akik velem együtt erről így gondolkodnak, nem vagyunk ettől még sem szélsőjobboldaliak, sem rasszisták, sem a demokrácia ellenségei - éppen ellenkezőleg.

Tisztelettel:

Szalai Miklós

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.