"Olvasói levelek" -Maga itt a tánctanár?

  • .
  • 2008. július 17.

Olvasói levelek

Magyar Narancs, 2008. június 18. Kedves MANCS! Mérő László írásait már jó ideje vegyes érzésekkel olvasgatom az újságban.
Nem értettem, mi oka lehet egy, a maga szakterületén nyilván kitűnő tudósnak arra, hogy egy országos hetilap hasábjain állandóan bölcselkedjen a tudomány határairól, hasznáról, meg úgy általában egy csomó dologról, aminek csak kevés köze van a matematikához? Hacsak az nem, hogy "szűknek érzi" a matematika és a matematikával foglalkozó tudományos közösség határait a maga számára, és "el akarja bűvölni" okosságával és szellemességével azt a nagyközönséget is, amely ugyan semmit sem ért a tudományokból, viszont hasra esik minden előtt, amit "egy tudós" mond bármiről, függetlenül attól, hogy a kérdéses dolognak van-e köze ahhoz, amiben a tudós valóban kompetens. De nem zavart különösebben a dolog, elvégre jó szokása ez a Mérőnél nagyobb tudósoknak is. (Albert Einstein a szocialista tervgazdálkodás, Pascual Jordan a nácizmus, Richard Dawkins az ateizmus mellett "dobta be" a maga tudósi tekintélyét.)

Érzéseim azonban határozott bosszúságba csaptak át, amikor Mérő legutóbbi írásából ("A logika korlátai") az derül ki, hogy Mérő László egyszerűen nem tudja, mi a logika. Kénytelen vagyok ezt gondolni, mert azt írja: "de ha egyszer a természetes szelekció eredménye óhatatlanul az evolúció folyamatának megjelenése, és az evolúció megjelenésének egyetlen oka a természetes szelekció mechanizmusa, akkor logikailag mégiscsak szinonimának kell lennie ennek a két szónak". (Kiemelés tőlem.) Más szóval, Mérő szerint, ha két dolog közül az egyiknek mindig a másik a magyarázata, a másik pedig mindig az egyiket eredményezi, akkor az a két dolog "logikai szükségszerűséggel" azonos. Tehát ha például egyértelműen meg tudnánk cáfolni a szűzi szülésről szóló legendákat, valamint bizonyítani tudnánk, hogy mindig minden nemi aktusból kisbaba születik, akkor a "csecsemő" és a "szex" fogalma logikai szükségszerűséggel egybeesneÉ

Az evolúció és a természetes szelekció fogalma között az égvilágon semmiféle logikailag szükségszerű kapcsolat nincs. Az evolúció haladhatna előre (a természethez jobban alkalmazkodó, komplexebb vagy intelligensebb élőlények kialakulása felé) a természethez való alkalmazkodás során szerzett előnyös tulajdonságok öröklődése, vagy az alacsonyabb és a magasabb rendű fajok közötti szaporodóképes utódokat létrehozó fajkeveredés, vagy a természet rendjébe való időszakonkénti isteni beavatkozások révén - s amíg a tudomány nem tisztázta az evolúció tényleges működési mechanizmusait, addig sokan ténylegesen azt is hitték, hogy ilyen módokon haladt előre. Ezeket, a riválisait a természetes kiválasztódás elméletének nem logikai, hanem tapasztalati okokból vetettük el.

Az, hogy az evolúció matematikailag modellezhető-e vagy sem, ezt a kérdést nem érinti. Ha az evolúció nem volna matematikailag modellezhető, akkor tényleg felmerülne bennünk a gyanú, hogy talán az evolúció hipotézise logikailag ellentmondásos - de természetesen az, hogy valamilyen folyamatot egy ellentmondásmentes modellel le tudunk írni, nem jelenti azt, hogy a kérdéses folyamat logikailag szükségszerű, csak azt, hogy logikailag nem lehetetlen.

Hasonló a helyzet az eredeti bűnnel. Ez a tan ugyan számomra mint ateista és determinista számára egyértelműen hamisnak, tudománytalan mítosznak tűnik - de nem az vele a baj, hogy ha igaz volna, akkor az emberi természet és az eredeti bűn fogalmilag azonosak lennének. Ha Mérő László akár csak egyetlen keresztény teológia-tankönyvet olvasott volna, akkor tudná: az eredeti bűn ősszüleink szabad döntésének, elbukásának a következménye, egy szabad döntés pedig értelemszerűen nem lehet logikailag szükségszerű. Ha az eredeti bűn tana igaz, az azt jelenti, hogy az emberi természet logikailag kontingens okokból röviddel az emberi faj kialakulása után morálisan megromlott, s ezen mi emberek nem is tudunk segíteni (ezért van szükségünk természetfeletti segítségre), de nem azt, hogy az emberi természethez logikailag szükségszerűséggel hozzátartozik a bűnösség...

Már Hume és Kant tisztázták: az ok-okozati összefüggések nem logikailag szükségszerűek. Még a valamilyen értelemben (a természeti törvények, vagy a valóság ontológiai "alapszerkezete" miatt) "szükségszerű" (vagy számunkra szükségszerűnek tűnő...) oksági összefüggések sem azok. A logika nem a valóság (tapasztalatilag bármilyen jól megalapozott) összefüggéseivel, hanem azzal foglalkozik, milyen logikailag szükségszerű (tehát az ellentmondás elvéből következő) összefüggések vannak/lehetnek kijelentéseink között.

Tisztelettel:

Szalai Miklós

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.