Olvasói levelek

Pete Péter: Hozzáadott érték (Egykulcsos)

Magyar Narancs, 2012. február 2.

  • 2012. március 23.

Olvasói levelek

Kedves MaNcs! A cikkben a manapság rendkívüli közfigyelemnek örvendő egykulcsos adó kerül sokadszor terítékre. A szerző tiszteletre méltó igyekezettel törekszik tiszta vizet önteni a pohárba, de azért az "összekuszálódás" eloszlatásához némi további eszmefuttatást javasolok.

Az egykulcsos adórendszer, ez a pillanatnyi kormányzat szerint üdvözítő megoldás, sajnos, csakugyan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel együtt az a tétel, amely a cikk szerzője szerint közkeletű és elfogadott, miszerint a "jövedelmek progresszív adóztatása visszaveti a teljesítményeket", szerintem ilyen egyszerűen és közvetlenül nem érvényesül, vagyis a tétel feltehetően nem teljesen helyénvaló. Elég csak arra utalni, hogy kinek és minek lehet jövedelme: magánszemély, alkalmazott, vállalkozás, kismama, nyugdíjas, önkormányzat, állam... Amennyiben a szerző a vállalati (társasági) adózásra gondolt, akkor talán elfogadható volna, hogy az adókulcsok növelése önmagában vezethet teljesítmény-visszafogáshoz, de Magyarországon most nem erről van szó, a 16 százalékos adókulcs a személyi jövedelmeket terheli. Így tehát a "kínálati érvre" vonatkozó eszmefuttatás nem egészen releváns. Az pedig, hogy a "személyi jövedelmek" kategóriája is túlontúl leegyszerűsített elgondolás, nem kétséges, hiszen abban munkajövedelmek, tőkejövedelmek, egyebek szerepelnek, továbbá számottevő mértékben olyan jövedelemformák is, amelyekre nézve a személyi jövedelemadó pillanatnyi mértéke majdhogynem érdektelen. Ezenkívül pedig sok gazdasági szereplő személyi jövedelme eleve vegyes (tőke-munka). Ha mindebben egyetértünk, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy a személyi jövedelmeket érintő adózás progresszivitásának csökkentése eleve nem nagyon indukálhat többletteljesítményt, tehát a "kínálati" érv itt nem jöhet számításba, és a kormány adószakértőinek ezt nem is lett volna érdemes számításba venniük. Nem is ezt tartom a fő hibájuknak.

Az alapvető tévedés valóban a keresleti érvelésben rejlik, azt ab ovo kilátástalan volt ugyanis feltenni, hogy a jelenlegi, gazdasági válsággal fémjelzett időszakban, hallatlanul ingatag pénzügyi helyzetben a kiváltságos, eleve nagyobb jövedelmű réteg 400 milliárdos nagyságrendben fog megtakarítások vagy hiteltörlesztés helyett fogyasztást bővíteni, nem beszélve az esetleges fogyasztásnövekedés gyanítható irányultságáról. Az pedig túlzottan nagy szociális érzékenységre nem vall, hogy a legalacsonyabb keresetűek jövedelempozíciói tovább romlottak (no nem az egykulcsos rendszer eredményeképpen, hanem az egyéb adóváltoztatások okán). Ezt bizony elszúrta a kormány, bár a neki kedves réteg lojalitását valószínűleg sikerült jelentős mértékben erősítenie. A következőkben pedig nincs más hátra, mint a költségvetési lyukat (lyukakat) betömködni, akár adóemeléssel, akár kiadáscsökkentéssel, de a leginkább mindkettővel. És akkor még nem is említettük az egyre inkább szükséges gazdasági szerkezetátalakítások dolgát. De ezekhez már az IMF-nek is lesz néhány szava...

Kemény Ádám

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.

Mi végre, mi végre?

A Láthatáron Csoport új produkciójának az alcíme – részvételi boldogulás 90 percben – csak első pillanatban tűnik furcsának, hisz’ mindenki próbál valahogyan boldogulni. Együtt, külön, akárhogy. De van-e értelme az egésznek?

Dubček dadogása

2023. október 17-én Pekingben, ahová Kína önfényező „Egy övezet, egy út” fórumára Orbán Viktor egyedüli uniós politikusként utazott el, a magyar kormányfő Vlagyimir Putyinnal is tárgyalt.

Sorcsere Brüsszelben

Az Európai Parlament október 27-én jóváhagyta az Ursula von der Leyen vezette második Európai Bizottság névsorát, rajta a magyar Várhelyi Olivérrel. Az EU új végrehajtó szerve, „kormánya” december 1-jén kezdte meg munkáját, és a 2029-es európai választásokig lesz hivatalban. Ugyanekkor történt őrségváltás az állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban is, ahol a belga liberális Charles Michel helyére a portugál szocialista António Costa lépett elnökként. Ezzel teljessé vált a tisztújítás az uniós intézmények élén.

Digidemokrácia

  • Bretter Zoltán

Az elmúlt években sokszor tettem fel magamnak azt a kérdést, hogy vajon hol marad a „román Orbán Viktor”? Az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulójának másnapján Romániában mindenki azt kérdezte, hogy honnan bukkant föl Orbán Viktor románsággal súlyosbított változata?

A tétovák és a rutinos betartók

Két hónap után sem jutottak dűlőre egymással a frakciók a Fővárosi Közgyűlésben a főpolgármester-helyettesek ügyében, és nem tűnik úgy, hogy közelednének az álláspontok. A Tisza Párt mintha továbbra is keresné a helyét a fővárosi politikában.

Mennyek és poklok

Jövő márciusban lejár Matolcsy György mandátuma az MNB élén, utóda Varga Mihály pénzügyminiszter lesz. Mit köszönhetünk Matolcsy jegybankelnöknek a Pallas Athéné Alapítványokon, a „kőgazdag” fián és a még mindig magas alapkamaton kívül?

„Ezt ma egy magyar bíró nem meri kimondani”

Másfél évtizede dekorálja ki a kormány társadalmi célú hirdetéseknek álcázott propagandaplakátjait a pécsi jogász, akit ezért elmarasztalt a bíróság. Nem adja fel, az elzárást is vállalja a szabad véleménynyilvánításért. Örül annak, hogy az „óbaloldal” eltűnőben van, de szerinte a Tisza Párt nem tud választást nyerni ellenállási mozgalom nélkül.

„Megjelent egy elefánt”

Mit tesznek a szakemberek a hortobágyi őslovak védelméért, s hogyan kell elaltatni a Budapesti Állatkert egyik rinocéroszát – a Spektrum új, saját gyártású műsorából ez is kiderül, de a nézők a jegesmedvéktől kezdve a bölényeken át a viperákig rengeteg állattal találkozhatnak a nyolc epizódban. A Dr. S.O.S. – Vészhelyzet a vadonban két főszereplőjével beszélgettünk.

Felöltözhet, Mrs. Robinson

Miközben a média és a művészet a feminizmustól hangos, észre sem vesszük, hogy női egyenjogúság címen néha még mindig férfivágyakat kiszolgáló képeket, történeteket adnak el. A gerontoszex témáját feldolgozó filmeket olykor már önmagukban progressziónak tekintik – de vajon valódi reprezentálást nyújtanak-e az érintett nőknek, vagy csak mélyítik a problémát?