Nyílt levél az MTVA kulturális főszerkesztőjének

Rockenbauer válaszolt

  • Rockenbauer Zoltán
  • 2012. május 29.

Olvasói levelek

Nyílt levéllel fordult Urfi Péter kollégánk Rockenbauer Zoltánhoz, az MTVA Kulturális Főszerkesztőségének vezetőjéhez. A főszerkesztő válaszolt, úgy tűnik, nem akarja érteni a levél tartalmát.

Tisztelt Urfi Péter úr!

Sem ideológiai, sem politikai, sem ízlésbeli vitát nem szándékozom folytatni Önnel. (Munkatársunk Szélsőjobboldali propaganda a Dunán címmel írt nyílt levelet az MTVA Kulturális Főszerkesztőségének vezetőjéhez – a szerk.) Elsősorban nem is azért, mert az effajta parttalan vitákat értelmetlennek gondolom, hanem mert az MTVA Kulturális Főszerkesztőségéhez tartozó, külső vagy belső gyártásban készült produkciók egyike sem képviseli az én személyes – politikai, ideológiai vagy ízlésbeli – álláspontomat. Úgy vélem, helyesen. E műsorok az Aranymetszéstől a Kultikonon vagy a Kortárson át az Ön által említettekig, illetve a rádiós, televíziós színházi és koncertfelvételekig, tudományos ismeretterjesztő, kulturális magazinokig sokfajta nézetnek, meggyőződésnek és ízlésnek adnak teret. Bízom benne, hogy Ön is talál köztük kedvére valót.

Budapest, 2012. május 29.                                                       Üdvözlettel:

Rockenbauer Zoltán

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.