Olvasói levél

Felnőttek iskolája

Magyar Narancs, 2012. április 19.

  • 2012.05.26 12:04

Olvasói levelek

A Magyar Narancs múlt heti számában Kiss Noémi írt cikket édesanyámról. Nekem általában örömteli esemény, ha anyámról cikk jelenik meg. Amikor azonban egy írás, mint ez is, olyan állításokat tartalmaz, melyek egymásnak mondanak ellent, sőt, sokszor a valóságnak sem felelnek meg, akkor az örömöm mérsékelt. Előrebocsátom, három sapka van rajtam: Janikovszky Éva fiáé, örököséé és a Móra Kiadó vezetőjéé.

Már maga az írás címe félrevezető, hiszen Janikovszky Éva nem írt mesét. Gyerekmonológokat írt, történeteket, de ő maga mindig hangsúlyozta, hogy a meseíráshoz nem rendelkezik megfelelő fantáziával. A cikk szerzője néha maga is megfeledkezik a címben említett meseírásról, mert itt-ott gyerekmonológokat és lányregényeket említ, majd feszegeti az államszocializmus szerepét az írónő életében. "Mondhatni, hogy Janikovszky Éva ily módon jelentős mértékben az államszocializmusnak köszönheti nemzetközi karrierjét. Ugyanakkor népszerű meséket írt, de nem szocialista meséket." - írja. Vajon melyik művészre nincs hatással a kor, amelyben él? De Kiss Noémi azon állítása, miszerint Nyugaton nem a szövegre, hanem a Réber-rajzokra figyeltek föl, és azután kezdték Janikovszkyt ott is fordítani, ténybeli tévedés. Felveti a kérdést, hogy ha ez így lett volna, akkor az a néhány száz másik, Réber László által illusztrált kötet vajon miért nem került kiadásra külföldön. Ezzel a költői kérdéssel egy pillanatig sem akarnám kisebbíteni Réber László elévülhetetlen érdemeit anyám életművében, sőt! Ők ketten együtt alkottak maradandót és rendkívülit. Nyugodt lelkiismerettel merem leírni - a cikk állításával vitázva -, hogy anyám könyveiből nem a szocializmus pora száll, hanem az emberségé, a humoré, a szereteté.

A kisebb tárgyi tévedéseket, miszerint az Ifjúsági Kiadó nem 1960-ban alakult, hanem 1950-ben, és 1957-ben vette fel Móra Ferenc nevét, vagy hogy Janikovszky Éva csak az első könyvét írta rendelésre, a többit már nem, továbbá néhány ötvenes évekre tehető adatot helyszűke miatt nem taglalok részletesebben.

A cikk elején Kiss Noémi azt írja anyámról, "A Móra Kiadó (melyet jelenleg az írónő fia vezet) és gyermekkönyveinek sikere tartja őt életben, ... elemzések nem születnek műveiről..."

Közeli hozzátartozóként bizton állíthatom, hogy sokkal jobban örülnék, ha Janikovszky Évát még az orvosok tartanák életben, lehetőleg jó fizikai és tudati állapotban, de ez a lehetőség már sajnos nem adott, maradnak tehát az olvasók és a Móra Kiadó. Nem tudom, a cikk szerzője ismer-e olyan jelentős írói életművet, amelyet nem egy kiadó és az olvasók folyamatos érdeklődése tartana ébren.

Az idén 62 éves Móra Kiadó az ország talán 5-6. legnagyobb könyvkiadója lett ismét, és Janikovszky Éván kívül még a következő, már elhunyt szerzőket tartja életben, azok sokszor teljes, néhány esetben csak gyermekeknek szóló életművét gondozván: Fekete István, Zelk Zoltán, Szepes Mária, Kertész Erzsébet, G. Szabó Judit, Varga Katalin, Bálint Ágnes, Békés Pál, Erich Kästner, Zdenek Miler, Richard Scarry, Gianni Rodari, hogy csak néhányat említsek. A várószobában még sokan sorakoznak, orvosra várva.

Janikovszky János

vezérigazgató

Neked ajánljuk