Olvasói levelek

"Szobrok jöttek, szobrok mentek" "Kirekesztőből kirekesztett lettem"

  • Ligeti György
  • Dr. Del Medico Imre
  • 2013. augusztus 25.

Olvasói levelek

"Szobrok jöttek, szobrok mentek"

Magyar Narancs, 2013. július 4.

Tisztelt Szerkesztőség!

Köszönetemet fejezem ki a Magyar Narancs szerkesztőinek azért az interjúért, amelyet Tima Zoltánnal, a Kossuth tér új formáját tervező építőművésszel készített Somlyódy Nóra. Ez ugyanis az első alapos és részletes információ, amit a nagyközönség kap az átalakításról. Persze nem tartom kizártnak, hogy azért hallgattak annyira az illetékesek, hogy csak akkor kapjon tájékoztatást a közönség, amikor már visszafordíthatatlanná vált a folyamat. Mégis szükségesnek tartom néhány kérdés megfogalmazását.

Az interjúban az olvasható, hogy "praktikusan nem lesz gépkocsiforgalom a téren". Csakhogy a Parlamenten kívül a térre nyílik a mezőgazdasági minisztérium, a régi helyére rövidesen visszakerülő Kúria, az Igazságügyi Minisztárium, a jelenleg - lehet, hogy csak "még" - Metesz-palota és a Kossuth-szobor mögötti térfalat képező nagy soklakásos bérház kapuja. Hogyan lehet majd gépjárművel eljutni ezekre a helyekre, és ha netán - remélhetőleg - lehetséges lesz is a kapuk előtti ki- és beszállás, hol parkolhatnak majd a gépkocsik? Elég hely lesz-e az új, föld alatti parkolóban ezek számára akkor, ha az Országgyűlés ülésezik és a T. Házat megtöltik a képviselők, az újságírók, a karzati közönség és a belső dolgozók? A Steindl-palota és az előtte lévő tér idegenforgalmi célpont, hol fognak parkolni a bel- és külföldi turistákat fuvarozó autóbuszok?

Az interjúban nem esett szó a Kossuth térre, pontosabban a tér déli, Akadémia utca melletti szélén a rendszerváltozás után ott felállított Kovács Béla-szoborról. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a Kisgazdapárt főtitkárát összeesküvés vádjával akarták perbe fogni, de az országgyűlés fenntartotta mentelmi jogát. Erre a szovjet parancsnokság még aznap letartóztatta és csak 1956-ban kerülhetett haza. Emléke megérdemli, hogy szobra ne a vecsési fővárosi szoborraktárba, hanem méltó közterületre kerüljön.

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Del Medico Imre

"Kirekesztőből kirekesztett lettem"

Magyar Narancs, 2013. július 4.

Kedves Narancs,

A Szegedi Csanáddal készült interjú számos reakciót, valamint profi elemzést inspirál majd. Én arról szeretnék beszélni, hogy valóban ez a sajtónyilvánosság-e a vezeklés igazi módja. Nem kételkedem Szegedi megbánásában, nem kívánom magamnak azt a katartikus megtapasztalást, ami ennek az embernek élete során elérkezett, mégis: az európai parlamenti mandátumát azért magának megtartó politikus talán olyan módon bánhatta volna meg tettét, ha minden földi hívságról, médiaszereplésről, vezető sztárrabbikkal való diskurzusról, elegáns óbudai zsinagógalátogatásról lemondva elköltözik szeretett Erdélyének egy kis falvába magyar nyelvet vagy fizikát tanítani minimálbérért, és tíz év múlva rukkol elő a Nagy Megbánással. Nem akarom magát az embert szavakkal ütni, csak elképzelni tudom azt a szörnyű lelki állapotot, amit számára zsidóságának kiderülése okozott. Ám talán saját gyógyulására is másképpen hat, ha extra radikálisból most nem megy át extra ortodox zsidóba. Ráadásul a legrosszabb indulattal azt is feltételezhetjük, hogy most egy újabb network tagjává lesz. Ezt Kovács 23 János, a Magyar Gárda bohócruhájába bújt éjjeliőr amúgy sem tehetné meg, no meg címlapon sem szerepelhetne a Nagy Megbánás című monodráma hőseként. Azért a cigánysággal kapcsolatban nem sikerült a régi gondolatvágányról letérni: "az bánt a legjobban, hogy pont azoknak ártottam ezzel a legtöbbet - nyilatkozza Szegedi -, akik a legkevesebbet tehetnek arról, hogy a cigánysággal kapcsolatban felerősödött az ellenszenv Magyarországon". Aha! Tehát van a cigányságnak egy olyan része, amely viszont tehet az attitűdváltásról? A cigánygyűlölet nem a cigánygyűlölők miatt növekszik? Ja, és végül: Erdély nem Magyarországhoz tartozik, hiába állítja ezt Szegedi Csanád változatlanul a vele készült - kiváló, hiszen inspiratív - interjúban.

Ligeti György

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

Mi van a fájdalmon túl?

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.