Az ellenzék már tavaly feladta 2018-at
106653_top_story_lead.jpg

Az ellenzék már tavaly feladta 2018-at

  • Keszthelyi András
  • 2017. október 17.

Political Animal

Az úgynevezett összefogásnak csak akkor lenne értelme, ha győzelemmel kecsegtetne 2018-ban. Ám az ellenzék, úgy tűnik, már tavaly eldöntötte, hogy ezt a Fideszt nem lehet legyőzni 2018-ban.

„Ideje új kalandoknak,
Semmi nem történik újra”
(Európa Kiadó)

A Közös Ország Mozgalom október 23-ára összellenzéki tüntetést szervezett (mínusz Jobbik). A rendezvény elsősorban a nyolc párt által aláírt választási törvény-módosítás melletti kiállásról szólt volna, igazi értelme azonban az volt, hogy közös fotó készüljön az ellenzéki pártok vezetőiről, amint az összefogást követelő civilek kórusát hallgatják a felhevült közönség ütemes tapsa közepette.

Gulyás Márton nem véletlenül színházi ember: jó érzékkel konstruálta meg azt a dramaturgiai keretet, mely a rendezvény sikere esetén további nyomást gyakorol az ellenzéki pártokra, és mintegy mellesleg, őt magát is az összefogás egyik katalizátoraként pozicionálja. A politikai realitás azonban nem kedvez az efféle színházi konstrukcióknak.

A politikai realitás ugyanis az, hogy az ellenzéki pártoknak sem kedvük, sem érdekük olyan megállapodást kötni, mely saját identitásukat sérti. Pontosabban azért nincs kedvük hozzá, mert nem érdekük.

Az úgynevezett összefogásnak csak akkor lenne értelme, ha győzelemmel kecsegtetne 2018-ban. Ám az ellenzék, úgy tűnik, már tavaly eldöntötte, hogy ezt a Fideszt nem lehet legyőzni 2018-ban. 2016 nyara óta egyetlen ellenzéki politikus volt, aki komolyan gondolta, hogy összefogással a Fidesz verhető: Botka László, őt azonban haladéktalanul kinyírták pártján belül (MSZP) és kívül (DK). Botka projektje nem csak a baráti sortűz miatt halt el, de Gulyás Márton tüntetése szempontjából ennek kevés jelentősége van.

Az október 23-i összellenzéki tüntetés meghiúsulásának oka az, hogy annak semmilyen realitása nem volt a szó pártpolitikai értelmében. A poszt-Botka ellenzék nem akar összefogni, legfeljebb közös fényképeken demonstrálni, hogy másnap blogokon és Facebook posztokon folytassa mindenki háborúját mindenki ellen.

false

 

Fotó: Facebook/Közös Ország Mozgalom

(Kitérő: a koordinált jelöltállítás az ellenzék mai állapotában legjobb esetben is arra lesz elegendő, hogy a 2014-ben elnyert 10 egyéni mandátumnál többet szerezzenek, optimális esetben megakadályozva a Fidesz újabb kétharmadát, de távolról sem veszélyeztetve Orbán sorozatban harmadik győzelmét. Az elmúlt évek ellenzéki megnyilatkozásait figyelve nem valószínűsíthető olyan együttműködés, amely nem csak a jelenleg is meglévő ellenzéki tábort mozgósítja, hanem képes a kormányváltó hajlamú szavazók megszólítására is. Így tehát amikor ellenzéki politikusok a 106 (!) választókerületben való együttműködésről beszélnek, valójában saját frakciójuk méretének optimalizálásáról szólnak.)

Elsőre senki, így a Momentum sem mondott nemet Gulyásnak – ellenben az összes többi párt részvételéhez kötötte saját megjelenését. De aztán nem is kellett túl sokáig várni. A rendezvény előtt bő tíz nappal az LMP bejelentette, hogy „sok gondolkodás” után úgy döntött, nem vesz részt az eseményen, mert az „már nem ennek (a választási törvény megváltoztatása – K.A.) a jegyében történik, pedig lehetne az is a célja akár, hogy reményt adjon az embereknek. Helyette valószínűleg együttműködési technikákról, összefogásokról (kiemelés tőlem – K.A.) lenne szó az ott megjelenő ellenzéki pártokkal kapcsolatban, és Hadházy szerint ennél azért fontosabb ünnep az október 23.”

Ezek után gyorsan kiszállt a Momentum és az Együtt is, majd Gulyás Márton lemondta a pártok részvételét, de a tüntetést megtartja. Színházi emberként tudnia kell, hogy a khoros nem működhet önmagában, csak a főszereplők mellett. Ha nincsenek szereplők, nincs dráma sem – így a kórus funkcióját veszti. Hogy ezek után miért tart mégis rendezvényt október 23-án, meglehetősen rejtélyes.

Az LMP döntésén érdemes egy csöppet elgondolkodni. A Botka lemondása utáni baloldali zűrzavar egyik haszonélvezője a Jobbik és a DK mellett éppen az LMP lehetne, ehhez azonban meg kellene szólítania a baloldali szavazókat, ahogyan azt sietve megtette Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc is. Ehhez azonban több kell, mint az „összefogások” trükkjének felismerése és merev hárítása.

Felállt az elnökség

Felállt az elnökség

Fotó: Németh Dániel

 

Szél Bernadett személyében az egyetlen valós támogatottságot élvező miniszterelnök-jelölt léphetett volna színpadra a nyolc párt szónokai között. Bizony, a néppárti ambíciók azzal járnak, hogy néha ki kell lépni a meleg akolból és elmenni azok közé, akiket meg akarunk nyerni magunknak. Ehhez persze bátorság kell, meg kockázatvállalás és nem utolsósorban a hátország szilárd támogatása.

Ez utóbbi minden bizonnyal hiányzott. A párt elitje és tagsága úgy tűnik, továbbra sem kíván kibújni Schiffer András köpönyegéből. A nemrégiben lezajlott 39.(!!!) pártkongresszus minden szólama ellenére is úgy tűnik, az LMP nem nyitott az innovációra, ha az zavart okozhat a bázisdemokratikus erőben. Az alapító visszavonult, de szelleme továbbra is eleven. Amíg ez így marad, a néppárti ambíció kemény diónak bizonyulhat.

Political Animal – Kövesse Keszthelyi András politikai elemző blogját a Magyar Narancs oldalán!

Political Animal

„Megpróbálom megérteni azt, ami történik, a rendelkezésre álló szükségképpen kevés tény alapján.”

Figyelmébe ajánljuk

Címszereplők

  • Kiss Annamária

Az elmúlt évad során a Katona József Színházban is láthattuk Médeia drámáját (Bagossy Júlia rendezésében), de hogy ne menjünk messzire, a Jurányiban is futott a Czukor Balázs által színre vitt változat.

Feladatmegoldás

Az OSA Archívum nem először foglalkozik azzal, hogy a legnagyobb haláltábor hogyan él tovább a magyar történeti tudatban. (Auschwitzba 56 nap alatt 430 ezer vidéki magyar zsidót hurcoltak, és a tábor minden harmadik áldozata magyar volt.)

Ki a mi barátunk?

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek, és elválasztja az embe­reket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határátkelési pont két ország között” – mondotta Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere kedden, a Veľký Horeš (Nagygéres) és a magyarországi Nagyrozvány közti rövid összekötő út átadó ünnepségén.

Mindent jól csináltunk

„A négy és fél órán át tartó tárgyalás során a fenyegetőző férfi egyetlen alkalommal sem közölte, hogy robbantásra készül” – ezt Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója közölte azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen a szeptember 20-án történtekről számolt be.

Arcah végnapjai

Alighanem az örmény–azeri konfliktus utolsó felvonásához ­érkeztünk a múlt héten. Azerbajdzsán visszanyerte ellenőrzését Hegyi-Karabah, a területén lévő, örmény többségű, s az 1992–1994-es háború óta magát függetlennek tudó enklávé ­fölött. Lesz-e maradása az itt élő 120 ezer örménynek, hogyan tékozolta el utolsó szövetségesét a térségben Moszkva, és ­maradtak-e jó fiúk a történet végén?

Herszoni történet

A háború alatt Herszon lakosságának java része elmenekült, csak néhány tízezren maradtak és dacoltak a megszállókkal. Olena férje nem sokkal azután halt meg, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a várost.

Nicsak, ki hallgat?

„Ma Magyarországon, ahol az állami beruházások még mindig jelentős mértékűek, ahol kormány által támogatott hitelkonstrukciók működnek, ahol az adórendszer kevéssé stabil, ahol állami cégek hiteleket vesznek fel üzleti bankoktól; nos, egy ilyen gazdaságban elég tág tere van annak, hogy alkuk köttessenek a kormány és a bankok között.”

"Amióta az eszemet tudom, Orbán a miniszterelnök"

  • Dusza Erika

A TASZ a napokban osztotta ki az idei SZABAD-díjakat, a fiatalok kategóriában a jelöltek között volt az ADOM Diákmozgalom is. A szervezet 16 esztendős kommunikációs vezetőjével és borsodi koordinátorával, Merucza Tibor Alexszel a fiatalok közéleti aktivizmusáról, személyes indíttatásról, jövőképről beszélgettünk.

Új szelek

Érezhetően megélénkült a kádermozgás Dunakeszi és Göd térségében, miután nyáron igazságügyi miniszterré nevezték ki Tuzson Bence országgyűlési képviselőt. Dunakeszin bizonytalanná vált a kormánypárti polgármester újraindítása, a város fideszesei pedig közben Gödöt is „felügyelik”.

„Uram, nem csak fólia lesz itt”

Dolgozni jöhet, de munka után menjen vissza a szállására. Vásárolhat a boltban, de eszébe ne jusson körülnézni a falunapon! Akiknek van rá hatalmuk, úgy ­próbálják szabályozni a vendégmunkások életét, hogy ittlétük minél kevesebb ellenérzést váltson ki a ­helyiekből. Mégis akadnak letelepedők.