Sausic Attila

A bricsesztől a kapucniig

Baloldali radikalizmus Németországban

Publicisztika

A német szélsőbal harciassága visszavezethető a Weimari Köztársaságig, ha eltekintünk attól, hogy annak idején, az 1920-as években egy centralisztikusan irányított tömegpárt – a Németországi Kommunista Párt – félkatonai szervezete, a Vörös Frontharcos Szövetség keveredett véres utcai összecsapásokba a nemzetiszocialisták szintén paramilitáris roham­osztaga, az SA csapataival. A II. világháborút cezúra követte: a németek mintegy két évtizedig békésen fáradoztak az újjáépítésen, majd a szolid polgári lét megteremtésén.

A társadalmi béke a 60-as évek második felében ért véget. A háború után született nemzedék, a középosztály gimnáziumokba és egyetemekre özönlő gyermekei új kultúrát teremtettek angolszász minták alapján, és kétségbe vonták, hogy a szorgos munka az élet legfőbb célja, az engedelmesség pedig az egyetlen helyes magatartás. Idő kérdése volt, hogy a mentális ellenkezés mikor ölt ideológiai viseletet, mikor kérdőjelezi meg a közvetlen környezeten – a szülőn és a tanáron – túl a legfőbb elnyomót, magát az államot és a rendszert, a kapitalizmust. Kitört a diáklázadás.

A vietnami háború ürügyén fellángoló tiltakozás a polgári demokrácia immanens, ám kevéssé gyakorolt értékét, a szabadságot kérte számon minden tekintetben. A tüntetések brutális rendőri fellépésbe ütköztek, és új kérdéseket vetettek fel: meddig terjedhet az ellenállás? Maradjon meg a polgári engedetlenség keretében, korlátozódjon „dolgok elleni erőszakra”, vagy vegye célba a rendszert védelmező személyeket is?

A diákmozgalom felbomlása után az egyik radikális választ Ulrike Meinhof adta a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) szóvivőjeként – mint írta, „természetesen lőni is lehet” –, míg a másikat azok, akiknek nem volt ínyükre az illegális szervezet, a konspiratív fegyelem, hanem úgy vélték, a harcot nyíltan, az utcán és nem lőfegyverekkel kell megvívni. A hetvenes években színre léptek az „autonómok”.

Az autonómok

Ki értene jobban a baloldali radikalizmushoz, mint annak állandó megfigyelője, az állambiztonsági – szemérmes német elnevezéssel az alkotmányvédelmi – hivatal? Szerinte pedig: „Az autonómok az erőszakra orientált szélsőbaloldali spektrum ideológiai­lag heterogén áramlatát alkotják, amely elutasítja a merev struktúrákat és hierarchiákat, és ennek következtében többnyire csak gyengén szervezett csoportokból áll.” Mint a hivatal is rámutat, sokszínűségük ellenére az autonómokat összeköti, hogy az egyén teljes önrendelkezésére, egy bármiféle uralomtól mentes társadalomra törekednek – egyszóval anarchistákról van szó. Addig is, amíg ez megvalósul, „szabad tereket” kívánnak teremteni vagy meghódítani és megvédelmezni: üresen álló házakat elfoglalni, a kilakoltatásra érkező rohamrendőrökkel összecsapni, lakóközösségeket alapítani, közös tulajdonú kisvállalkozásokat, üzleteket létrehozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.