Kirill Haratyjan

A bukás jutalma

A moszkvai terrortámadás háttere és következményei

Publicisztika

Március 22-én este terroristák hatoltak be a Moszkvát övező körgyűrűn épült bevásárló- és szórakoztatókomplexum, a Crocus City koncerttermébe. A Piknik rockegyüttes koncertjére 6 ezer ülőhely kelt el, a közösségi hálókon megjelent videófelvételek szerint a nézőtér a merénylők felbukkanásakor már legalább félig megtelt.

Az orosz nyomozó szerv hivatalos adatai szerint a terroristák 19:54-kor érkeztek személyautóval a Crocus Cityhez, és azonnal tüzet nyitottak a sorban állókra és az őrökre. Bejutottak a nézőtérre, ahol az első sorokat vették tűz alá, és felgyújtották a székeket. Az épületet 20:11-kor hagyták el, ugyanazon az autón, amelyen érkeztek. A menekülők a vészkijáratokat zárva találták, a tájékozódást sűrű füst nehezítette. A vérfürdő 17 percig tartott. A tűzoltók 21:06-kor kezdték meg a tűz oltását, a rohamosztag pedig 21:35-től szállta meg az épületet, feltételezve, hogy a terroristák még ott tartózkodhatnak.

Mire a közösségi oldalakon megjelentek az első híradások a történtekről, már kész is volt a hivatalos magyarázat: semmi kétség, a merényletet Ukrajna követte el. Putyin 18 óra elteltével szólalt meg: a szálak Kijevbe vezetnek, onnan „nyitottak ablakot az ukrán határon” a terroristák meneküléséhez. A pár nappal azelőtti választáson „meglepetésre” győzedelmeskedő elnök a „nemzetközi terrorizmus felbukkanásáról” beszélt, de egy szót sem szólt az Iszlám Államról, pedig akkorra a szervezet már magára vállalta a felelősséget. Elvégre Putyin már március 19-én megmondta: „a neonáci kijevi rezsim a Nyugat segédletével – gyakran közvetlen nyugati utasításra – terrorista módszerekre tért át”. És lám, így is lett! „Minden szó, amellyel Washington Kijevet védi, és az Iszlám Államra tereli a gyanút, nyilvánvaló önleleplezés” – kontrázott Marija Zaharova külügyi szóvivő.

Egy héttel a merénylet után 151 halálos áldozatról és több mint kétszáz sebesültről tudunk. Gyászolók sokasága zarándokol a romokhoz, ahol a helyi egyházi elöljáró, Foma érsek tart hivatalos gyászmisét – nehogy bárki is a hatalom ellen tiltakozóknak tulajdonítsa a spontán emlékhelyet. A tádzsik diaszpóra egész kisbusznyi virágot visz, próbálnak elhatárolódni a terroristáktól.

Így szövődik a mese

Jól felszerelt, alaposan kiképzett fegyveresek hatolnak be észrevétlenül a zsúfolt moszkvai rendezvénycsarnokba, szemrebbenés nélkül tüzet nyitnak, felgyújtják a koncerttermet, majd felszívódnak. Aztán ugyanezek az alaposan kiképzett és mindenre képes harcosok egy húsz­éves, rozzant járgányon menekülnek, amely széthullik alattuk, mielőtt az első benzinkúthoz érnek; ráadásul az ukrán határ felé indulnak, amerre először fogják keresni őket. Megijednek az első rendőrtől, próbálnak elrejtőzni, dadogva próbálnak összehozni valami kusza vallomást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.