Kirill Haratyjan

A bukás jutalma

A moszkvai terrortámadás háttere és következményei

Publicisztika

Március 22-én este terroristák hatoltak be a Moszkvát övező körgyűrűn épült bevásárló- és szórakoztatókomplexum, a Crocus City koncerttermébe. A Piknik rockegyüttes koncertjére 6 ezer ülőhely kelt el, a közösségi hálókon megjelent videófelvételek szerint a nézőtér a merénylők felbukkanásakor már legalább félig megtelt.

Az orosz nyomozó szerv hivatalos adatai szerint a terroristák 19:54-kor érkeztek személyautóval a Crocus Cityhez, és azonnal tüzet nyitottak a sorban állókra és az őrökre. Bejutottak a nézőtérre, ahol az első sorokat vették tűz alá, és felgyújtották a székeket. Az épületet 20:11-kor hagyták el, ugyanazon az autón, amelyen érkeztek. A menekülők a vészkijáratokat zárva találták, a tájékozódást sűrű füst nehezítette. A vérfürdő 17 percig tartott. A tűzoltók 21:06-kor kezdték meg a tűz oltását, a rohamosztag pedig 21:35-től szállta meg az épületet, feltételezve, hogy a terroristák még ott tartózkodhatnak.

Mire a közösségi oldalakon megjelentek az első híradások a történtekről, már kész is volt a hivatalos magyarázat: semmi kétség, a merényletet Ukrajna követte el. Putyin 18 óra elteltével szólalt meg: a szálak Kijevbe vezetnek, onnan „nyitottak ablakot az ukrán határon” a terroristák meneküléséhez. A pár nappal azelőtti választáson „meglepetésre” győzedelmeskedő elnök a „nemzetközi terrorizmus felbukkanásáról” beszélt, de egy szót sem szólt az Iszlám Államról, pedig akkorra a szervezet már magára vállalta a felelősséget. Elvégre Putyin már március 19-én megmondta: „a neonáci kijevi rezsim a Nyugat segédletével – gyakran közvetlen nyugati utasításra – terrorista módszerekre tért át”. És lám, így is lett! „Minden szó, amellyel Washington Kijevet védi, és az Iszlám Államra tereli a gyanút, nyilvánvaló önleleplezés” – kontrázott Marija Zaharova külügyi szóvivő.

Egy héttel a merénylet után 151 halálos áldozatról és több mint kétszáz sebesültről tudunk. Gyászolók sokasága zarándokol a romokhoz, ahol a helyi egyházi elöljáró, Foma érsek tart hivatalos gyászmisét – nehogy bárki is a hatalom ellen tiltakozóknak tulajdonítsa a spontán emlékhelyet. A tádzsik diaszpóra egész kisbusznyi virágot visz, próbálnak elhatárolódni a terroristáktól.

Így szövődik a mese

Jól felszerelt, alaposan kiképzett fegyveresek hatolnak be észrevétlenül a zsúfolt moszkvai rendezvénycsarnokba, szemrebbenés nélkül tüzet nyitnak, felgyújtják a koncerttermet, majd felszívódnak. Aztán ugyanezek az alaposan kiképzett és mindenre képes harcosok egy húsz­éves, rozzant járgányon menekülnek, amely széthullik alattuk, mielőtt az első benzinkúthoz érnek; ráadásul az ukrán határ felé indulnak, amerre először fogják keresni őket. Megijednek az első rendőrtől, próbálnak elrejtőzni, dadogva próbálnak összehozni valami kusza vallomást.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.