Janisch Attila: Zavar a NER karaktergyilkoló gépezetében, avagy Magyar Péter sikertelen címkézése

  • Janisch Attila
  • 2024. március 31.

Publicisztika

Sem a „kommunista”, sem a „gyurcsányista” jelzőt nem lehet ráaggatni. Magyar Péter helyesen teszi, ha nem száll be a magénéleti adok-kapok színjátékba.

Magyar Péter címkézésével bajban vannak a Fidesz kommunikátorai, mivel sem a „kommunista”, sem a „gyurcsányista” jelzőt nem lehet ráaggatni. A „baloldali” is nagyon sántít, mivel Magyar egyszerre próbálja – helyesen szerintem – megszólítani a baloldalon és jobboldalon lévő, Orbán ellen mozgósítható, eleddig passzív szavazókat. Orbánék máshonnan lopott plakátja („dollárbaloldal – kilóra megvették őket”) sem használható ellene, mivel arra még Magyar Pétert nem applikálták rá. Szóval most azzal próbálkoznak, hogy közvetve „gyurcsányozzák” őt az „új Márki-Zay Péter” jelzővel. Kínosan izzadtságszagú erőlködés. Bajban vannak, és ez minden megmozdulásukon látható, mivel a NER teljes stratégiája az Orbán kontra Gyurcsány dichotómiára lett felépítve, és ennek most vége, minthogy Magyar Péter előrelátóan már az első Partizán-interjújában kijelentette, hogy Gyurcsánnyal semmilyen szövetséget, kapcsolatot, együttműködést nem tud elképzelni még közvetve sem.

Ezzel el is gáncsolta ez eddig nagyon megbízható hatásfokkal működő Rogán-féle karaktergyilkoló gépezetet.

Az ekképp megzavarodott NER gyalázatművek segítségére siető Orbán, hatékonyabbnak tűnő megoldást javasolva („tévésorozatokkal nem foglalkozom”) adta ki az ukázt: bulvárosítani kell, vagyis családi bulvársorozattá kell formálni az egész ügyet, amivel hármas haszon jár:

1-2. nem lesz szó a sem a kegyelmi botrányról, sem arról a bűncselekmények gyanúját felvető hangfelvételről, amelyet Magyar tett közzé,

3. a fentiek okán esetlegesen feltámadó népharag, amelynek súlyos következményei is lehetnek Orbánra és a NER-re nézve, átfókuszálódik Magyar Péterre, mint családon belüli erőszaktevőre.

A terv nem lett volna hibás elképzelés, hiszen a korábban kipattant hasonló ügyekben az abúzussal megvádoltaknak ab start egyértelmű elutasítással kellett az ellenzéki oldalon szembesülniük.

Hogy ez a terv mégis kontraproduktív lett, és inkább erősítette a Magyar Péter iránt érzett szimpátiát, annak is legalább két oka volt:

1. Varga Judit Hajdú Péternek adott, megrázónak szánt vallomása a Magyar Péter által állítólagosan elkövetett családon belüli abúzusok sorozatáról nem egy abúzust elszenvedő nő vallomásaként jelent meg a nyilvánosság előtt, hanem a NER politikai játszmájának és a terelés szándékának túlságosan is átlátszó részeként és eszközeként.

2. Az előbbi már önmagában is elegendő lett volna ahhoz, hogy a címzettek (értsd: a Magyar Péterrel szimpatizálók, és a NER-t ellenzők) ne fogadják hihetőnek és hitelesnek a Varga által elmondottakat. Azonban a hiteltelenségnek ezt a látszatát tovább erősítette, hogy Varga a saját személyes szenvedéstörténetét a politikai közbeszéd és a kulturális kommunkiáció terében önmagát már korábban teljességgel hiteltelenné tevő, a NER-hez is kapcsolható, és Orbán ellenzői részéről minden szempontból tekintélyét vesztett műsorkészítő, Hajdú Péter műsorában tette köznyilvánossá. Ha Varga mindezt például a Partizánnak adott interjújában mondja el, annak esetleg lehetett volna hatása Magyar Péter megítélésére, de legalábbis jóval kevesebb hitelességi problémát vetett volna fel egy ilyen megnyilatkozás. Persze, érthető, hogy ezt a kockázatot nem vállalták be, mivel Gulyás Márton kérdéseire nem lehettek volna a NER kommunikátorai semmilyen befolyással. Így azonban minden Varga által mondott, akár igaz állítás mögött is azonnal felvillant a kétség hiteltelenséget eredményező kérdőjele.

A hitelességgel szembeni kétségeket tovább erősítették egyrészt azok a súlyos ellentmondások, amelyek  a saját családi életét mintacsaládként bemutató nyilatkozatai, és a mostani, a családi életét pokolinak ábrázolt vallomása között feszültek és feszülnek.

Ugyancsak hiteltelenítő hatása volt, hogy Varga Judit igazságügyi miniszterként nem kezdeményezte a családon belüli erőszakot elszenvedő nők súlyos problémájának megoldását segítő Isztambuli Egyezmény ratifikálását, sőt az annak elfogadását követelő véleményeket „politikai hiszti”-nek minősítette. Persze, nem kétséges, hogy Varga e korábbi nőellenes cselekményeit kormányzati megbízásból tette, de az a tény vagy érzet, hogy ő miniszterként Orbán és a NER bábja lehetett, ugyancsak azt a kérdést erősíti, hogy vajon nem éppen ilyen külső megbízásból, a NER és Orbán bábjaként tárja-e közszemlére a saját magánéleti problémáit.

Vagyis minden elemében recseg-ropog a NER karaktergyilkoló gépezete, hibát hiba követ, és nem találják a célravezető utat, sőt, mintha azt sem érzékelnék, hogy mennyire kontraproduktív az, amivel próbálkoznak.

Magyar Péter helyesen teszi, ha nem száll be a magénéleti adok-kapok színjátékba; ha leragad az őt ért vádak cáfolatánál, azzal a választások eredményét a NER számára negatívan befolyásoló fontosabb témák – gyermekabúzus és kegyelmi botrány, valamint az ügyészségi iratok meghamisításának bűncselekmény-gyanúja – átkeretezését, az ezekről történő figyelemelterelést segíti. 

Az elmúlt napok történései azt mutatják, azt sejtetik, azt a reményt erősítik, hogy a NER sem állandó, hogy Orbán egyeduralma is kikezdhető, következésképp Magyarország társadalma számára a rajta erőszakot tevők csapdájából is van – lehet – kiút.

Interjúnk Magyar Péterrel itt olvasható:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.