Magyarország egyszemélyű vezetője Nagycsütörtökön délelőtt „bejelentés nélküli ellenőrzést” tartott kórházakban. Csodával határos módon valahogy mégis jelen voltak a mindenféle kamerák és szintén csodával határos módon ezekben a kórházakban hófehér teljes testű védőruha és csodamaszk várta a járványi hajóst. Érdekes látvány volt a talpig beöltözött miniszterelnök a félig üres intenzív osztályon, ahogyan csupa védőruha nélküli, vacak sebészi maszkos férfiú ugrálja körül.
Délután levette az arcmaszkot
és kormányzói valójában befújta a hosszabbítást – határozatlan időre. Ő azt mondta, hogy azért, mert bevált az első két hét. És örülhettünk, hogy nem szigorított. Dehogynem szigorított!
Csak épp rábízta az állami kisemmizéstől sújtott polgármesterekre a piszkos munkát, akik mintegy varázsütésre perceken belül kihirdették az összes kellemes kirándulóhely húsvét idejére szóló látogatási tilalmát. Nagypéntek reggel 8-tól nix Balatonfüred, nix Visegrád, és még több nixek. A főpolgármester lezáratta a Margit-szigetet, ahogy közparkokat is. Szeret együttműködni. Nem a lakossággal, a kormánnyal. Hisz nekik. És ez az, ami érthetetlen. Mert az is elég hihetetlen, amit a kormány csinál, de amit mond nekünk, abban szinte egyetlen hihető szó sincs.
Megtudtuk például az operatív törzs értelmiségi tagjától, a tiszti-főorvostól, hogy a kéthetes karantén lassította a járványt. Ez jól hangzik, de egyrészt járvány nem volt, és még most sincs. (Járványveszély van.) Kérdés tehát,
mihez képest és mi lassult?
Aztán másnap azzal lepett meg minket, hogy a járvány nem lassul, hanem gyorsul. Hogy a csudába van ez? A kijárási korlátozás nincs föloldva. Megtudtuk tőle azt is, hogy „bárki, bárhol fertőzhet és megfertőződhet”. Ekkora ijesztgető hülyeséget karantén és tiszti-főorvos nélkül is ki lehet találni, csak félő, ha rossz helyről jön, akkor rémhírnek minősül.
Az otthon maradás értelme az lett volna, hogy tisztázódjon, ki és hol fertőz. A lappangási idő letelt, aki fertőződött volt, annak ki kellett alakuljon a betegsége. A súlyos esetek többségét valószínűleg bejuttatták valamilyen intézménybe, erről naponta harangoznak a médiumok. Az enyhébb ügyek elszenvedői valószínűleg nem fordultak orvoshoz, mert az ország nagyobbik felén nincs elérhető orvos. A fertőzési gócok pontos földrajzi (telekkönyvi) azonosítása nélkül olyanok vagyunk a karanténban, mint majmok a ketrecben. Mintha az egész országot bunkerba zárnák, hogy ott várják meg a szirénaszót. Aztán vagy lesz bombázás, vagy nem, vagy egészen máshol lesz. Másképpen: a féltékeny férj minden este benéz az ágy alá, ott van-e a feleség szeretője, csak éppen akkor nem, amikor ott van. Pech, hiszen addig minden rendben volt. Valahogy így jártunk. Együttműködés helyett népátverés. És még pökhendi is.
A szerző sebész.
(Borítóképünkön: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) részt vesz a Türk Tanács tagállamai vezetőinek a koronavírus-világjárvány elleni közös védekezésről tartott videokonferenciáján 2020. április 10-én. A tanácsban Magyarország megfigyelői státusszal rendelkezik. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
