A fertőzési gócok pontos földrajzi azonosítása nélkül olyanok vagyunk a karanténban, mint majmok a ketrecben

  • Haskó László
  • 2020. április 11.

Publicisztika

Az otthon maradás értelme az lett volna, hogy tisztázódjon, ki és hol fertőz.

Magyarország egyszemélyű vezetője Nagycsütörtökön délelőtt „bejelentés nélküli ellenőrzést” tartott kórházakban. Csodával határos módon valahogy mégis jelen voltak a mindenféle kamerák és szintén csodával határos módon ezekben a kórházakban hófehér teljes testű védőruha és csodamaszk várta a járványi hajóst. Érdekes látvány volt a talpig beöltözött miniszterelnök a félig üres intenzív osztályon, ahogyan csupa védőruha nélküli, vacak sebészi maszkos férfiú ugrálja körül.

Délután levette az arcmaszkot

és kormányzói valójában befújta a hosszabbítást – határozatlan időre. Ő azt mondta, hogy azért, mert bevált az első két hét. És örülhettünk, hogy nem szigorított. Dehogynem szigorított!

Csak épp rábízta az állami kisemmizéstől sújtott polgármesterekre a piszkos munkát, akik mintegy varázsütésre perceken belül kihirdették az összes kellemes kirándulóhely húsvét idejére szóló látogatási tilalmát. Nagypéntek reggel 8-tól nix Balatonfüred, nix Visegrád, és még több nixek. A főpolgármester lezáratta a Margit-szigetet, ahogy közparkokat is. Szeret együttműködni. Nem a lakossággal, a kormánnyal. Hisz nekik. És ez az, ami érthetetlen. Mert az is elég hihetetlen, amit a kormány csinál, de amit mond nekünk, abban szinte egyetlen hihető szó sincs.

Megtudtuk például az operatív törzs értelmiségi tagjától, a tiszti-főorvostól, hogy a kéthetes karantén lassította a járványt. Ez jól hangzik, de egyrészt járvány nem volt, és még most sincs. (Járványveszély van.) Kérdés tehát,

mihez képest és mi lassult?

Aztán másnap azzal lepett meg minket, hogy a járvány nem lassul, hanem gyorsul. Hogy a csudába van ez? A kijárási korlátozás nincs föloldva.  Megtudtuk tőle azt is, hogy „bárki, bárhol fertőzhet és megfertőződhet”. Ekkora ijesztgető hülyeséget karantén és tiszti-főorvos nélkül is ki lehet találni, csak félő, ha rossz helyről jön, akkor rémhírnek minősül.

Az otthon maradás értelme az lett volna, hogy tisztázódjon, ki és hol fertőz. A lappangási idő letelt, aki fertőződött volt, annak ki kellett alakuljon a betegsége. A súlyos esetek többségét valószínűleg bejuttatták valamilyen intézménybe, erről naponta harangoznak a médiumok.  Az enyhébb ügyek elszenvedői valószínűleg nem fordultak orvoshoz, mert az ország nagyobbik felén nincs elérhető orvos. A fertőzési gócok pontos földrajzi (telekkönyvi) azonosítása nélkül olyanok vagyunk a karanténban, mint majmok a ketrecben. Mintha az egész országot bunkerba zárnák, hogy ott várják meg a szirénaszót. Aztán vagy lesz bombázás, vagy nem, vagy egészen máshol lesz. Másképpen: a féltékeny férj minden este benéz az ágy alá, ott van-e a feleség szeretője, csak éppen akkor nem, amikor ott van. Pech, hiszen addig minden rendben volt. Valahogy így jártunk. Együttműködés helyett népátverés. És még pökhendi is.

A szerző sebész.

 

(Borítóképünkön: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) részt vesz a Türk Tanács tagállamai vezetőinek a koronavírus-világjárvány elleni közös védekezésről tartott videokonferenciáján 2020. április 10-én. A tanácsban Magyarország megfigyelői státusszal rendelkezik. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.