Hogyan lehetne megmenteni az életképes vállalkozásokat?

Néhány hétig egyre lassuló ütemben ugyan, de még forog a gazdaság kereke, de mi lesz utána? Ha nem lép a kormány, vállalkozások ezrei kerülhetnek nehéz helyzetbe.

Miközben a világ valamennyi országában küzdenek a koronavírus-járvány ellen, már arra is megoldást kell találni, hogy mi lesz a járvány után. Mert egyszer – valamikor, nem tudjuk, hogy mikor – vége lesz. Hogyan lehet újraindítani a gazdaságot, a vállalkozásokat újraépíteni, munkahelyeket létesíteni?

Jelen gazdaságunk – nagyon leegyszerűsítve – attól működik, hogy a sok kisebb-nagyobb vállalkozás egymáshoz szorosan kapcsolódva megtermeli a szükséges árukat a fogyasztók számára. Olyan ez, mint egy nagy gépezet. Ha azonban egy kis fogaskereke nem működik megfelelően, akkor a nagy egészben is problémák keletkeznek.

A nem megfelelő működés oka nem feltétlenül az, hogy az adott cég életképtelen, veszteségesen működik, vagy a vagyont kivonják belőle. Lehetséges, hogy éppen csak elveszítette az egyik megrendelőjét, és ezt hirtelen nem tudta mással pótolni, vagy – ahogy a 2008-as válság idején történt sokszor – a bank vonta meg a forrásokat tőle, mert nem volt hajlandó tovább finanszírozni a vállalkozást az évek óta jól működő forgóeszköz-hitelekkel. Esetleg a cég egyszerűen csak tévesen ítélte meg korábban a hitelfelvételét, és az akkor még olcsó devizahitelekkel finanszírozta beruházását, így a devizahitelezés összeomlásával sokszorosára emelkedtek a hitelterhei. A cég ettől még életképes lehet, szükség is van a tevékenységére, a hitelezőit azonban nem tudja időre kifizetni, tehát fizetésképtelenné válik.

Harmadik út nincs?

A magyar Csődtörvény (csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény) csak két eljárást ismer a fizetésképtelen vállalkozásokkal kapcsolatban: csődeljárást vagy felszámolási eljárást. Egyik sem alkalmas azonban az életképes vállalkozások megtartására, így az a veszély fenyeget, hogy a bajba került cégek nagy tömegével kerülnek majd felszámolás alá, holott megmenthetőek lennének. Nem halasztható tehát egy olyan megoldás kidolgozása, amely esélyt ad az életképes társaságok számára.

A mostani helyzethez hasonlót éltünk meg a gazdaságban 2008-ban. Akkor az egészségünket ugyan nem fenyegette közvetlen veszély, de a világgazdaság romokban hevert. Az akkori globális válságból való újraindulásra próbált a világ fizetésképtelenségi szakértőit összefogó International Insolvency Institute égisze alatt létrejött "Committee on Extraordinary Restructuring Solutions" (Különleges Restrukturálási Megoldások) nevű csoport 2009-ben javaslatokat adni. A csoport szakértő tagjai azt vizsgálták meg, hogyan lehet egy megroppant gazdaságot beindítani. Négy alapvető lépést javasoltak:

1. A kormányoknak meg kellene fontolniuk, hogy valamiféle intézményi keretet hozzanak létre a reorganizációs szakértők, a reorganizációhoz szükséges tőke, és egy gyorsított reorganizációs eljárás koordinálására. A szakértői csoport akkor hangsúlyozta, hogy el kell kerülni azokat a lehetséges buktatókat, amelyeket ez a megoldás tartalmazhat, így a kormányzati bürokrácia és a korrupció lehetőségét, ami kiugró lehet a globális válság által érintett néhány országban.

2. A kormányoknak saját kezdeményezésükre, vagy a nemzetközi szervezetekkel együttműködve megoldást kellene adniuk arra a kritikus problémára, hogy a reorganizációs eljárás (az adós gazdasági társaság tevékenységének és likviditásának újjászervezése, restrukturálása) során is finanszírozható legyen az életképes vállalkozások tevékenysége, illetve hogy a fizetésképtelenségi helyzetből való kilábalás érdekében finanszírozáshoz tudjanak jutni. Ehhez egy olyan széleskörű finanszírozási mechanizmusra van szükség, amellyel az egész gazdaságra, vagy egy szektorra kiható pénzügyi nehézségeket kezelni lehet. Kormányzati beavatkozásra azért lehet szükség, mert elképzelhető, hogy a magánszektor hitelezői nincsenek olyan helyzetben, hogy ilyen mértékben finanszírozzanak. Ugyanakkor a kormányoknak figyelembe kell venniük, hogy a magánszektor is részt vehet az eljárás közbeni hitelezésben.

3. A kormányoknak fel kell készülniük arra, hogy profi reorganizációs és válságkezelő szakértőket, tanácsadókat alkalmazzanak nagy számban. A magánszektor szakértelmére támaszkodva a kormányok felkészülhetnek arra, hogy gyakorlott profi szakembereket sorakoztassanak fel e célra, függetlenül attól, hogy a szakértők hazaiak vagy külföldiek. A kormányoknak fel kell tehát ismerniük, hogy nincs elég helyi reorganizációs vagy válságkezelő szakemberük, ezért szükség lehet külföldi szakértők alkalmazására is.

4. A kormányok szorgalmazniuk kellene, hogy a problémákkal küzdő kölcsönfelvevők használják a gyorsított reorganizációs eljárásokat. Ezek lehetnek előkészített (pre-pack) reorganizációs eljárások, vagy gyorsított bíróságon kívüli eljárások is. Ezekhez új jogszabályokra vagy a meglévő jogszabályok módosítására lenne szükség, mert a jelenlegi törvényi szabályozás szerint elérhető rendes reorganizációs és fizetésképtelenségi eljárások nem elég gyorsan reagálnak a széleskörű gazdasági problémákra.

A kormányoknak mindenekelőtt két alapelvet kell figyelembe venniük:

• elsődlegesen biztosítaniuk kell, hogy az életképes társaságok és gyárak maradjanak meg, azaz meg kell könnyíteniük a restrukturálást és reorganizációt;
• másodszor pedig biztosítaniuk kell, hogy a nem életképes vállalkozások és gyárak vagyontárgyai gyorsan visszakerüljenek a gazdaságba, azaz könnyített felszámolásra kerüljön sor, ahol szükség van rá.

A kormányok ezeket a célokat számos lépéssel elérhetik:

• segíthetnek a cégeknek a problémás időszakokban is a feltétlenül szükséges köztes és végső hitelezés biztosításával - ez jelen helyzetben nem elérhető, a csődeljárás alatt álló cégek nem tudnak hitelekhez jutni;
• segíthetnek az életképes vállalkozások vagy gyárak reorganizációjának a felgyorsításában;
• segíthetnek felgyorsítani a nem életképes társaságok és gyárak felszámolását (azaz a vagyontárgyak újrahasznosítását) gyorsított eljárásokkal, vagy az angol jogrendben ismert pre-pack eljárásokkal, amelyek lényege az lenne, hogy a formális bírósági eljárás megindítása előtt az adós megkeresi a szakmai befektetőt, aki az eljárás megindítása után a lehető leghamarabb megvásárolja a vagyontárgyakat, így a bajba jutott gazdálkodó szervezet vagyontárgyai gyorsan visszakerülnének a termelésbe, az adós pedig a hitelezőivel már a továbbiakban csak a kielégítésről egyeztethetne;
• tőkemegoldásokat alkalmazhatnak a bankok számára, így például tőkeinfúziót adhatnak a bajban levő pénzügyi intézményeknek azzal a kikötéssel, hogy a bankok részt vesznek a restrukturálási megoldásokban. A nem állami bankokat különösen biztatni kell, hogy vegyék előre a bajban levő vállalkozásokkal és a nem fizető adósaik kölcsöneinek kezelését, mint hogy elhalasszák ezen problémák megoldását.

A szakértői csoport 2009-ben a lehetséges megoldásokhoz kívánt egy menüt adni megfontolásra a kormányoknak, hiszen nem lehet mindegyik megfelelő mindenki számára. Az, hogy az adott kormányzat melyiket választja, függhet számos országspecifikus tényezőtől is: a kormányzati szervezetek képessége és ezeknek a szervezeteknek a gyakorlata a restrukturálással kapcsolatos ügyekben; a kormányzati szervezetekbe vetett közbizalom szintje; továbbá a bürokrácia és a korrupció hiánya a kormányzati szervezetekben; a restrukturálási jog és eljárások fejlettsége és hatékonysága; az életképes társaságok restrukturálásában szerzett tapasztalat a társadalomban, a bíróságokon és a fizetésképtelenségi és restrukturálási szakértők között.

A Palkovics László által kedden bejelentett csomag a fenti lehetőségek közül a vállalkozások hitelezésének felgyorsítására koncentrál, és említést tesz arról is, hogy az állami kézben lévő Eximbank és Magyar Fejlesztési Bank milyen hitelezési programokat fog indítani.

Ezek egyaránt az állami beavatkozást erősítik, ami meglehet, üdvözlendő irány, de egyelőre kérdéses, hogy mik lesznek a hitelfevétel feltételei, illetve a fizetésképtelenségi eljárás idején is felvehetőek lesznek-e. Emellett pedig a reorganizációra irányuló eljárások meggyorsításáról, vagy módosításáról sem esett szó. Jelen helyzetben ugyanakkor mindenképpen szükség lenne olyan megoldásra, amely esélyt ad az életképes vállalkozásoknak a túlélésre.