Andrzej Lubowski

A kis segítség nem segítség

Hogyan élhetné túl Ukrajna a háborút?

Publicisztika

Egy hét alatt el kellett volna bukniuk. Már lassan egy éve harcolnak. Csodáljuk a helytállásukat. Irigyeljük az elnökük okosságát. Minden sikerüknek örülünk. Azt látjuk, amit látni akarunk. Eltoljuk magunktól azt, ami látszik, és amit nem akarunk látni. Azt, hogy Oroszország Ukrajnát következetesen a szíriai Aleppo replikájává változtatja. Azt, hogy az idő nem Kijivnek dolgozik.

A Kreml téves villámháborús kalkulációi, az ukrán városok utcáira tervezett győzelmi parádé beváltatlan ígérete, a kolosszális hadműveleti hibák – mindez azt a benyomást keltette, hogy az orosz hadsereg csak papírtigris, amelyet korrupt és iszákos sarlatánok bandája vezet. Ez vonzó elképzelés, ám csak részben felel meg a valóságnak.

Amikor Stephen Kotkin, az egyik legkiválóbb amerikai Oroszország-szakértő tavaly tavasszal a The New Yorkerben azt vetítette előre, hogy Ukrajna ezt a háborút csak a Twitteren nyeri meg, a harcmezőn viszont elveszíti, az első reakció a felháborodás volt. De Kotkin mondott valami mást is, amit meg kell hallanunk, mert ez a keserű igazság: Oroszország mindeddig teljes fegyverarzenáljának csak szerény hányadát használta fel.

Nyugalmazott tábornokaink és nyugati kollégáik rendre rámutatnak Oroszország stratégiai, taktikai és hadműveleti hibáira. Ez a megsemmisítő bírálat muzsika füleinknek. Csakhogy az ájtatos kívánságok és a vágyvezérelt gondolkodás csapdájába ejt bennünket. Felcsiholja a reményt, hogy Ukrajna még ebben az évben megnyerheti a háborút. Ám ez gyakorlatilag lehetetlen akkor, ha a Nyugat továbbra is csak cseppenként adagolja a katonai segítséget. Philip Breedlove tábornok, a NATO európai erőinek egykori főparancsnoka azok egyike, akik már az invázió előtt repülési tilalmat javasoltak Ukrajna területén. „Ha ezt a döntést meghoztuk volna, Putyin megváltoztatta volna a támadásra vonatkozó döntését. Ehelyett az elrettentés szerfölött passzív formáját választottuk, és ez az elrettentés nem működik” – nyilatkozta a The New York Timesnak még áprilisban.

Az orosz élet a rendes kerékvágásban

Az orosz katonák demoralizáltságát, gyatra kiképzettségét, s azt, hogy a hadvezetés a legalapvetőbb törődést sem tanúsítja irántuk, nem a mi propagandánk szopta a kisujjából. Ám ez mit sem változtat az orosz és az ukrán katonai potenciál közötti gigantikus aránytalanságon, melynek számait a Globalfirepower.com adatain alapuló táblázat tartalmazza. Ezek az adatok ugyan állandóan változnak, de jól mutatják a képességek közötti eltérés mértékét.

Ebben a helyzetben egyenesen groteszkül hatnak azok a hetek óta folyó, vontatott alkudozások, amelyek tárgya egy tucat tank szállítása. Ez a mennyiség nagyjából egy század felszerelésére lenne elég – miközben Ukrajnának hússzor vagy harmincszor több támogatásra lenne azonnal szüksége.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.