Zádori Zsolt

A szabotázs ára

Az Európai Unió Bíróságának ítéletéről

  • Zádori Zsolt
  • 2024. június 19.

Publicisztika

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.

„Gyáva lépés volt, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) csak a választás után hirdetett ítéletet” – értékelte Gulyás Gergely a luxembourgi uniós bíróság múlt heti jogerős döntését. Pedig hat éve tagja már annak a kormánynak, amelyik ezt a kötelezettségszegési eljárást is minden úton-módon igyekezett lassítani, a döntést elodázni. A miniszterelnök és körei azóta más húrokat pengetnek. „Brüsszel bosszújának” tekintik „Soros György bíróságának ítéletét”. Szóval az uniós bíróság a kormány szerint egyszerre gyáva és kíméletlen bosszúálló. A kormány valahogy úgy hablatyol, mint Woody Allen poénjában a két szipirtyó az üdülő teraszán: „Észrevetted, drágám, hogy itt milyen ócskán főznek?” Mire a másik: „Igen, és milyen kicsi adagokat adnak!”

De ez nem egy filmvígjáték, érdemes hát áttekinteni, mi is történt valójában, mi van az ítéletben, miért is a szokatlan szigor, a tetemes bírság.

2020

Gulyás miniszter kikotyogta azt is, hogy ők már hetek óta tudtak az elmarasztaló ítéletről. Igazából már évek óta tudhatták, mi várható, hiszen ők maguk provokálták ki azt. Lehet, hogy a bírság összege meglepte őket, de ép ésszel nem remélhették, hogy az EUB majd legyint arra, hogy a korábbi, 2020. december 17-i jogerős ítéletét a kormány semmibe veszi, és ezzel még büszkélkedik is.

Szögezzük le az elején: azt is jól tudja a kormány, hogy az uniós tagsággal Magyarország elismerte az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joghoz képest. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés aláírásával kötelezettséget vállaltunk az uniós bírósági ítéletek végrehajtására. Ha államunk mégsem teszi meg a szükséges intézkedéseket, akkor az Európai Bizottság kezdeményezésére az uniós bíróság bírságot szabhat ki – ahogyan történt ez a múlt héten.

A Fidesznek a mostani választási kampányban használt hibbant szlogenjében (No war, no gender, no migration) a migráció, a bevándorlás, a menedékjog elutasítása a legrégebbi programpont, immáron egy évtizedes. A kormány azóta olyan szintre csavarta fel az idegenellenes politikáját (numerus nullus), hogy ha akarna, se tudna már visszalépni. Inkább egy-egy elbukott per, mintsem elismerni, hogy a kormány migrációs politikája a gyakorlatban megbukott: nálunk is egyre több az EU-n kívüli bevándorló, a menedékkérők meg egyéb vándorok is átjutnak a magyar határkerítésen, ráadásul 2 ezernél több elítélt embercsempészt engedtek szabadon a hazai börtönökből. De jogilag még hamarabb megbukott. Azok a zugügyvédi húzások, amelyekkel azért próbálkozik a kormány, hogy a menedékjog megszüntetését, az állami önkényt és embertelenséget valahogy elfedje (például úgy, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet 2016 óta tartó indokolatlan fenntartásával a kivételes, azaz önkényes szabályokat fő szabályként alkalmazza), egyre-másra buknak el a nemzetközi bíróságokon, és nemcsak az EUB-n Luxembourgban, hanem az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Strasbourgban is. Mert ha nem áll a kormány mögött sem propagandagépezet, sem domesztikált állami intézményrendszer, ha nincs hegemón helyzetben, akkor tisztességes bírósági eljárásban már képtelen igazolni lépései jogszerűségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.