Zádori Zsolt

A szabotázs ára

Az Európai Unió Bíróságának ítéletéről

  • Zádori Zsolt
  • 2024. június 19.

Publicisztika

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.

„Gyáva lépés volt, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) csak a választás után hirdetett ítéletet” – értékelte Gulyás Gergely a luxembourgi uniós bíróság múlt heti jogerős döntését. Pedig hat éve tagja már annak a kormánynak, amelyik ezt a kötelezettségszegési eljárást is minden úton-módon igyekezett lassítani, a döntést elodázni. A miniszterelnök és körei azóta más húrokat pengetnek. „Brüsszel bosszújának” tekintik „Soros György bíróságának ítéletét”. Szóval az uniós bíróság a kormány szerint egyszerre gyáva és kíméletlen bosszúálló. A kormány valahogy úgy hablatyol, mint Woody Allen poénjában a két szipirtyó az üdülő teraszán: „Észrevetted, drágám, hogy itt milyen ócskán főznek?” Mire a másik: „Igen, és milyen kicsi adagokat adnak!”

De ez nem egy filmvígjáték, érdemes hát áttekinteni, mi is történt valójában, mi van az ítéletben, miért is a szokatlan szigor, a tetemes bírság.

2020

Gulyás miniszter kikotyogta azt is, hogy ők már hetek óta tudtak az elmarasztaló ítéletről. Igazából már évek óta tudhatták, mi várható, hiszen ők maguk provokálták ki azt. Lehet, hogy a bírság összege meglepte őket, de ép ésszel nem remélhették, hogy az EUB majd legyint arra, hogy a korábbi, 2020. december 17-i jogerős ítéletét a kormány semmibe veszi, és ezzel még büszkélkedik is.

Szögezzük le az elején: azt is jól tudja a kormány, hogy az uniós tagsággal Magyarország elismerte az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joghoz képest. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés aláírásával kötelezettséget vállaltunk az uniós bírósági ítéletek végrehajtására. Ha államunk mégsem teszi meg a szükséges intézkedéseket, akkor az Európai Bizottság kezdeményezésére az uniós bíróság bírságot szabhat ki – ahogyan történt ez a múlt héten.

A Fidesznek a mostani választási kampányban használt hibbant szlogenjében (No war, no gender, no migration) a migráció, a bevándorlás, a menedékjog elutasítása a legrégebbi programpont, immáron egy évtizedes. A kormány azóta olyan szintre csavarta fel az idegenellenes politikáját (numerus nullus), hogy ha akarna, se tudna már visszalépni. Inkább egy-egy elbukott per, mintsem elismerni, hogy a kormány migrációs politikája a gyakorlatban megbukott: nálunk is egyre több az EU-n kívüli bevándorló, a menedékkérők meg egyéb vándorok is átjutnak a magyar határkerítésen, ráadásul 2 ezernél több elítélt embercsempészt engedtek szabadon a hazai börtönökből. De jogilag még hamarabb megbukott. Azok a zugügyvédi húzások, amelyekkel azért próbálkozik a kormány, hogy a menedékjog megszüntetését, az állami önkényt és embertelenséget valahogy elfedje (például úgy, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet 2016 óta tartó indokolatlan fenntartásával a kivételes, azaz önkényes szabályokat fő szabályként alkalmazza), egyre-másra buknak el a nemzetközi bíróságokon, és nemcsak az EUB-n Luxembourgban, hanem az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Strasbourgban is. Mert ha nem áll a kormány mögött sem propagandagépezet, sem domesztikált állami intézményrendszer, ha nincs hegemón helyzetben, akkor tisztességes bírósági eljárásban már képtelen igazolni lépései jogszerűségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.