Zádori Zsolt

A szabotázs ára

Az Európai Unió Bíróságának ítéletéről

  • Zádori Zsolt
  • 2024. június 19.

Publicisztika

80 milliárd az eddigiekért, és 400 millió minden újabb nap késlekedésért – példátlanul magas bírságot rótt ki az Európai Unió Bírósága, mert a lassan négyéves ítéletét nem hajtotta végre a magyar állam. Bármit is mond a kormány, most nem a hazai menekültpolitikát ítélték el, hanem a magyar jogállamiságról mondtak lesújtó ítéletet.

„Gyáva lépés volt, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) csak a választás után hirdetett ítéletet” – értékelte Gulyás Gergely a luxembourgi uniós bíróság múlt heti jogerős döntését. Pedig hat éve tagja már annak a kormánynak, amelyik ezt a kötelezettségszegési eljárást is minden úton-módon igyekezett lassítani, a döntést elodázni. A miniszterelnök és körei azóta más húrokat pengetnek. „Brüsszel bosszújának” tekintik „Soros György bíróságának ítéletét”. Szóval az uniós bíróság a kormány szerint egyszerre gyáva és kíméletlen bosszúálló. A kormány valahogy úgy hablatyol, mint Woody Allen poénjában a két szipirtyó az üdülő teraszán: „Észrevetted, drágám, hogy itt milyen ócskán főznek?” Mire a másik: „Igen, és milyen kicsi adagokat adnak!”

De ez nem egy filmvígjáték, érdemes hát áttekinteni, mi is történt valójában, mi van az ítéletben, miért is a szokatlan szigor, a tetemes bírság.

2020

Gulyás miniszter kikotyogta azt is, hogy ők már hetek óta tudtak az elmarasztaló ítéletről. Igazából már évek óta tudhatták, mi várható, hiszen ők maguk provokálták ki azt. Lehet, hogy a bírság összege meglepte őket, de ép ésszel nem remélhették, hogy az EUB majd legyint arra, hogy a korábbi, 2020. december 17-i jogerős ítéletét a kormány semmibe veszi, és ezzel még büszkélkedik is.

Szögezzük le az elején: azt is jól tudja a kormány, hogy az uniós tagsággal Magyarország elismerte az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joghoz képest. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés aláírásával kötelezettséget vállaltunk az uniós bírósági ítéletek végrehajtására. Ha államunk mégsem teszi meg a szükséges intézkedéseket, akkor az Európai Bizottság kezdeményezésére az uniós bíróság bírságot szabhat ki – ahogyan történt ez a múlt héten.

A Fidesznek a mostani választási kampányban használt hibbant szlogenjében (No war, no gender, no migration) a migráció, a bevándorlás, a menedékjog elutasítása a legrégebbi programpont, immáron egy évtizedes. A kormány azóta olyan szintre csavarta fel az idegenellenes politikáját (numerus nullus), hogy ha akarna, se tudna már visszalépni. Inkább egy-egy elbukott per, mintsem elismerni, hogy a kormány migrációs politikája a gyakorlatban megbukott: nálunk is egyre több az EU-n kívüli bevándorló, a menedékkérők meg egyéb vándorok is átjutnak a magyar határkerítésen, ráadásul 2 ezernél több elítélt embercsempészt engedtek szabadon a hazai börtönökből. De jogilag még hamarabb megbukott. Azok a zugügyvédi húzások, amelyekkel azért próbálkozik a kormány, hogy a menedékjog megszüntetését, az állami önkényt és embertelenséget valahogy elfedje (például úgy, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet 2016 óta tartó indokolatlan fenntartásával a kivételes, azaz önkényes szabályokat fő szabályként alkalmazza), egyre-másra buknak el a nemzetközi bíróságokon, és nemcsak az EUB-n Luxembourgban, hanem az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) Strasbourgban is. Mert ha nem áll a kormány mögött sem propagandagépezet, sem domesztikált állami intézményrendszer, ha nincs hegemón helyzetben, akkor tisztességes bírósági eljárásban már képtelen igazolni lépései jogszerűségét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.