A fehér Pelé

  • 2002. január 10.

Publicisztika

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szokásos téli továbbképzésének utolsó napján, vasárnap Pécsre látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, hogy találkozzon a szövetség megyei utánpótlás- és edzőképző instruktoraival. A miniszterelnök ígérni jött s meglepetést szerezni: az edzők megtudhatták, hogy a korábban leosztott 5,2 milliárd forinton túl (amit a kormány az utánpótlás nevelésére szán, s aminek felhasználásáról Orbán - közlése szerint - maga kíván rendelkezni) a tavasz folyamán hozzájuk vágnak még 1,5-2 milliárd forintot, hogy teljesülhessen a magyar futball évtizedes vágya, a központi edzőbázis. Orbán meglepte a profiklubok halálra szánt vezetőedzőit is: a kormány még e héten dönt arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB - száz százalék állami tulajdon, nulla százalék társadalmi vagy parlamenti kontroll) a jövőben legfeljebb húsz százalékban tulajdonrészt vásárolhat a rendezett, átlátható gazdálkodású proficsapatokban, ezzel is növelve azok értékét. Orbán Viktor ráadásként közölte: a kormány ugyanúgy kezeli és támogatja a professzionális labdarúgást, mint az útépítést, a könnyűipart (sic!) vagy a gazdaság bármely fontos területét.

n A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szokásos téli továbbképzésének utolsó napján, vasárnap Pécsre látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, hogy találkozzon a szövetség megyei utánpótlás- és edzőképző instruktoraival. A miniszterelnök ígérni jött s meglepetést szerezni: az edzők megtudhatták, hogy a korábban leosztott 5,2 milliárd forinton túl (amit a kormány az utánpótlás nevelésére szán, s aminek felhasználásáról Orbán - közlése szerint - maga kíván rendelkezni) a tavasz folyamán hozzájuk vágnak még 1,5-2 milliárd forintot, hogy teljesülhessen a magyar futball évtizedes vágya, a központi edzőbázis. Orbán meglepte a profiklubok halálra szánt vezetőedzőit is: a kormány még e héten dönt arról, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB - száz százalék állami tulajdon, nulla százalék társadalmi vagy parlamenti kontroll) a jövőben legfeljebb húsz százalékban tulajdonrészt vásárolhat a rendezett, átlátható gazdálkodású proficsapatokban, ezzel is növelve azok értékét. Orbán Viktor ráadásként közölte: a kormány ugyanúgy kezeli és támogatja a professzionális labdarúgást, mint az útépítést, a könnyűipart (sic!) vagy a gazdaság bármely fontos területét.

Így megy ez: ha Orbán Viktor úgy látja jónak, mindennemű parlamenti döntés nélkül elkölthet kétmilliárdot edzőbázisra (csocsó, flipper, rexasztal legyen), s ha gondol egyet, kijelenti, hogy az állam kötelessége kivásárolni a szétrohadt futballklubokat. És miért ne gondolhatná, ha már egyszer Deutsch miniszter szíves közlése szerint úgyis az állam pénzén (fenét az államén: a miénken) épül újjá az összes stadion, beleértve a fűthető gyepszőnyeget, aminek nagy előnye, hogy hamarabb párolog el róla a köpés.

Néhány kérdés azért felmerül: vajon - az MFB közbeiktatásával - meddig öntheti a kormány a szemétbe az adófizetők pénzét következmények nélkül? Vajon épülhet-e ezentúl az országban legalább egy közepesen komfortos árnyékszék anélkül, hogy ne Orbán jelölné ki személyesen a helyét? Vajon meddig fokozódhat még a miniszterelnöknek az érett Kádár-kor iránt táplált fékezhetetlen nosztalgiája? Szeret-e Orbán Viktor sakkozni, s ha igen, mikor lesz végre megint bajnok a Vasas? S ha már minden világos, még mindig marad egy kérdés: mi a túrót akarnak ezek a könnyűiparral?

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.