A komáromi faló - Az MSZP romlása belülről és lentről nézve

  • Mészáros Gyula
  • 2010. szeptember 2.

Publicisztika

Az önkormányzati választásokra készülő MSZP néhol igen furcsa jelöltállítási folyamatának tipikus példája a komáromi polgármesterjelölt-választás, amin a jobboldaliak hátradőlve mosolyognak, és amire a fogyatkozó baloldali tábor egyre elkeseredettebben legyint.

Az önkormányzati választásokra készülő MSZP néhol igen furcsa jelöltállítási folyamatának tipikus példája a komáromi polgármesterjelölt-választás, amin a jobboldaliak hátradőlve mosolyognak, és amire a fogyatkozó baloldali tábor egyre elkeseredettebben legyint.

"Jobboldali jelölt az MSZP csodafegyvere" - hasonló címekkel több országos orgánum is hírt adott róla, hogy a párt által támogatott polgármesterjelöltnek és az MSZP-lista vezetőjének Vitéz Márkos Attila vállalkozót, a helyi Lovas Színház tulajdonosát választották. A sajtóban megjelent képtelen és buta nyilatkozatok, a terjedő névtelen levelek, a szimpatizánsok felém záporozó, nem meglepő módon értetlenkedő kérdései miatt választókerületi elnökként felelősségem tisztázni a helyzetet még akkor is, ha a kibeszélés nem a legszerencsésebb megoldás, illetve vesztes polgármesterjelölt-aspiránsként ellenérzéseim nyilvánvalóak.

*

A jelölt személye összeegyeztethetetlen a párt elveivel. Márkos Attila mind az MSZP taggyűlése előtt, mind több újságíró kérdésére válaszolva büszkén vállalta jobboldaliságát, s azokat a Sacra Corona és a Magyar Nemzet Feltámadása nevű revizionista, Jobbik- és Magyar Gárda-címerrel ékeskedő internetes klubokat, amelyeknek máig tagja. Állítása szerint üzleti érdekből. A korrupció bugyraiban vergődő pártnak valóban szüksége van erre a hozzáállásra. Márkos ideológiailag kiforrott véleménye szerint "nincs jobboldal és baloldal, Komárom van, nemzet van". Nem tudom, MSZP van-e, mert a pártokfelettiségét hangsúlyozó Márkos egyrészről független, az MSZP által (anyagilag is) támogatott polgármesterjelölt, másrészről az MSZP hivatalos jelöltje az egyik választókerületben, ráadásul a párt listavezetője. Miért akar olyasvalaki félig a párt jelöltje lenni, akinek cikibb a szegfű, mint a gárda?

Márkos Attila importálta saját csapatát, így a város nyolc egyéni képviselőjelöltjéből csupán kettő tagja az MSZP-nek. A párt mai támogatottságát figyelembe véve az egyetlen biztos listás befutó hely tehát a baloldali értékekkel minden bizonnyal tisztában levő, a pártot már most is büszkén vállaló, és azt az elkövetkező négy évben várhatóan kiválóan képviselő Vitéz Márkosé, aki bevallása szerint 2006-ban kis híján a Fidesz polgármesterjelöltje lett.

A párt taggyűlése előtt elhangzott ígéretek szerint a Márkossal felálló fiatal csapat győzelmet és önkormányzati többséget hoz. Ez az "összefogás jelöltjétől" valóban elvárható, csak hát ő nem bírja sem a külön listát és polgármesterjelöltet állító LMP, sem a Civilek támogatását; a Fidesz és a Jobbik szavazóinak elcsaklizásához pedig meglátjuk, hogy elegendő lesz-e az egyik szórólapjáról és plakátjáról "lefelejtett" szegfű. A fiatalításra vágyó, a PC fogalmát nem ismerő, a párt szavazóbázisát és tagságának nagy részét az eddigi visszajelzések alapján nyilatkozatával megsértő Nagy Zoltán városi elnök kijelentette, hogy "50-60 évesekkel nem sok babér teremne". Valóban, a 49 éves Vitéz Márkos (és csapatának 50 év körüli és feletti tagjai) hatalmas - Nagy Zoltán szavaival élve "történelmi" - generációs megújulást hozhatnak.

Zatykó János, a több mint egy évtizedig regnáló szocialista polgármester nyilatkozataiban nem mondott igazat, amikor a sajtónak kijelentette, hogy már négy éve eldöntötte, nem indul 2010-ben. Legalábbis közben (talán a párt népszerűségét figyelve) többször meggondolhatta magát, ugyanis indulását még sokáig lebegtette, miként az a 2010. június 11-i küldöttértekezleten is történt. Ezzel összefügg, hogy a Márkossal szintén szövetséges Nagy Zoltán az országos pártvezetés által kijelölt végső határidő utánra hívta össze a taggyűlést, melyen a pártvezetéssel emlékei szerint "csak informálisan egyeztetett" jelöltet beterjesztették. Az ún. "csak informális egyeztetés" azt jelenti, hogy erre a döntésre rábólintottak a Jókai utcában?

*

Hogyan lehetséges, hogy a párt egyes helyi vezetői elszabadult hajóágyú módjára hozzák elvtelen döntéseiket? A hal nem csak a farkától bűzlik - két tanulság mindenképp adódik az egész párt számára.

A posztgyurcsányi korszakban a hatalomtechnikával elfoglalt vezetők képtelenek voltak a platformok, az ideológiák és érdekek hullámain úrrá lenni. Indulhattunk volna antigyurcsányista, antikapitalista, hagyományos szocdem, globalizációkritikus irányba, mögé állhattunk volna teljes mellszélességgel Bajnainak, csinálhattunk volna posztmodern baloldalt, fúrhattuk volna kevesebbet a gyurcsányizmust. Zöldek is csak az LMP-t irigylő szórólapjaink lettek. Az utakat Földestől Gyurcsányig, Böcskeitől Gallóig, Szanyitól Vitányiig vagy Sziliig tucatnyian mutatták, több irányba. Sok szék között a padlóra estünk, teljes az ideológiai zűrzavar. Ma már egy jobboldali polgármesterjelölt is vállalható, ma már ingyenes BKV-val is lehet kampányolni, ma már az MSZP polgármesterjelöltje normatívan kijelentheti, hogy nincs baloldal. Én nem lájkolom az "ördöggel is szövetkezést".

A mai bomlás másik oka szervezeti. A sűrűn ismétlődő kongreszszusok határozatai, irányelvei nem értek célt. Az erők eredője helyett status quónak álcázott tehetetlenség lett úrrá, a bázisdemokrácia talaján anarchiát arattunk. Jobboldali pártokat harsányan bolsevistázunk, de nem jut eszünkbe, hogy szervezeti rendszerünk alkalmatlan a hatékony irányításra: ha az lenne, egyetlen komáromi, újpalotai stb. eset sem fordulhatott volna elő. Belevesztünk az elvtelen hatalomtechnika, a semmit érő alkuk átláthatatlan rendszerébe. Életképes az a párt, ahol a pártvezetés nem tudja, hogy ki egy húszezres városban a polgármesterjelöltjük?

A fent említett interneten terjedő levelek egyike így fogalmaz: "Ha elvtelenül, rövid távú morzsákért feladunk minden elvet, ha vállalhatatlan arcokat ültetünk marketingeszköznek a plakátra és az önkormányzatba, nem lesz mit újjáépíteni (...). Elesni el lehetett volna becsülettel és tiszta szívvel is. Tanulság ez a párt minden szintjén."

Komárom nem elesett, hanem feladták a semmiért cserébe. A pártban október 3. után fejétől a farkáig súlyos személyi változásokban is megmutatkozó, egyirányú, határozott ideológiai váltásra és gyökeresen új szervezeti struktúrára van szükség, akár kilépések és sértődések árán is.

Különben a villanyt Vitézek, hatalomtechnikusok, semmitmondó kongresszusi nyilatkozatokat gyártó ideológiai bohócok oltják majd le, akiknek még egy átkozott őszödi beszédet sem lesz gerincük elmondani.

A szerző politológus, a Komárom-Esztergom megyei 4. sz. választókerület MSZP-elnöke.

Figyelmébe ajánljuk