A Morozov-vonal

  • 1996. szeptember 5.

Publicisztika

Sok hűhó után felállt a (jellemző honi slampossággal) magyar FBI-nak címkézett Központi Bűnüldözési Igazgatóság, amelynek az élére a néhány éve ittas vezetési ügybe keveredett Kiss Ernő ezredes került. Egyik első intézkedése a hangzatosan Bizalom Vonalának nevezett besúgási
Sok hűhó után felállt a (jellemző honi slampossággal) magyar FBI-nak címkézett Központi Bűnüldözési Igazgatóság, amelynek az élére a néhány éve ittas vezetési ügybe keveredett Kiss Ernő ezredes került. Egyik első intézkedése a hangzatosan Bizalom Vonalának nevezett besúgási hotline felállítása volt, ami, lássuk be, egyszerű, költségkímélő, közérzetjavító intézkedés, amolyan Horn Gyulának tetsző dolog. Van ugyanis egy telefonvonal, s rajta egy üzenetrögzítő, az üzenetrögzítőt rendszeres időközönként lehallgató szuperzsaruk; név nélkül közérdekű bejelentéseket lehet itt tenni, elsősorban persze gazdasági visszaélések ügyében. Hurrá, mondhatnánk, hiszen így, a millecentenárium évében végre egy régi nemzeti sajátosságunk - a feljelentésre, a névtelen smúzolásra való különösen erős hajlam - kap intézményi erősítést. Elmúlt totális rendszerek jutnak az ember eszébe ismét, a kis Pável Morozov, aki a harmincas években feljelentette apját-anyját - akiket aztán annak rendje és módja szerint ki is végeztek -, de nem pusztán azért, hogy részt vehessen az árvák vacsoráján, hanem maga Sztálin et. tüntette ki, illetve adományozta a Szovjetunió hőse címet a kis pionírnak. Amin csudálkozunk, hogy - ismerve a magyar szociálpszichózist és a 90-es évekbeli Zeitgeistot - a KBI magyar Edgar J. Hooverje miért nem próbálta meg piaci alapra helyezni ezt a feltehetően népszerűvé váló vonalat. Miért nem 90-es szám, mint a telefonszex: "az ön hívását a Kajmán-szigeteken fogadjuk, ez a hívás percenként 180 forintba fog önnek kerülni", ez szerintünk bejönne. Ez a Pável Morozov-vonal tükrözhetné a legpéldamutatóbban a magyar kapitalizmus szellemét: irigység, besúgási hajlam, állami kasza, mind szépen egyesülne benne. Szerkesztőségünk egyébként felhívta a széles körben propagált számot: még nem működik. Akárcsak a magyar kapitalizmus.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.