Mindenki dolgára

  • 1996. szeptember 5.

Publicisztika

A lapzártánkat követő napon, kedden kerül sor az Országgyűlés rendkívüli ülésnapjára. Az ellenzék a román-magyar alapszerződés véglegesnek tekintett szövegének újratárgyalását - tehát az e hónapra tervezett aláírás elhalasztását - szeretné elérni. Köztudott továbbá az is, hogy az ellenzéki pártok javasolták: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Parlamentben is fejthesse ki véleményét. Hétfőn este azonban több forrásból is úgy értesültünk, Markó Béla nem szólal fel, sőt, nem is jön aznap Magyarországra. Hogy végül is így
A lapzártánkat követő napon, kedden kerül sor az Országgyűlés rendkívüli ülésnapjára. Az ellenzék a román-magyar alapszerződés véglegesnek tekintett szövegének újratárgyalását - tehát az e hónapra tervezett aláírás elhalasztását - szeretné elérni. Köztudott továbbá az is, hogy az ellenzéki pártok javasolták: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Parlamentben is fejthesse ki véleményét. Hétfőn este azonban több forrásból is úgy értesültünk, Markó Béla nem szólal fel, sőt, nem is jön aznap Magyarországra. Hogy végül is így történt-e, az majdhogynem harmadlagos kérdés. (A többi a várakozásnak megfelelően fog alakulni: az ellenzék elutasít, a koalíció támogat, a Vezér ripacskodik és nemzetárulást emleget, ahogyan ez már lenni szokott.) Sokkal lényegesebb az, hogy az RMDSZ mára olyan helyzetbe került, amiből jól nem jöhet ki.

Ez nagyrészt a magyarországi politikai erők sara. A kormányé - pontosabban Horn miniszterelnöké - annyiban, hogy a puccsszerűen felgyorsított tárgyalások miatt nem adta meg az RMDSZ-nek a lehetőséget arra, hogy a szervezet politikai tényezőként funkcionálhasson. Horn úgy kezelte Markóékat, mint az óvodásokat, s ennek a választásokra készülő romániai magyar közéletre komoly hatása lehet. Akár úgy, hogy a magyar kormány hozzáállása az RMDSZ-be vetett választói bizalmat ingatja meg (hiszen a párt érdemlegesen nem tudta képviselni szavazói érdekeit), akár úgy, hogy a legjelentősebb határon túli szervezetben közvetve a radikális szárny térnyerését segíti elő. A honi - önmeghatározása szerint nemzeti elkötelezettségű - ellenzék pedig ezt csak fokozza. Nem elsősorban azzal, hogy - talán csak az MDNP kivételével - a teljes tagadás álláspontjára helyezkedett, ez önmagában még rendjén is lehetne. Hanem azzal, hogy érv- és retorikai készletük (az alapszerződés ebben a formában nemzetellenes, maga a harmadik Trianon stb.) vállalhatatlan az RMDSZ számára. Egy romániai magyar párt nem tudhat mit kezdeni az alapszerződés ilyen alapokon történő bírálatával, s abba végképp nem mehet bele, hogy magyarországi belpolitikai erődemonstrációk fő attrakciójaként használják fel őket, mint teszik azt jelenleg az ellenzéki pártok.

Ám az RMDSZ is hibáztatható jelenlegi helyzetéért. A határon túli szervezetekre gyakran jellemző a kivárásos politika, az, hogy az ellenséges közeg ellenében is megtehető kis lépések helyett inkább a Nagy Esélyre várnak (ami egynémely esetben, mondjuk ki, a helsinki formula nyomán a "békés" határváltoztatásba vetett tévhit). Például a felsőoktatás területén: az önálló magyar egyetem követelése axióma, ugyanakkor mértékadó erdélyi értelmiségiek szerint a romániai magyarság megfelelő személyi és anyagi feltételek híján meglévő egyetemi intézményegységeit sem tudja rendesen működtetni, illetve az adott keretek kínálta lehetőségeket százszázalékosan kihasználni. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Ezzel kapcsolatos szakmai vitáktól azonban nem volt hangos az erdélyi magyar közélet. Márpedig az ezzel s a hasonló kérdésekkel való józan szembenézést nem spórolhatják meg.

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.