Mindenki dolgára

  • 1996. szeptember 5.

Publicisztika

A lapzártánkat követő napon, kedden kerül sor az Országgyűlés rendkívüli ülésnapjára. Az ellenzék a román-magyar alapszerződés véglegesnek tekintett szövegének újratárgyalását - tehát az e hónapra tervezett aláírás elhalasztását - szeretné elérni. Köztudott továbbá az is, hogy az ellenzéki pártok javasolták: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Parlamentben is fejthesse ki véleményét. Hétfőn este azonban több forrásból is úgy értesültünk, Markó Béla nem szólal fel, sőt, nem is jön aznap Magyarországra. Hogy végül is így
A lapzártánkat követő napon, kedden kerül sor az Országgyűlés rendkívüli ülésnapjára. Az ellenzék a román-magyar alapszerződés véglegesnek tekintett szövegének újratárgyalását - tehát az e hónapra tervezett aláírás elhalasztását - szeretné elérni. Köztudott továbbá az is, hogy az ellenzéki pártok javasolták: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Parlamentben is fejthesse ki véleményét. Hétfőn este azonban több forrásból is úgy értesültünk, Markó Béla nem szólal fel, sőt, nem is jön aznap Magyarországra. Hogy végül is így történt-e, az majdhogynem harmadlagos kérdés. (A többi a várakozásnak megfelelően fog alakulni: az ellenzék elutasít, a koalíció támogat, a Vezér ripacskodik és nemzetárulást emleget, ahogyan ez már lenni szokott.) Sokkal lényegesebb az, hogy az RMDSZ mára olyan helyzetbe került, amiből jól nem jöhet ki.

Ez nagyrészt a magyarországi politikai erők sara. A kormányé - pontosabban Horn miniszterelnöké - annyiban, hogy a puccsszerűen felgyorsított tárgyalások miatt nem adta meg az RMDSZ-nek a lehetőséget arra, hogy a szervezet politikai tényezőként funkcionálhasson. Horn úgy kezelte Markóékat, mint az óvodásokat, s ennek a választásokra készülő romániai magyar közéletre komoly hatása lehet. Akár úgy, hogy a magyar kormány hozzáállása az RMDSZ-be vetett választói bizalmat ingatja meg (hiszen a párt érdemlegesen nem tudta képviselni szavazói érdekeit), akár úgy, hogy a legjelentősebb határon túli szervezetben közvetve a radikális szárny térnyerését segíti elő. A honi - önmeghatározása szerint nemzeti elkötelezettségű - ellenzék pedig ezt csak fokozza. Nem elsősorban azzal, hogy - talán csak az MDNP kivételével - a teljes tagadás álláspontjára helyezkedett, ez önmagában még rendjén is lehetne. Hanem azzal, hogy érv- és retorikai készletük (az alapszerződés ebben a formában nemzetellenes, maga a harmadik Trianon stb.) vállalhatatlan az RMDSZ számára. Egy romániai magyar párt nem tudhat mit kezdeni az alapszerződés ilyen alapokon történő bírálatával, s abba végképp nem mehet bele, hogy magyarországi belpolitikai erődemonstrációk fő attrakciójaként használják fel őket, mint teszik azt jelenleg az ellenzéki pártok.

Ám az RMDSZ is hibáztatható jelenlegi helyzetéért. A határon túli szervezetekre gyakran jellemző a kivárásos politika, az, hogy az ellenséges közeg ellenében is megtehető kis lépések helyett inkább a Nagy Esélyre várnak (ami egynémely esetben, mondjuk ki, a helsinki formula nyomán a "békés" határváltoztatásba vetett tévhit). Például a felsőoktatás területén: az önálló magyar egyetem követelése axióma, ugyanakkor mértékadó erdélyi értelmiségiek szerint a romániai magyarság megfelelő személyi és anyagi feltételek híján meglévő egyetemi intézményegységeit sem tudja rendesen működtetni, illetve az adott keretek kínálta lehetőségeket százszázalékosan kihasználni. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Ezzel kapcsolatos szakmai vitáktól azonban nem volt hangos az erdélyi magyar közélet. Márpedig az ezzel s a hasonló kérdésekkel való józan szembenézést nem spórolhatják meg.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.

Szarvashiba

Négy fogorvosi rendelő kialakítására írt ki pályázatot Szarvas önkormányzata 300 millió forint értékben. Az öt jelentkezőből kettőnél meghökkentő azonosságokat észleltek a bírálók. És egyeztek a lakcímek is.