Mindenki dolgára

  • 1996. szeptember 5.

Publicisztika

A lapzártánkat követő napon, kedden kerül sor az Országgyűlés rendkívüli ülésnapjára. Az ellenzék a román-magyar alapszerződés véglegesnek tekintett szövegének újratárgyalását - tehát az e hónapra tervezett aláírás elhalasztását - szeretné elérni. Köztudott továbbá az is, hogy az ellenzéki pártok javasolták: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Parlamentben is fejthesse ki véleményét. Hétfőn este azonban több forrásból is úgy értesültünk, Markó Béla nem szólal fel, sőt, nem is jön aznap Magyarországra. Hogy végül is így
A lapzártánkat követő napon, kedden kerül sor az Országgyűlés rendkívüli ülésnapjára. Az ellenzék a román-magyar alapszerződés véglegesnek tekintett szövegének újratárgyalását - tehát az e hónapra tervezett aláírás elhalasztását - szeretné elérni. Köztudott továbbá az is, hogy az ellenzéki pártok javasolták: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Parlamentben is fejthesse ki véleményét. Hétfőn este azonban több forrásból is úgy értesültünk, Markó Béla nem szólal fel, sőt, nem is jön aznap Magyarországra. Hogy végül is így történt-e, az majdhogynem harmadlagos kérdés. (A többi a várakozásnak megfelelően fog alakulni: az ellenzék elutasít, a koalíció támogat, a Vezér ripacskodik és nemzetárulást emleget, ahogyan ez már lenni szokott.) Sokkal lényegesebb az, hogy az RMDSZ mára olyan helyzetbe került, amiből jól nem jöhet ki.

Ez nagyrészt a magyarországi politikai erők sara. A kormányé - pontosabban Horn miniszterelnöké - annyiban, hogy a puccsszerűen felgyorsított tárgyalások miatt nem adta meg az RMDSZ-nek a lehetőséget arra, hogy a szervezet politikai tényezőként funkcionálhasson. Horn úgy kezelte Markóékat, mint az óvodásokat, s ennek a választásokra készülő romániai magyar közéletre komoly hatása lehet. Akár úgy, hogy a magyar kormány hozzáállása az RMDSZ-be vetett választói bizalmat ingatja meg (hiszen a párt érdemlegesen nem tudta képviselni szavazói érdekeit), akár úgy, hogy a legjelentősebb határon túli szervezetben közvetve a radikális szárny térnyerését segíti elő. A honi - önmeghatározása szerint nemzeti elkötelezettségű - ellenzék pedig ezt csak fokozza. Nem elsősorban azzal, hogy - talán csak az MDNP kivételével - a teljes tagadás álláspontjára helyezkedett, ez önmagában még rendjén is lehetne. Hanem azzal, hogy érv- és retorikai készletük (az alapszerződés ebben a formában nemzetellenes, maga a harmadik Trianon stb.) vállalhatatlan az RMDSZ számára. Egy romániai magyar párt nem tudhat mit kezdeni az alapszerződés ilyen alapokon történő bírálatával, s abba végképp nem mehet bele, hogy magyarországi belpolitikai erődemonstrációk fő attrakciójaként használják fel őket, mint teszik azt jelenleg az ellenzéki pártok.

Ám az RMDSZ is hibáztatható jelenlegi helyzetéért. A határon túli szervezetekre gyakran jellemző a kivárásos politika, az, hogy az ellenséges közeg ellenében is megtehető kis lépések helyett inkább a Nagy Esélyre várnak (ami egynémely esetben, mondjuk ki, a helsinki formula nyomán a "békés" határváltoztatásba vetett tévhit). Például a felsőoktatás területén: az önálló magyar egyetem követelése axióma, ugyanakkor mértékadó erdélyi értelmiségiek szerint a romániai magyarság megfelelő személyi és anyagi feltételek híján meglévő egyetemi intézményegységeit sem tudja rendesen működtetni, illetve az adott keretek kínálta lehetőségeket százszázalékosan kihasználni. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nem. Ezzel kapcsolatos szakmai vitáktól azonban nem volt hangos az erdélyi magyar közélet. Márpedig az ezzel s a hasonló kérdésekkel való józan szembenézést nem spórolhatják meg.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.