A Nagy Háborús Svindli

  • 1996. augusztus 29.

Publicisztika

A hír hallatán - bár egy ideje már nyilvánvaló volt, hogy bekövetkezik - valószínűleg sokan megdöbbentek. Jelentős túlzással azt lehetne mondani: egy pillanatra megállt az élet a Balkánon (és egyéb okokból érintett helyeken), amikor bejelentették, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és a Horvát Köztársaság kölcsönösen elismerik egymást, a vitás kérdéseket meg majd később rendezik. Vitás kérdés marad a horvátországi szerb menekültek, valamint a Prevlaka-félsziget státusa. De ezek már csak apró ügyek. Kész, vége, fájront, a háborút hivatalosan is befejezték. Ki mit nyert, ki mivel lett gazdagabb, mi végre volt ez az idestova ötéves téboly?
A hír hallatán - bár egy ideje már nyilvánvaló volt, hogy bekövetkezik - valószínűleg sokan megdöbbentek. Jelentős túlzással azt lehetne mondani: egy pillanatra megállt az élet a Balkánon (és egyéb okokból érintett helyeken), amikor bejelentették, hogy a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és a Horvát Köztársaság kölcsönösen elismerik egymást, a vitás kérdéseket meg majd később rendezik. Vitás kérdés marad a horvátországi szerb menekültek, valamint a Prevlaka-félsziget státusa. De ezek már csak apró ügyek. Kész, vége, fájront, a háborút hivatalosan is befejezték. Ki mit nyert, ki mivel lett gazdagabb, mi végre volt ez az idestova ötéves téboly?

A horvátok mintha nyertek volna: a megszállt területek - ez most már csak Baranyát és Kelet-Szlavóniát jelenti - minden bizonnyal visszakerülnek fennhatósága alá, és Bosznia-Hercegovinában sem állnak rosszul, ott a nyugat-hercegovinai horvátoknak szíve, istenem, mit van mit tenni, valahogyan mégiscsak Zágráb és nem Szarajevó felé húz.

A szerbek, akik mégiscsak legtöbbet tettek Jugoszlávia széthullásáért és éppenséggel a háborút is kirobbantották - írjanak erről magyar publicisták (Aczél E. és Hegyi Gy.) bármit -, most számba vehetik, hányadán állnak. Úgy tudták, hogy nagyon gyorsan megnyerik a háborút, és nagyobb, erősebb, gazdagabb államuk lesz. A horvátországi szerbek az államalkotó nemzet gőgös pozíciójából elutasították a Horvátországon belüli - mellesleg a világon példátlan - autonómiajavaslatot (saját zászló, pénz, rendőrség, villamos), most pedig nincsenek sehol. Azaz Szerbiában vannak, ahol nem igazán kellenek; mennének haza, de oda sem hívja őket senki. Szerbia nemhogy nagy nem lett, de elismerte Horvátország azon határait, amelyekről hallani sem akart (mint kommunista ármányról és csökevényről). Számít az, hogy megkímélhette volna a szerbeket ettől a kalandtól? November harmadikán választások lesznek Jugoszláviában, akkor kiderül.

Egy dolog van csupán, ami az ötéves tapasztalat birtokában biztosnak látszik: amikor a szerb és a horvát vezetés ennyire összeborul, akkor azt a bosnyákok szokták megszívni. A horvát elnök smúzolt: Franjo Tudjman elismerte, hogy Slobodan Milosevictyel már megegyeztek abban, legjobb lesz Boszniát felosztani, egy gonddal kevesebb. És ez megvalósulni látszik: a boszniai többnemzetiségű polgári ellenzék szerint a szeptemberi választásokon csupán megerősítik a köztársaság etnikai alapon történő felosztását.

A délszláv háború első szakaszának vége, és ha leszámítjuk Bosznia - egyelőre azért még nem szentesített - felosztását, akkor mindenki eljutott oda, ahonnan elindult, akárcsak a Jugoszláviában is méltán népszerű Ki nevet a végén? társasjátékban (hát persze hogy a helyi változatot Jóember, ne mérgelődj!-nek hívják). És ezt nem ártana megjegyezniük azoknak a helyi hőbörgőknek sem, akik a Magyar Honvédséget felkészítenék, hogy adott pillanatban végrehajthassák a határmódosítást, és azoknak, akik szerint előbb békét kötünk, aztán játsszuk le a háborút. Hiába, az őrült irodalmárok már csak ilyenek, Dobrica Cosic szerb író, aki egy ideig jugoszláv elnök is volt, találta azt mondani, hogy amit a szerbek megnyernek a háborúban, azt sorra elvesztik a békében. Az őrült irodalmárok könnyen beszélnek, tudják, hogy őket úgyis kiszuperálnák.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.