Zötyörög a kampány, a két nagy párt, már ha az MSZP-t még annak nevezhetjük, leginkább egymással van elfoglalva. A Fidesz még mindig Gyurcsányt járatja lefele, a "gyurcsányt", aki már rég nem egy személy, hanem minden, egy egész párt, egy kormányzat, egy egészségügyi reform, egy népszavazás a határon túliakról, egy kórház-, víz- és mindenprivatizáció, egy vizitdíj, egy tandíj, egy gumibotozás, kilőtt szem és lopás minden mennyiségben, a LOPÁS. Ezt csinálják hat éve, művészi tökélyre fejlesztették, minden testhelyzetből képesek voltak gyurcsányozni, hanyattesésből ollózva, a leshatárról indulva elszaladtak, és ellenállhatatlanul begyurcsányoztak az ellenfél hálójába egy hatalmas gyurcsányt, ez volt a poliszi és a stratégia és a taktika. Ebbe a narratív keretbe van még mindig belegyömöszölve minden, amit ma a Fidesz Magyarországról állít. Minden rossz, de nem azért, mert rossz, hanem mert a "gy." szántszándékkal elrontotta. Eközben a Fidesz kinyírta magát is, csak még nem vette észre. Ha látná, hogy mit állított elő, nem "szélsőségesezné" az MSZP-t.
Az MSZP kampánya sem egy sziporkaparádé. 'k egy kicsit Orbánnal szemben beszélnek (nem mintha az nem adott volna rá épp elég okot), de még inkább arról, hogy a Fidesz kibabrálna a szegényekkel. Szociálisan riogatnak. Mintha azt mondanák, hogy "rosszabbul élünk, mint négy éve", de mert ezt nem mondhatják, azt mondják, hogy "nyolc éve rosszabbul élnénk".
Biztos mindkét kampány hasznos a maga szempontjából. A Fideszé konkrétan be fog jönni, ők nyerik a választást. Hogy az MSZP-nek bejön-e a magáé, azt a kérdést nehéz értelmezni, mert mi az, hogy bejön, öttel több képviselőre elég pluszszavazatot kapnak, akkor már bejött?
Mind a két párt azt műveli, amit tud, amit 10 vagy 15 éve begyakorolt. Úgy, ahogy eddig művelték. Kampányolgatnak egymás ellen.
A Jobbiknak.
A Jobbik momentán a 20 százalék felé tart, pár régióban tán már meg is előzte az MSZP-t. Igaza van a Fidesznek? Piszok MSZP? Még szép. Szavazz a Jobbikra! Igaza van az MSZP-nek? Piszok Fidesz? Még szép. Szavazz a Jobbikra! És ha nem lenne elég az, hogy a két főpárt egymást nyűvi, ők még dolgoznak is.
A Jobbik feljövetele viszont a következő konstellációt eredményezheti a magyar politikában pár hét múlva. Az új kormányerőnek választania kell. A. Feladja nagyralátó terveit az ország nagyszabású átalakításáról. (Nem akarunk alkotmányozni, mondotta pár hete Orbán Viktor.) B. Nem adja fel. (Alkotmányozni akarunk, mondotta pár hete uő.) Ezen belül: B/1. A Jobbikkal teszi össze a kétharmados többséget. B/2. Az MSZP-vel. B/3. Hol a Jobbikkal, hol az MSZP-vel (mondotta pár hete). De hagyjuk is a kétharmadot igénylő változásokat. Az új kormánypártnak választania kell majd, hogy melyik ellenzékével lesz egy kicsit jobban. Melyikkel köt inkább szövetséget, melyikkel működik inkább együtt az ilyen-olyan bizottságokban és fb-kben és it-kben és kuratóriumokban, melyik alkutyáinak juttat valamit, melyiknek tesz szívességet viszontszívességek reményében?
A Jobbikkal legyen barátságosabb? Miközben a Fidesz legnagyobb gondja már most az, hogy április 11-ig legalább ne csússzon ki a talaj a lába alól, hogy egy kicsi talaj se szaladjon át a Jobbik lába alá az ő talajából. Vegye be őket a boltba - ahogy Schüssel Haideréket 2000 februárjában, vagy Orbán a kisgazdákat 1998-ban -, és majd legyalázzák magukat? És ha nem? És mi lesz addig? Meddig csúszik jobbra az ország? Meddig húzza a Jobbik lefelé Magyarországot?
Vagy az MSZP-t válassza a Fidesz csendestársnak? Hisz a legfontosabb kérdésekben talán mégiscsak ez a két párt áll közelebb egymáshoz. Együtt tették ezt az országot - legalább papíron - alkalmassá az uniós tagságra. Legyen tehát egyfajta "nagykoalíció", ahogy a miniszterelnök javasolja búcsúüzenetében, a demokratikus minimum, a 89-es alkotmány meg az európai mutathatóság jegyében? Legyen. De vajon nem ez alapozná-e meg a Jobbik 2014-es 60 százalékát - hiszen a 2010-es százalékait is az alapozza meg (legalább részben), hogy az általános és még csak nem is okvetlenül jobbikos percepció szerint az MSZP meg a Fidesz együtt lopta szét Magyarországot? Vona Gábor az EP-választás után azt mondotta, hogy ez is jó, de ő lesz Magyarország miniszterelnöke. Komolyan gondolta.
Nyolc év politikai rövidlátása, gonoszsága, máról holnapra élése csinálta az ajtónk elé ezt a tömény szar dilemmát. A napi megalkuvások, öncélú szemétkedések és értelmetlen, pitlák győzelmek végeláthatatlan sora. Hogy ezért az ügymenetért kiket terhel nagyobb felelősség, momentán csak annyiban érdekes, hogy maradt-e bennük elég belátás a változtatásra.
Az áprilisi győztes még visszahozhatja a győzelmet a sírból.
