Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

A tudás fájától a törzsfáig

  • .
  • 2009. február 19.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2009. február 12. Kedves MaNcs, kedves Gábor! A csillagok sajátos (bizonyos szempontból nyilván örvendetes) együttállása az, ha mind a lap olvasószerkesztője, mind a főszerkesztője, mind egy cikk írója nagy Braveheart fan, ugyanakkor ez nem kellene hamis információk továbbításában megnyilvánuljon.
William Wallace (http://en.wikipedia.org/wiki/William_Wallace) a maga módján kiemelkedő történelmi személyiség volt, de a Darwinról szóló cikk állításával ellentétben soha, semmilyen köze nem volt (nem is nagyon lehetett) az evolúció elméletéhez. Akire ti gondoltatok, az bizonyos Alfred Russel Wallace (http://en.wikipedia.org/wiki/Alfred_Russel_Wallace), akinek emléke kicsit méltánytalanul háttérbe szorult napjainkban, de annyira biztos nem, hogy a nevet is elfelejtsük...

Üdvözlettel,

Varga Máté

Előző cikk a rovatban "Meg is isszuk az áldomást"
Következő cikk a rovatban Előjáték

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

Kritika

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

Kritika

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Kritika

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Kritika

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Kritika

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.