Arccal a jogállam felé

  • 1999. december 9.

Publicisztika

Svédországot mindezidáig elkerülték a nagyobb történelmi kataklizmák, bár nyílt utcán agyonlőtt miniszterelnököt láttak már ott is. De a Palme-gyilkosság volt a kivétel, a szabályt a jól adminisztrált eseménymentesség jelentette, amit ritkán borzolt fel szenzáció. Így aztán a svéd sajtó jobb híján egymás diszkreditálásával igyekszik kiérdemelni a nagyérdemű pártfogását.

Svédországot mindezidáig elkerülték a nagyobb történelmi kataklizmák, bár nyílt utcán agyonlőtt miniszterelnököt láttak már ott is. De a Palme-gyilkosság volt a kivétel, a szabályt a jól adminisztrált eseménymentesség jelentette, amit ritkán borzolt fel szenzáció. Így aztán a svéd sajtó jobb híján egymás diszkreditálásával igyekszik kiérdemelni a nagyérdemű pártfogását.

Ez utóbi tény fényében meglepőnek tűnik, hogy december 2-án a négy vezető országos napilap, a konzervatív Svenska Dagbladet, a liberális Dagens Nyheter, valamint a két esti félbulvár, az Aftonbladet és az Expressen közös vezércikkel jött ki és közösen hozta le 63 egyén fotóját: azokét, akiket a svéd neonáci mozgalmak vezető figuráinak tartanak.

Az elhatározást három idei merénylet érlelte meg: egy Malexander nevű községben egy rendőr, egy Nacka nevű stockholmi elővárosban egy újságíró-házaspár és végül magában Stockholmban egy szakszervezeti aktivista vált a neonácik áldozatává.

Egy jogállamban ilyenkor a rendőrség veszi át a staféltabotot a merénylőktől, nyomoz, felderít, majd vádemel, hogy az ügyészség lecsaphasson - és Svédországról sok mindent el lehet modani, de azt, hogy ne lenne jogállam, semmiképp sem. Egy jogállamban ugyanakkor az igazságszolgáltatás útjai pereken át vezetnek a beteljesülésig, amely út közismerten tanúkkal van kikövezve, és a tanúk többségét, sőt, gyakran a rendőröket és az ügyészeket is megfélemlítik a nácik, értékelhető tanúvallomás híján pedig az igazságszolgáltatás tehetetlen, a perbe fogott nácik gyakran röhögve és sértetlenül hagyhatják el a tárgyalótermet.

A svéd újságok válaszlépése egyszerre példátlan és példaértékű: példátlan, mert a svéd törvények értelmében az újságoknak erre nincs joguk. A személyiségi jogok védelme ott olyan szinten van komolyan véve, hogy a Palme-gyilkossággal vádolt, de végül bizonyítékok híján el nem ítélt ember a svéd újságokban, még a legbulvárabbakban is, csak 41 éves férfiként volt megnevezve, fotót róla nem közöltek sehol; és most ott áll 63 fénykép és a hozzájuk kapcsolódó vádak. A négy vezető napilap akciója gyakorlatilag merénylet a svéd sajtótörvények ellen, nyilván lesznek következményei - egyelőre csak annyi van, hogy egy kipécézett neonácit kirúgtak az állásából (népfőiskolai tanerő volt az istenadta).

És példaértékű, amennyiben felvette a jogállam kihívói által dobott kesztyűt. A svéd sajtó fegyverré teszi a nyilvánosságot; az ítéletet a mindennapi élet adminisztrálóira, a munkaadókra, a kollégákra, a szomszédokra és társaikra, a civil társadalomra bízza.

Magyarországon utoljára a rendszerváltás után, az egykori ügynökökkel kapcsolatban történhetett volna valami hasonló, de nem történt. Most ezért is érdekes lesz megtudni, hogyan alakul a svéd nácik históriája a továbbiakban.

Figyelmébe ajánljuk

Hajléktalanság – akár két lépésben

Betegség, baleset, alkohol- és drogproblémák, megromlott házasság, bedőlt vállalkozás, uzsorakölcsön, élősködő hozzátartozók – néhány ok, amik könnyen pénztelenséghez vezethetnek, ahonnan pedig sok esetben már csak egy lépés az utcára kerülni. Minderről a Vöröskereszt hajléktalanokat gondozó miskolci intézményének lakói meséltek. 

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.