Váradi András

Az elveszett objektív

A szintetikus portrék kora

  • Váradi András
  • 2022. május 25.

Publicisztika

Ujjam az egéren, két másodpercenként kattintok, mindig új arc, új portré jelenik meg a monitoromon. Mivel a képernyő nagy, az arcok szinte pontosan életnagyságúak, némelyik egyenesen a szemembe néz, mások valahová távolabb.

Feltűnően jó minőségű, profin világított képek, rokonszenves, nyílt fizimiskák. Lazák, semmi igazolványképekre jellemző merev tekintet. Órákig nyomkodhatom a gombot, soha kétszer ugyanaz az arc nem bukkan fel. De választani nem enged, nem kérhetem, hogy csak nők, csak férfiak vagy csak gyerekek jöjjenek elő. Mindenféle bőrszín, szemforma, hajviselt felbukkan. Fiatalok és idősebbek is. Véletlenszerűen.

Nem egy online katalógust lapozgatok, e portrék olyan személyeket ábrázolnak, akik sohasem léteztek. „Szintetikus képek”, egy mesterséges intelligencián alapuló szoftver állítja elő ezeket tiszteletre méltó sebességgel. Nem manipulált képek – az egész maga a színtiszta manipuláció.

Nem fotográfiák, hisz’ nem valamely optikai eszköz lencséje által készültek. A lencse általános neve objektív, ám ez a fogalom elveszni látszik. A mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftver sok-sok valódi képből „tanulta meg”, hogyan lehet emberi arcot, portrét szintetizálni. Nem úgy, hogy innen is vesz egy kicsikét, meg onnan is egy kicsikét, és kiméra- vagy mozaikarcokat állít elő, hanem újakat generál az emberi arcokról szerzett tudásának a birtokában. Isten ments, hogy ezeket a képeket valaki fotónak nevezze!

A klasszikus (analóg) fotó azt a képzetet alakította ki bennünk, hogy „hűségesen” adja vissza azt a látványt, amelyet a kamera „lát”. Nem tudom, hogy kitől származik a bon mot: „Az ember azért fényképez, mert szeretné látni, hogy néz ki a fényképen az, amit a szemével lát.” Az analóg fotó által a „hűségről” kialakított benyomásunk megváltozott a digitális fotográfia elterjedésével. Miért, ha egyszer a digitális kamera vagy a mobilunk is valódi képet rögzít? Azért, mert a digitálisan rögzített képet rettenetesen könnyű átalakítani. Bárki át tudja színezni, a tónusokat ide-oda tologatni pillanatok alatt. Ez nagy lépés az objektivitás devalválásának irányába. Hogy ez baj vagy nem baj, azt most ne vizsgáljuk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”