Donáth Anna

Az igazságosság felé

Az orbáni „igazságeszmény” valódi természete és a pozitív igazságérzet

Publicisztika

A magyar miniszterelnök 2020 januárjában az „igazságérzetre” hivatkozva „kritizálta” a Kúria szegregációs döntését és a börtönökben embertelen körülmények között fogvatartot­tak­nak megítélt kártérítéseket – s indított el ezzel új típusú gyűlöletkommunikációt a társadalom egyes kisebbségi csoportjai ellen.

Ezt a gyűlöletkampányt a koronavírus-járvány eltörölte ugyan, ám a kormánypárti oldal azóta is emlegeti a „magyarok igazságérzetét”, illetve valamilyen homályos „igazságot”. A zsigerből feltörő orbáni igazságérzet azonban nem összeegyeztethető a békés együtt­éléssel: nem párbeszéden alapul, és konfliktusaink feloldására sem alkalmas. Sőt, épp e konfliktusok kiélezése a célja, a folyamatos harc, amelyben a hatalom minden korlátja ledönthető. Kötelességünk ellenállni annak, hogy a rezsim az igazságosság fogalmát megcsúfolja.

A miniszterelnök januárban úgy ment neki a Kúria ítéleteinek, hogy akár azt is gondolhattuk volna: csupán párbeszédet kezdeményezett a társadalom egyes csoportjai között az igazságeszménynek leginkább megfelelő intézményes megoldást keresve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.