Donáth Anna

Az igazságosság felé

Az orbáni „igazságeszmény” valódi természete és a pozitív igazságérzet

Publicisztika

A magyar miniszterelnök 2020 januárjában az „igazságérzetre” hivatkozva „kritizálta” a Kúria szegregációs döntését és a börtönökben embertelen körülmények között fogvatartot­tak­nak megítélt kártérítéseket – s indított el ezzel új típusú gyűlöletkommunikációt a társadalom egyes kisebbségi csoportjai ellen.

Ezt a gyűlöletkampányt a koronavírus-járvány eltörölte ugyan, ám a kormánypárti oldal azóta is emlegeti a „magyarok igazságérzetét”, illetve valamilyen homályos „igazságot”. A zsigerből feltörő orbáni igazságérzet azonban nem összeegyeztethető a békés együtt­éléssel: nem párbeszéden alapul, és konfliktusaink feloldására sem alkalmas. Sőt, épp e konfliktusok kiélezése a célja, a folyamatos harc, amelyben a hatalom minden korlátja ledönthető. Kötelességünk ellenállni annak, hogy a rezsim az igazságosság fogalmát megcsúfolja.

A miniszterelnök januárban úgy ment neki a Kúria ítéleteinek, hogy akár azt is gondolhattuk volna: csupán párbeszédet kezdeményezett a társadalom egyes csoportjai között az igazságeszménynek leginkább megfelelő intézményes megoldást keresve.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.

Kik vagyunk mi?

Bár a választás lehetséges kimenetelére vonatkozó vélemények, spekulációk, kinyilatkoztatások jelentékeny hányada alapján azt hihetnénk, hogy voltaképpen már csak az kérdés, hogy kétharmada vagy csupán sima feles többsége lesz-e a Tisza Pártnak a leendő Országgyűlésben, ezúttal képzeljük el azt, hogy Orbán Viktor megnyeri az április 12-i választást.

Három méterrel a tenger szintje alatt

Április 13-a, hétfő reggel. Még csípős a tavasz, de lassan vége a fűtési szezonnak. Mindenhol kialvatlan emberek, a munkavégzés akadozik. Minden második ember csalódott. Elcsalódott, mondják, elcsalták! Többen szervezni kezdik a kivándorló bulikat. Mások csöndben csomagolnak.