Az önmagán túlmutató Fradi-bukás

Publicisztika

Ami 2010 óta történt a Ferencváros körül, az mind abba az irányba mutat, hogy van miért örülni a pártcsapattá züllesztett klub szerdai égésének.

Fontos leszögeznem előre, én úgy nőttem fel, hogy kurvára utálom a Fradit. Nem olyan nagy meglepetés ez, miskolciként van nekem saját csapatom, a városi identitás eleme pedig a Fradi őszinte utálata. Igen, tudom, hogy léteznek borsodi fradisták is, de azokat mi arra a polcra tesszük fejben, ahova a miskolci barcelonásokat, unitedosokat vagy tudomisén intereseket. Azért volt ezt fontos leszögezni, mert a Ferencváros szerdai egészen történelmi égése a feröeri félprofi Kí Klaksvík ellen a Bajnokok Ligája selejtezőjében tulajdonképpen a hozzám hasonlóknak lett kitalálva, mondhatni én voltam a célközönség. Ez a vereség viszont már túlmutat a focin, mint ahogy a Fradi-jelenség is túlmutat rajta 2010 óta: alapesetben rivális focicsapatként utáltam a Fradit, mostanra viszont rendszerkritikává változott az ellenszenvem.

Az egykori rendszerellenesnek mondott (az 1989 előtti világ nagy elnyomásában azért pár bajnoki címet behúzott és egy vadonatúj stadiont is kapott) klub ugyanis tulajdonképpen eggyé vált mostanra az állampárttal.

Az állampárttal eggyé válás nem csak ott mutatozik meg, hogy a Fidesz-pártelnök Kubatov Gábor az FTC elnöke, hanem a legalsó szinteken is: a Fradi lelátóin mostanra a világ legtermészetesebb dolga, hogy a tiszteletjegyesek közt ott vannak a Megafon olyan hiperagyai, mint Bohár Dániel, mellettük szórakozik Rogán Cecília, a szerdai meccsen pedig a Fideszbe frissen belépett Gáspár Győzővel és Kis Grófóval gazdagodott ez az egészen elsőrangú társaság. A Fradi egyet jelent mostanra a NER nagyképűségével és gátlástalanságával és cinizmusával.

Ez az a klub, aminek a KESMA leghülyébbjeinek szóló Origo percről percre közvetíti minden nemzetközi meccsét, és írja le minden kellemetlen eredménynél, hogy a bíró undorító módon csal a meccsen. Ez a klub egyedüliként bojkottálhat teljes sajtótermékeket vagy csak egy-egy újságírót azért, mert nem tetszett a vezetésnek, hogy nem kritikátlan seggnyalással közelítettek a Fradi felé. Ez az a klub, aminek a szurkolói külügyminiszteri segítséget kaptak ahhoz, hogy időben érjen oda a vonatuk egy németországi meccsre. És ez az a klub, aminek az elnökre úgy hirdet a Fradi-családra szerinte mindig jellemző toleranciát, hogy arról egy árva szót sem szólt: a zöld-fehér színeket némi fehér felsőbbrendűséggel vegyítő szurkolói csoportja szivárványos padot festett át világnézeti alapon, és rajzolt rá a biztonság kedvéért pár náci jelképet is. És ugyebár mindeközben ez az a klub, amiről a magyar szinten történelmi, nemzetközi szinten viszont különösebben nem nagy dobásnak mondható 2022-es európai menetelése óta úgy beszél az állami média sporttagozata, mintha minimum az új Aranycsapatról lenne szó.

Ezzel a háttérrel fradizmussal nem rendelkező emberként csak várni kellett a megfelelő pillanatra. Hiszen a foci szerencsére nem olyan, mint a politika: bár itt is fel lehet építeni alternatív valóságot a Facebookon, el lehet nyomni a kritikus hangokat és meg lehet tartani az ideológiai ködöt, ami miatt egyszerre érzi magát jól a közegben a régisulis neonáci, az újsulis fasiszta megmondóember és Gáspár Győző, de a pályán lévő dolgokra ez nincs hatással.

A feröeri pékek és postások ugyanis nem olvasnak Origót, nem követik Kubatov Gábort a Facebookon, ezért ők csak egy focicsapatot láttak, ami annyira botrányosan rosszul játszik, hogy azt akár ők is meg tudják verni három góllal Budapesten. Egy ilyen bukás bele van kódolva a sportba: bukott rondán a német válogatott, a Barcelona és a Manchester United is, csak azok a bukások nem mutattak valójában túl a sporton. A Fradié túlmutat, hiszen maga a Fidesz tette a Fradi sikerét pártüggyé (illetve szerintük nemzeti üggyé, de hát ne nevettessük már ki magunkat ezzel), és emiatt sajnos számolni is kell arrafelé pár millió hozzám hasonló ember rosszindulatával. A világ persze megy tovább. A Fradinak továbbra is kötelező szurkolni az állampárt nyúlványai szerint, valószínűleg pár hónap múlva megint jön valami történelmi siker a Ferencvárosból, aminek majd egységesen áll fel tapsolni a nemzet Fidesznek tetsző része, a hozzám hasonló örök károgókról tudomást sem véve. Én pedig a sötét sarkomban majd csendben emlékszek vissza arra a pillanatra, amikor a NER-foci mögül egy rövid időre kicsit kilógott a valóság, hogy teljes pompájában mutassa meg magát. Aztán persze kimegyek meccsre, hiszen van nekem saját csapatom.

(Címlapképünkön: a feröeri Kí Klaksvík játékosai ünneplik győzelmüket a labdarúgó Bajnokok Ligája 1. selejtező fordulójában játszott Ferencváros TC - Kí Klaksvík visszavágó mérkőzés végén a Groupama Arénában 2023. július 19-én. A Ferencváros 3-0-ra kikapott. Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.