Gáspár Balázs

Makacs frázisok

A Petőfi-centenárium ünnepségeiről

Publicisztika

Az országban gyorsul az infláció, az állam a pénzügyi-gazdasági helyzet miatt külföldi segítségre szorul. A légkör a korlátozott demokrácia és parlamentarizmus mellett alapvetően revizionista és liberalizmusellenes. Trianon fáj, feldolgozatlanul sajog, emléke nem halványul.

Ekkor, 1922 októbere és 1923. július vége között zajlottak a Petőfi Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából megtartott hivatalos állami megemlékezések. A centenáriumi ünnepségsorozat retorikáján mintha nem fogott volna az idő.

A magyar géniusz inkarnációja, a honszerelem mécsvilága, a leghősibb virrasztó, öntudatlanul is keresztény – ez és még sok minden más lett Petőfi Sándorból a hivatalos állami megemlékezéseken. A konzervatív, konszolidációra épülő rendszerben is erőt adhatott a jelenhez és reményt az áhított jövőhöz a költő alakja, aki a magyar szabadság(harc)ért az életét áldozta fel. Mindehhez kulcsfontosságú volt Petőfi életének és verseinek a rezsim szempontjából megfelelő értelmezése, vagyis az élet(mű) nemzeti, hazafias, magyar aspektusainak előtérbe helyezése az internacionalista, republikánus, világforradalmat hirdető vonallal ellentétben. Ez alapvető motívummá vált a Petőfi-ünnepségek reprezentatív eseményein, ahol igyekeztek erősíteni a hatalom számára kívánatos párhuzamokat, míg a zavaró elemeket megpróbálták elfedni vagy beilleszteni a saját narratívájukba.

Jöjjön ma közénk

A centenáriumi események 1922 októberében kezdődtek meg Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegyeházának dísztermében, Preszly Elemér ispán üdvözlő beszédével. Az emlékévhez Kolozsváry Imre adta meg az alaphangot és az irányelvet: „Petőfi Sándor öntudatlanul is a keresztény iránynak volt klasszikus szószólója. Felháborodva kell visszautasítani az irodalomtörténetnek azt a meghamisítását, hogy az internacionalisták elvtársukká teszik meg azt a Petőfit, akinek minden álma hazájának nagysága volt. Petőfit csak azok mondhatják magukénak, akik tudnak szenvedni a hazáért. A Petőfi-ünneplés azzal lesz a legméltóbb, ha kezet fogunk, hogy egyesült erővel kezdhessünk hozzá Nagy-Magyarország újjáépítéséhez.”

Decemberben a Petőfi Társaság első vidéki nagygyűlésének helyszínéül Aszódot választotta, ahol emléktáblával avatták fel a költő lakóházát. Itt Ferenczi Zoltán irodalomtörténész szállt szembe „azzal a téveszmével, hogy ez a nagyságunk a nemzetközi szocializmusért hevült volna. Petőfi a nemzethűség apostola volt és ezen belül és nem ezen kívül demokrata. A lelkes emberek mind vallásosak, Petőfi is az volt, nem az érzékek, hanem a hit költője”.

Az igazán nagy Petőfi-ünnep december 31-én indult, amikor is minden város, község, testület, társaság és egyesület megünnepelte a centenáriumot: Kiskőrösön például díszkivilágítást kapott a Petőfi-szobor, elhangzottak a Szülőföldemen, a Háború volt… és A magyarok istene (Élni fogsz, hazám, mert élned kell... dicsőség / És boldogság lészen a te életed... / Véget ér már a hétköznapi vesződség, / Várd örömmel a szép derült ünnepet!) című költemények, énekelt a Petőfi-dalkör, és felvonulást tartottak a költő szülőházához. Szabadszálláson ezen a napon döntött a képviselő-testület emléktábla felállításáról, illetve, hogy a falu főutcáját Petőfi utcának, főterét pedig Petőfi térnek nevezi el – és hogy ezek befásításáról is gondoskodik. Hasonló programok tucatjai jellemezték a magyar településeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.