Csák János visszavonulót fújt, de közben az ajtóban felejtette a bakancsát

Publicisztika

Újra kiírja a Zeneakadémia rektori pályázatát a minisztérium, hátha csitulnak az egyetem autonómiájáért aggódó hangok. De Csák János közben elszólta magát.

„Olyan kell, aki érezte a rivaldafényt” – mondta Csák János kultuszminiszter az ATV-ben, miután bejelentette, hogy újra kiírják a Zeneakadémia rektori pályázatát. A minisztérium önkénye immár védhetetlen volt, miután az egyetem 206 oktatója névvel, aláírással bírálta a pályázatot, mondva, az súlyosan diszkriminatív. Ugyanerről írt a Széchenyi Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia Zenei Bizottsága is levélben a miniszternek.

Ha valaki lemaradt volna róla: a Zeneakadémia az ország utolsó felsőoktatási intézményei között van, amelyik még nem esett áldozatul a „modellváltásnak” becézett einstandnak, október 31-én pedig lejár a modellváltásnak ellenálló rektor, Vigh Andrea mandátuma. Az állampárt az egyik lábát már betette az egyetemre, miután idehelyezte a BME problémás kancellárját, Kotán Attila Bertalant, akivel azóta igencsak elmérgesedett az egyetem szenátusának a viszonya. A kulturális kormányzatnak minden jel szerint a rektori pozícióra is megvan a maga jelöltje Keller András személyében, akinek előretörését riadtan figyelik a szakmában.

Csák János a tévében rendkívül kompromisszumkésznek mutatkozott. Megköszönte a bírálatokat „levelezőpartnereinek”, akik „hol nyers, hol pedig fontolgató stílusban” megtették észrevételeiket, majd bejelentette, hogy az új pályázatot kiterjesztik az alkotóművészekre, hogy a jazzművészek, népzenészek és mások elindulhassanak. Egyetlen dologban nem tud engedni, abban, hogy

„ez az intézmény kerüljön föl abba a pozícióba, ahol nemzetközileg lennie kell”

– mondta. „Ehhez kell egy karizmatikus vezető, olyan, aki állt már a világ nagy színpadain, tudja, hogy milyen zsűriben lenni, lemezeket adott ki, olyan ember kell, aki világtótoronyként vonzani fogja a nemzetközi hallgatókat, nemzetközi oktatókat.”

Úgy tűnhet, Csák visszavonulót fújt, de nem szabad ilyen könnyen hinni neki. Az interjú egy pontján ugyanis elszólta magát a miniszter: elárulta, hogy aznap, kedden a Magyar Muzsikusok Szövetségének küldöttségével találkozott, hogy megvitassák a rektorpályázathoz tartozó igényeket.

Azt nem tette hozzá, pedig így kerek a kép: a Muzsikusok Szövetségének elnöke éppenséggel Keller András, a szervezetet idén áprilisban jegyezte be a bíróság. (Az egyesület létrehozása 2022 júliusában kezdődött.)

Éppen a héten írtunk arról, hogy a Zeneakadémia rektora már időpontot sem tud kérni a miniszterhez, Hankó Balázs kulturális államtitkár pedig a telefont sem veszi fel.

Eközben Csák János azzal a karmesterrel folytat látszategyeztetéseket, aki az ő favoritjuk, de a szenátus támogatását nem bírja.

A muzsikusszakmának ugyanis szemernyi kétségbe sincs afelől, hogy a Zeneakadémia rektori pályázatát Keller András karmesterre szabták: ő az, aki nemzetközi porondon – úgy, ahogy – elismert, rangos lemezkiadóknál megjelent és aktívan koncertező muzsikus. És ő az, akit Vashegyi György MMA-elnök és az egyetem összeférhetetlen, Fidesz által „delegált” kancellárja, Kotán Attila Bertalan is támogat. Csák János pedig éppen a napokban adományozott Kellernek egyetemi tanári címet – nem tudományos eredmények által, hanem a két éve elnyert Kossuth-díjára hivatkozva. (És nem csak neki: a Facebookon megjelent díszes társaságban ott találjuk Kiss-B. Attilát, Rátóti Zoltánt, Káel Csabát és Kelemen Barnabást is.)

Para és paramnézia

Mindez persze túlságosan ismerős: az Operaház igazgatóválasztási mizériája ugyanezen forgatókönyv mentén zajlott. Nem véletlenül írtuk a rektorpályázatról szóló első cikkünkben, hogy a Zeneakadémia szenátusának semmi oka megbízni abban a Csák Jánosban, aki Ókovácsot is a szakmai javaslat ellenében nevezte ki operaigazgatónak.

Ugyanakkor a zenészszakmának azt is érdemes észrevenni, hogy Csák határozottan elzárkózik a Zeneakadémia szenátusának jelöltjétől. A miniszter ugyanebben a tévés interjúban mindössze annyit mondott Kutnyánszky Csabáról: „Nem ismerem.” A karvezető, aki jelenleg rektorhelyettes és a doktori iskola vezetője, az egyetem szenátusának támogatását bírja, a szélesebb szakma pedig ártalmatlannak tartja ugyan, de igazán megfelelőnek őt sem – miniszterünket pedig végképp nem lehet meggyőzni az alkalmasságáról.

Most a magyar zenekultúra iránt valódi felelősséget érző muzsikusok térfelén pattog a labda. Ha sikerül olyan rektorjelöltet találniuk, aki a miniszternek és az egyetem szenátusának egyaránt tetszik, akkor akár meg is nyerhetik ezt a csatát.

A háborút azonban nehezebb lesz. A NER tizennegyedik évében immár kizárólag a kontraszelekció a közigazgatás szervezőelve: a lojalitás, a hatalomvágy és a párton belüli csatározások szülnek tisztségviselőket, nem a hozzáértés. Normális embernek eszébe sincs közigazgatási állásokra pályázni, ha azt látja, hogy a hatalmasok rendre félresöprik a szakmai szempontokat. A Zeneakadémia helyzete ráadásul, legfőképpen az egyetem kancellárjának áldatlan tevékenysége folytán, tényleg válságos, a jövőbeli rektornak pedig várhatóan meg kell küzdenie a modellváltáspártiak ostromával és a szűkülő anyagi források miatt is fájhat a feje.

A rektori pályázat újrakiírása inkább csel, mint valódi gesztus, és semmi sem garantálja, hogy a minisztériumot valóban érdeklik a tiltakozó hangok.

Ha kerül olyan muzsikus, aki jelen helyzetben a rektori székkel járó nyűgöt vállalja és a minisztérium feltételeinek is megfelel, miért is töltene fáradságos éjszakákat pályázatírással, ha a vége ugyanaz, amit az Operaházban már végignéztünk: a keményfejű miniszter kinevezi azt, akit a szakmai bizottság a legkevésbé támogat, pusztán azért, mert telebeszélték a fejét a hozzá közel álló lobbisták.

HELYESBÍTÉS: Cikkünk korábbi változatában tévesen állítottuk, hogy a Magyar Muzsikusok Szövetsége idén júliusban jött létre. Ezzel szemben az igazság az, hogy a szövetséget 2023. április 18-án jegyezte be a bíróság, az alapszabály 2023. február 23-i keltezésű. A Magyar Muzsikusok Szövetsége egyesület létrehozása 2022 júliusában kezdődött. A bíróságra a bejegyzéséhez szükséges papírok 2022 szeptemberében kerültek beadásra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.