Az ország fele veszélyes hulladék – Egy Orbán-plakát metaüzenete

  • Janisch Attila
  • 2015. szeptember 24.

Publicisztika

A menekültek ügyét, mint minden mást is, Orbán Viktor a belső megosztás és megosztottság kiélezésére használja. Janisch Attila írása.

A minap az utcákon megjelent új kormányplakáton látható szöveg lényege a lehetséges kettős (a függőleges blokkokba rendezett és/vagy a vízszintes sorok szerinti) olvasat:

„Az emberek döntöttek: az országot meg kell védeni!”

false

„Az emberek [az] országot döntöttek: meg kell védeni!"

A két olvasat összefügg, és természetesen a második, a vízszintes sorokba rendeződő metaüzenet a fontosabb, hiszen az az igazi mozgósítás mindazok ellen, „aki nincs velünk”. (Mert „az ellenünk van”.)

A menekültek ügyét (mint lényegében mindent) Orbán a belső megosztás és megosztottság kiélezésére használja. A miniszterelnök a menekülteket egy idegen kultúrából érkezőknek, valamint a magyar kultúra elleni támadóknak nevezi, miközben az országon belüli politikai ellenfeleit egybemossa velük. Így fókuszálja a menekültek ellen generált és egyre szított gyűlöletet a saját politikai ellenfelei, az ország lakosságának nem orbánista része ellen. A miniszterelnök erről teljes nyíltsággal beszélt néhány napja a parlamentben egy napirend előtti fölszólalásában: „Magyarországon két uralkodó politikai nézet van, az egyik, amely meg akarja védeni a magyar embereket, a magyar kultúrát, és a másik, amely valamilyen oknál fogva éppen ennek az ellenkezőjét akarja.” Orbán Viktor politikai szótárában a „kultúra” szó tágabb értelemben az országot, a népet jelenti, az „ember”, a „nép” megnevezés pedig csak azokat illeti meg, akik őt a szavazataikkal a hatalomba emelik és benne is tartják. Mindenki más felesleges, veszélyes hulladék.

A hatalomhoz mániákusan ragaszkodó Orbán – aki a Testnevelési Egyetemen mondott 2002-es beszéde óta nyíltan is e megosztottságot kívánja a teljes lakosságra kiterjeszteni és kiélezni – talán még soha nem bukkant olyan hatásos eszközre politikai céljai eléréséhez, mint amilyet a menekültkérdés kínál a számára.

Orbántól nem idegen, hogy egymástól független történéseket vetítsen egymásra, ezzel manipulálva a tényleges és a lehetséges szavazók érzelmeit. Bevált módszere az is, hogy olyan helyzeteket generál mesterségesen, amelyeknek negatív érzelmi hatása – ugyancsak mesterséges fókuszáthelyezéssel – arra az emberre, közösségre, néprétegre irányul, akit/amelyet Orbán gyengíteni, ellehetetleníteni kíván. Ilyen volt például a határon túli magyarok kettős állampolgárságára vonatkozó (ügyes és előrelátó poltikai sakkhúzásokkal előkészített) népszavazás, amely a következő választáson meg is hozta a várt és előre kiszámított eredményét.  Az efféle fókuszáthelyezésekben a miniszterelnök épp oly perfekt, mint a csúsztatásokban általában.

Minthogy jellemének egyik legfontosabb összetevője a meghátrálásra, belátásra képtelen küzdés, a miniszterelnök folytonos harcban áll politikai ellenfeleivel, még akkor is, ha azok éppen erőtlennek mutatkoznak – mint manapság Magyarországon –, ugyanis mindaddig nem lehet biztos a hatalmában, amíg a legcsekélyebb esély van arra, hogy a baloldalon előlép egy olyan hiteles és tehetséges személyiség, aki képes mozgósítani az orbánizmus ellenfeleit. Ebből következően Orbán számára a legkevésbé sem drámai az a folyamat, ha az országból mindazok távoznak, akik soha nem lennének az ő szavazói. Számára a legideálisabb egy olyan 5-6 milliós ország, amelynek a lakosai közül legalább 2 milliót tudhatna a saját táborában. Az általa generált szorongás és félelem, amely elűzi innen a másképp gondolkodókat, a más életet, a nyugalmat, lehetőségeket remélőket – fiatalokat és idősebbeket –, nem következmény, hanem politikai célként kitűzött és sikerként elkönyvelhető eredmény. A már lebonyolított elitcserét aligha meglepő módon követhetné (ahogy követi is) a magyar lakosság cseréje, noha ez csak az összlakosságnak az ellenoldaliak elvándorlásából fakadó számszerű csökkenésből, és ennek következményeként a potenciális szavazótáborokat érintő arányváltozásokban mutatkozik meg.

Ahogyan a 2014-es választások előtt (a fogyatkozó szavazatok kompenzálására) átszabták a választókerületek határait, Orbán igazi víziója egy úgy átszabott ország, amelyben számszerűen sincs lehetőség a politikai ellenfél szavazótáborának hatékony összerendeződésére. Arra pedig, hogy ezt elérje, a gyűlölet a miniszterelnök leghatékonyabb fegyvere. És Orbán mindennél és mindenkinél jobban tudja, hogy ebben az országban a (bárkire fókuszálható) gyűlöletet a legkönnyebb felizzítani. Minden más – az európai történéseket is befolyásolni képes, az Európát védelmező és megmentő politikus vágyképe – csak duma, betegessé növekvő (és ezért persze nem elhanyagolható) hiúsági kérdés. Orbánnak valódi hatalma csak egy morálisan szétbomlasztott Magyarország felett van: ez az ő játéktere. (És csak addig dől a lé, amíg hatalma van.)

Orbán fondorlatos ravaszsága politikai szempontból lényegesen hatékonyabb, mint a tettei indoklásaként előadott sekélyes filozófiája.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.